kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapNem kapunk a legújabb VW Polo szériából

Nem kapunk a legújabb VW Polo szériából

Míg itthon a 2010-es Év Autójának CrossPolo különszériája sem kapható, Németországban egy csakis a germán piacra szánt Urban White kiadás is megjelent.





Bár az idei első négy hónapban eladott 272 példánnyal hazánkban is az egyik legnépszerűbb kisautónak számít a 2010-ben Év Autója címmel is kitüntetett ötödik generációs Volkswagen Polo, az egyértelmű, hogy a hazai piac igen kis százalékát adja az idei első negyedéves adatok szerint 36 948 példányos eladással Európa negyedik legnépszerűbbjének számító típusnak. Ez alapján pedig nem meglepő, hogy a hazai kínálatban nem szerepel a néhány műanyagidommal szabadidő-autós megjelenésűvé tett CrossPolo kiadás.


Most pedig olyan exkluzív, Urban White, azaz városi fehér névre keresztelt kiadást készített a wolfsburgi márka, amely kifejezetten a német piacnak szól. [BANNER type="1"]Az elnevezés mesélő, hiszen az újdonság fehér, illetve műanyagozásával és sötétített üvegeivel fekete színű, hajtáslánca alapján pedig alapvetően városi autó. Mindegyik verziójának csakis első kerekei hajtottak, de a szériamodellekénél 2,3 cm-rel nagyobb, 17,6 cm-es hasmagasság és az általa fokozott terepszögek az átlagosnál jobb járdamászó képességeket adnak – már amennyire lehet ilyenekről beszélni a 17 colos, 215/40 R17 abroncsokkal szerelt alufelnikkel.



A sok egyéb mellett klímával, 6 légzsákkal és ESP-vel felszerelt, 18 975 eurós ártól (azaz közel 5,5 millió forinttól) kapható alapváltozat 3 hengeres, 1,2 literes 70 lóerős benzinmotor által, 5 fokozatú manuális váltón keresztül hajt. A kínálat második benzinese 1,4 literes négyhengeres, 85 lóerős, 5 fokozatú kézi vagy 7 sebességes dupla kuplungos – DSG – automataváltóval, hasonlókkal választható a 90 lóerős 1.2 TSI – turbós, közvetlen befecskendezésű – is, míg a 105 lóerős 1.2 TSI már alapból 6 fokozatú kézit kap, s a 7 sebességes DSG szintén opció hozzá. Dízelből 1,2 literes, háromhengeres, 1,6 literes, 90 és 105 lóerős közös nyomócsöves, CR TDI választható, esetükben a váltók 5 fokozatú kézik, DSG – a megszokott 7 sebességgel – a 90 lóerőshöz kérhető.



Az Urban White nem csak külsejével, utasterével is fekete-fehér, tetőkárpitja fekete, hasonló árnyalatú bőrrel szegélyezett szövet ülései alapvetően fehérek, döntően fekete műszerfalán ezüst, ajtóborításain fehér betétek képviselik a változatosságot, s a fekete hátlapú műszerek is fehér számokkal skálázottak. A háromküllős kormánykerék és a váltószoknya bőr borítása, valamint a szőnyegek széle természetesen fehér cérnával varrott, a fehér lapra nyomtatott, kissé magas összeget mutató számla pedig fekete karakterekkel írott. A Volkswagen nyilván tudja, hogy Németországban az ott idén 6454 példánnyal 14,6 százalékos részesedéssel szegmensvezető modell vevői között bőven lesznek olyanok, akiknek megakad a szeme a kissé borsos árú, de egyedi megjelenésű és gazdag ellátmányú csöppségen, a magyar piacon viszont kevés hasonló megrendelőre számítanának. Talán hibásan, ugyanis a statisztikákból is kiolvasható, s a kereskedők is zengik: szegény, de még átlagos keresetű ember sem vesz már itthon új autót, aki pedig képes rá, az rendszerint már nem spórol az ellátmánnyal.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek