Nem kell már a Toyotának az Isuzu

    Írta:
    Katona Mátyás
    -
    1
    1

    2006-ban kötött együttműködést az Isuzu és a Toyota, ám végül nem fejlesztettek közös dízelmotort, a D-Max és a Hilux teljesen más motorral fut


    Miután a Toyota (és prémiummárkája, a Lexus) már túl van 12 millió hibrid autó eladásán, s nem csak a hibridek, hanem az üzemanyagcellás modellek kapcsán is piac- és technológia-vezetőnek tekinthető, azon döntése csöppet sem meglepő, hogy eladja Isuzu-tulajdonrészét. Azt már tavasszal bejelentette, hogy személyautói tekintetében szakít a dízelmotoros hajtással, középtávon (2025-ig) pedig minden modellje, így haszongépjárművek tekintetében is kizárólag legalább részint (tehát hibrid vagy plug-in hybrid), vagy tisztán elektromos meghajtású, akár üzemanyagcellás modelleket fog kínálni.[BANNER type="1"]
    Korábban, 2006-ban kötött együttműködést az Isuzu és a Toyota, a két japán gyártó arról írt alá megállapodást, hogy használni fogják egymás operatív forrásait a dízelmotor fejlesztés és gyártás területén. A megállapodás része volt, hogy a két vállalat műszaki támogatást nyújt egymásnak, keretet teremt a keletkező szinergiák hasznosítására és megvizsgálja az együttműködés során létrejövő projektek megvalósíthatóságát. Ezzel egy időben a Toyota részesedést vásárol az Isuzuban – ezt az 5,89 százalékos tulajdonrészt adja most el. A későbbiekben megváltozott piaci környezet azonban arra késztette a vállalatokat, hogy elvessék az eredetileg tervezett projekteket, más együttműködési területeken pedig csak kis előrelépések történtek. Ezért a Toyota és az Isuzu felülvizsgálta tulajdonosi kapcsolatát. Miként azt közleményükben írják, „az autóipar jelenleg hatalmas átalakuláson megy keresztül, az Isuzu és a Toyota pedig fel szeretné gyorsítani törekvéseit mind a személyautó-, mind pedig a haszongépjármű piacon. Bár arról egyeztek meg, hogy befejezik tulajdonosi kapcsolatukat, arról is beszámoltak, hogy a két cég a tulajdonosi szétválás ellenére nyitott marad az esetleges jövőbeni együttműködésekre, és ezután is szoros kapcsolatot ápol, továbbra is együttműködnek például az alapvető technológiák fejlesztése terén. Egy biztos: a Toyota már nem kíván a dízelmotorok fejlesztésére koncentrálni, így abban biztosan nem fognak együtt dolgozni.
    Előző cikkVersenyautó a hétköznapokra – Hyundai i30 N teszt
    Következő cikkNem lesz a Dusternél nagyobb Dacia SUV
    Katona Mátyás
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás