Nem tudsz kiszállni az autódból? Erre van szükséged!

    4
    3

    Tömegközlekedési eszközökről ismerős lehet az üvegtörő kalapács. Ki ne legeltette volna már rajta a szemét, de tudjuk, volt már arra is precedens, hogy a biztonsági felszerelést vandálkodásra használták. Van ország, ahol minden személyautóban ott lapul, de hazánkban is ott van a mentőautókban is például. Alap, hogy érdemes tartóba, vagy legalább a kesztyűtartóba helyezni, hogy ha felborulna az autó, ne pont ez az eszköz üssön le bennünket, netán egyik utasunkat. [BANNER type="1"] A hagyományos üvegtörőkhöz jellemzően jár is egy tartó, ami felcsavarozható valamelyik beltéri plasztikra, vagy szegeccsel a padlószőnyegbe rögzíthető. A hagyományos üvegtörőknek viszont minimális százaléka kerül valaha is használatra – szerencsére. Most viszont két olyan üvegtörőt kaptunk kipróbálásra a Kauffertől, amelyek „békeidőben” is segítségünkre lehetnek. Fogójuk és a kalapácsfej-részük ugyanis úgy van kialakítva, hogy utóbbit az ajtóütközőbe akasztva egy praktikus támasztékot kapunk kiszálláshoz. Nem nehéz belegondolni, időseknek, várandósoknak, de akár éppen síelés, szörfözés vagy bármi egyéb közben becsípődött derekú keménylegényeknek egyaránt hasznára lehet a kiszállást segítő eszköz.
    Néhány autóban kipróbáltam, mindben kiválóan feküdt és támaszkodott az ajtóütközőbe a kínai Nankang által gyártott eszköz. Minőségére rossz szavunk nem lehet, korrektül kidolgozott plasztikot vehetünk kézbe. A Kauffernél akciósan 2940 forint a kétfunkciós – üvegtörő és kiszállássegítő – eszköz, 750 forinttal drágább, azaz 3690 Ft a még két funkciót, azaz elemlámpát és övvágót is adó. Utóbbi szintén csak balesetnél lehet hasznos, ha a csat nem old. A LED-es elemlámpa bármikor, bár inkább csak jelzőfénynek jó, semmint látássegítőnek.
    A biztonsági kalapács és az üvegtörő egyaránt olyan, amit nem árt beszerezni biztonsági tartaléknak. Ki tudja, mikor kell kiszabadítanunk egy autóba zárt kutyát, csecsemőt, netán sérül úgy autónk, hogy az ajtaját nem tudjuk kinyitni. A kiszállássegítő-funkció pedig akár egy becsípődött derék esetén is jól jöhet, a gyári reklámfilm szerint pedig akkor is, ha velünk nincs semmi gond, csak az út felettébb csúszós. Hát oké, kiszállni nyilván könnyebb vele, de utána miként fogunk járni?
    Filozofálgatás helyett viszont inkább a célcsoport egyik tagjával kívántam leteszteltetni az eszközt. Várandós hölgyet épp nem találtam, viszont egy jó barátom nyolcvanon túl is vezet. Nem volt könnyű utolérnem, de vasárnap sikerült összefutnunk. Nála, ám épp autóval érkezett valahonnan. Már fel volt készítve, hogy mit kell kipróbálnia, így autójában ülve rögtön megjegyezte, hogy neki pont a kiszállással nincs sok gondja, csak a járással egy kicsi. Azért megnézte, hogy miről is van szó, én pedig azt, hogy kívülről nézve is nagy segítség ez számára, egyik kezével erre, a másikkal a kormánykerékre tud támaszkodni. Ha eddig nem is érezte szükségét, azért így biztonságosabban száll ki. Neki is felettébb tetszett, már csak azért is, mert frappánsan egyszerű, mégis hasznos eszközről van szó. A célközönséget megtalálva rögtön el is adtam egy példányt – barátom autójában a sétabot mellett ez is helyet kapott. Ha ügynök lennék, a nyugdíjaskluboknál és a babaáruházak parkolóiban próbálkoznék, szerintem sikerrel.
    Előző cikkHibridként is kéne – Suzuki Baleno SHVS teszt
    Következő cikkNémet villanyautók: most fejlesztik, 2030-tól kötelezővé tennék
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    4 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Ki mondta, hogy vezetni is kell ezzel a kütyüvel ?
      Öregapám túl a 80-on már egészségügyi okokból nem vezethet ( az orvos nem hosszabbította meg a jogsi érvényességét ), de azért nem kötelező otthon maradnia úgy gondolom, pláne, hogy saját tulajdonú autóval rendelkezik.
      Járása nehézkes, járóbottal közlekedik, ha orvoshoz-boltba-akárhova viszem, nagy segítség neki, hogy támaszkodhat a botra, miközben fogom a kezét.
      Ez a cucc arra jó, hogy nem a bottal veri össze az autón a küszöböt, hanem egy ilyenre tudna pl támaszkodni. Szerintem hasznos kis eszköz, nem kell egyből messzemenő következtetéseket levonni ! 😉 🙂

    2. DE, csak kellő orvosi vizsgálatok után!
      Akinek ilyen segítségre van már szüksége az ne nagyon vezessen!!!Sztem.(Más funkciói sem működhetnek nagyon jól, úgy ahogy kellene, ha kalapban van netán, akkor meg Isten óvjon mindenkit!:-DDDD)
      Minden esetre poénos kütyü.