Nem zörög, nem csörög: Toyota Avensis használtteszt

    4
    3

    Ha megkérdeznénk 100 embert, mi jut eszébe a Toyota Avensisről, vélhetően 99 a megbízhatóságot említené. Pedig ez, az amúgy 2003-ban megjelent második generációra már messze nem annyira igaz, mint az elsőre vagy annak elődjére, a Carina E-re. Panaszra azért így sincs ok, továbbra is a megbízhatósági listák élbolyában található a japán gyártó (amúgy angol gyártású) modellje. Használói véleményeink között is alapvetően pozitív tapasztalatokról írnak a széria tulajdonosai, de megbízhatósági osztályzatainak átlaga „csak” 4,5, strapabírási osztályzata 3,5-ös. Van azonban olyan verzió, amely a többinél feltűnően jobb pontokat kapott, ez pedig a belépő, 2,0 literes, 116 lóerős dízel, melynek megbízhatóságát 5-ösre, strapabírását 4-esre, azaz jónak értékelték a tulajdonosok.

    A széria további híressége alacsony fogyasztása, van aki városban is (a gyári vegyes értéknek megfelelő) 5,5 liter környékén eljárkál vele, s ahhoz már tényleg állandó padlógáz szükséges, hogy átlagát 6,5 fölé vigyék – bár gyári városi értéke 7,1 l/100 km. Aki tehát takarékos dízelt keres, annak kifejezetten ajánlható a típus. Találtunk is egy megkímélt, próbára érdemes példányt az Autó Néró Római készletében, 2,3 millió forintos árcédulával. Az újkorában a második, Sol felszereltséggel 6,5 millió forintért kínált limuzin tehát árának már közel kétharmadát elveszítette, s felveti a kérdést: mennyit tud újkori jellemzőiből? [BANNER type="1"]

    A kívülről fekete, belülről viszont bézs árnyalatú példánynak szerencséje volt – eddig. Egyetlen gazdája láthatóan kímélve használta. Ha nem így lenne, az minden bizonnyal látszódna a világos kárpitozáson. Az viszont makulátlan, nagyon apró kopásnyom csupán csak a váltó gombján látható. Bár a szervizkönyv nem vezetett, az utastér állapota maximális mértékben megfelel a kilométerórában olvasható 126 ezres értéknek.
    Első életévében egyébként mindössze 8600 kilométert tett meg az Avensis – ezt még a valahai újautó-értékesítő márkaműhely pecsétje igazolja a szervizkönyvben, utána pedig szintén visszafogott, évi 20 ezer kilométer alatti átlagos futást teljesített.

    Ha Sol Technic ellátmányú lenne, visszafogott fémes díszítés húzódna műszerfalán, ez viszont Sol Elegant, kérdőjelezhető szépségű fabetét-imitációval. Az ellátmány azonban adott, sok egyéb mellett kétzónás automata klíma, légzsák elöl, oldalt, az ablakoknál és a vezető térdénél is, 4 elektromos ablak, alufelni, CD-s és kazettás rádió tudható a listán. Továbbá fontos, hogy a helykínálat is jó, elöl teljes mértékben, hátul átlagos termettel, a szélső helyeken hosszú távon is kényelmes, középen kicsit kompromisszumos.
    Bár manapság középkategóriásból szinte mindenki kombit szeretne, megfelelő (például a tesztelthez hasonló) állapotú példány esetén érdemes elgondolkozni, lehet, hogy az 520 literes szedán-csomagtér is elegendő lesz. Ha mégsem, a háttámla 2/1 arányú ledöntésével, kissé szűk utastéri átjáróval, de azért bővíthető a tér.
    Toyota Avensis 2.0 D-4D, 2005 alkatrészárai
    Hátsó kipufogódob 27 110 Ft – Nipparts
    Vezérműszíjkészlet 36 870 Ft – Contitech
    Első féktárcsa 9 370 Ft/db – Nipparts
    Első fékbetét 11 280 Ft – Zimmermann
    Hátsó lengéscsillapító 20 420 Ft/oldal – Monroe
    Kuplungszett 50 905 Ft – Aisin
    Kinyomócsapágy 17 400 Ft – Valeo

    Forrás: ZS+U Kft

    A használtautó-vásárlás sarkalatos pontja azonban nem a csomagtér pakolási, hanem az autó futáspróbája szokott lenni. Rossz jel az elején, hogy a már jó ideje parkolt autó motorja kissé lagymatagon kel életre. Talán csak az akkumulátor töltöttsége nem megfelelő, néhány lassú forgatás után ugyanis csak beröffen a 2,0 literes dízel, s egyébként nem is rosszul, csekély rezonanciával, egészségesen jár. A nem túlzottan kihegyezett, 116 lóerős, közös nyomócsöves befecskendezésű dízel már alacsony fordulaton, 2000 1/percnél leadja 280 Newtonméteres nyomatékát, s már alapjárat közeléből terhelhető. Nem tűnik egy erőgépnek az 1380 kilogrammos limuzinban, ám ha valaki gyorsulna, 11,2 másodperc alatt érhet vele 100 km/órára, gyorshajtás 195 km/órával lehetséges.

    Az élményautót keresőknek nem optimális választás az Avensis. Nincs gond igazából se a váltóval, se a kormánnyal, se semmivel, de összességében mégsem élményautó. Aki viszont higgadt utazótársat áhít, az kedvelni fogja. Váltója ugyan csak ötfokozatú, de kellően hosszúra áttételezett, a 130 km/órás tempó ötödikben 2800 1/perc környékén futható. Higgadt autózáshoz való a mai szemmel már kissé lágy, kellemesen ringató futómű is, ami alapvetően jó, hiszen így nem csak kényelmes, hanem nyugodt autózásra, kedvező fogyasztás elérésére is ösztönöz. A keveset futott kocsiban fontos továbbá, hogy nem húz a kormány, úthibánál sem kopog a futómű, semmi sem zörög, csörög, azaz az Avensis összességében újszerű autó érzetét kelti.
    A formájával nem a legnaprakészebb, de alapvetően elegáns limuzinnal továbbá kellően meg is lehet jelenni, világos belsejébe pironkodás nélkül be lehet ültetni a tárgyalópartnereket, de akár a család, vagy a családi nyaralás cucca is beleférhet. A próbált példány egyértelműen nem a kategória legkedvezőbb árajánlata, ha azonban szerény futásra, jó állapotra és megbízható modellre vágyik a kuncsaft, akkor azt nem csak helyesen teszi, hanem jó partnerre is lelhet az általunk próbáltban, vagy egy ahhoz hasonló példányban.
    A tesztautót az Autó Néró Rómaitól kaptuk kipróbálásra.
    Köszönjük az Autó Néró Római Kft-nek (Budapest III., 11. főút, Tel: +36 1/4530704), hogy használttesztünkhöz kipróbálás céljából autót biztosított. Ezen írásunk a törvényi szabályzás értelmében fizetett hirdetés, habár az saját, a tesztvezetés során szerzett tapasztalataink alapján született, cikkünkbe sem az autót eladásra kínáló kereskedésnek, sem gyártójának nincs beleszólása. Noha a tesztelt autókat igyekszünk minél alaposabban kipróbálni és megtekinteni, azokon részletes műszaki átvizsgálást nem végzünk.
    Előző cikkMindenki számára elérhető lenne a klasszikus BMW-t idéző eSetta
    Következő cikkStikában fotóztunk a ma nyíló Oldtimer Expón
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    4 HOZZÁSZÓLÁS