hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapÖnvezető autó is készül ám hazánkban, ki is próbálhattuk

Önvezető autó is készül ám hazánkban, ki is próbálhattuk

Szakmai bemutatót tartott a hazánkban is fejlesztő és gyártó thyssenkrupp. Már most van olyan autójuk, ami elvezeti magát.




Paradigmaváltás előtt áll az autóipar – hallhattuk a német thyssenkrupp hazai erődemonstrációján. A villanyautók már a nyakunkon vannak, de ezek lassacskán egymással is kommunikálni fognak, több infót fognak tudni befogadni és azonnal értelmezni, mint a legjobb sofőr. Míg napjainkban még annak a jogi környezete nem tisztázott, hogy miként, hol vezethet egy autó önmaga, a jövőben – a forgalom növekedése és az okosautók fejlődése következtében – az lesz a kérdés, hogy egyáltalán meddig és hol lesz az egyáltalán megengedhető, hogy földi halandó saját maga vezesse autóját.[BANNER type="1"]



A hazánkban mintegy 1000 főt alkalmazó, Győrött az Audi számára komplett futóműveket is gyártó, világviszonylatban az autók ötödét kormányművekkel ellátó, budapesti kompetencia-központjában nagyjából 500 főt alkalmazó thyssenkrupp már ma készül a jövőre. A jövő autóinak kormányrendszereit hardver és szoftver tekintetében is részint itthon fejleszti. Már most rendelkezik olyan autóval, ami a saját maga által fejlesztett és gyártott kormányrendszerrel, illetve vezérléssel képes elvezetni önmagát – erről magunk is meggyőződhettünk.



Induljunk azonban a kályhától. Már több mint 15 éves történet a hidraulikus szervokormányok elektronikusra cserélése. Egy nyomatékszenzor észleli, hogy merre forgatjuk a kormányt, s a kívánt irányba rásegít. A kisebb és olcsóbb autóknál elegendő a kormányoszlopra épített, a nagyobbakhoz viszont a jelentősebb erőigény miatt magára a kormányműre szerelik a motort. Utóbbi talán nem kell annyira kompakt legyen, de jobb szigetelést igényel. Mindkét rendszernek megvan az az előnye, hogy akár az ESP jelei alapján, akár egyéb szenzorok által is vezérelhetők. A közeljövő pedig a mechanikus kapcsolat nélküli „steer by wire rendszereké. Ez tömegcsökkentést hoz, de azt is eredményezi, hogy például a parkolóautomatika már nem fogja előttünk forgatni a kormányt, csak magától leparkolja majd az autót. Aztán már kormánykerék sem lesz az autókban, hanem például csak kérésre, hegyi szerpentin előhúzható irányítószarvak.

A teljesen elektronikus kormányok előnye, hogy bármivel vezérelhetők. És ezek már ma működnek. A zsámbéki drivingcamp tesztpályán például GPS koordináták alapján megtanították egy megfelelő vezérléssel felszerelt Ford Fiestával a külső kör nyomvonalát. Ott aztán úgy lehetett autózni, hogy csak a tempót kellett szabályozni a gáz-, illetve a fékpedállal. Ez még egy mechanikus kapcsolattal rendelkező mai rendszer volt, csupán a vezérlést módosították az autóban. Az elektronika tehát nem csak a kerekeket forgató fogaslécet, hanem az azzal fix kapcsolatban álló volánt is mozgatta. A sofőr persze bármikor belenyúlhatott, korrigálhatott, ha így letért a kívánt nyomvonalról, az elektronika arra vitte vissza; akkor is, ha a túl nagy tempó miatt arról lesodródott az autó.



Már elérhető, de szintén thyssenkrupp fejlesztés és gyártás (kormányrendszerével) az irányjelzésre sávot is váltó autó, ezt egy aktuális Mercedes-Benz E-osztályban lehetett kipróbálni. Szintén nem nagy újdonság, de azért állakat ejtő lehet, hogy számítógépes beállításmódosítással bármilyen (elektromos szervóval szerelt) autó kormányjellemzői milyen drasztikusan módosíthatók.



Ami viszont az igazi, drasztikus változást hozó jövő, az a bemutatón szintén megtapasztalható vezeték nélküli kormányzás. Egy kísérleti roadsterbe építettek ilyet. A kormánykerék és az első kerekek semmilyen mechanikus kapcsolatban nem álltak, egy ellenállást adó villanymotor mégis döbbenetesen jó visszajelzést adott a kormánykerékhez. Annak mértéke, de még a kormányzás áttétele is szabadon és másodpercek alatt módosítható. És az elektronika másodpercek törtrésze alatti kormányzási korrekciókra is képes. Ezt bizonyítandó a drivingcamp rántópados, műgyantás pályáján mentünk két tesztkört. Kormányzási korrekció nélkül az ESP sem tudta megfogni az autót, ha nem volt kellően gyors a sofőr reakciója. Az elektronika által adott kormányzási korrekcióval viszont (a kormánykerék mozdítása nélkül) megoldotta az autó a vészhelyzetet. ESP és fékezés nélkül, a legjobb sofőröket is megszégyenítő módon.



Amíg barátkozunk az önvezető autó gondolatával, addig a mind fejlettebb sofőrsegédek tényleg drasztikusan növelhetik a közlekedésbiztonságot, de már most látható, hogy hamar el fog jönni az a kor, amikor úgy változtatunk majd helyet autónkkal, hogy közben inkább olvasunk, dolgozunk, utastársainkkal beszélgetünk, a sofőr pedig maga az autó lesz. Tudja persze a thyssenkrupp is, hogy az önvezető autó bolondbiztos kell legyen. Nem fog tudni kereket cserélni, de az sem lenne jó, ha egyéb műszaki hiba miatt az út szélére kényszerülne leparkolni magát. Ezért nagyjából minden redundáns lesz benne, a kerékcsere kiváltására pedig már napjainkban is itt van a defekttűrő abroncs. Az önvezető autók több villanymotorral várhatók, a több, kerekenként elhelyezett és külön-külön szabályozott villanymotor pedig akár a hagyományos kormányművet is kiválthatják, de nyugalmi helyzetben is tehermentesíthetik azt. A hajtást adó villanymotorok, azaz a nyomatékszabályzás által is forgatott kerekekhez kisebb teljesítményű szervomotor kell, mint a hagyományos kormányműhöz, azaz újabb lehetőséget láthatunk a tömeg- és költségcsökkentésre, amit egyébként a mechanikus kapcsolat nélküli kormányzás is szolgál.




Összességében elmondható, hogy bámulatos a hazai mérnökök munkája. Beszédes, hogy a német thyssenkrupp nem tervezett hazánkba kutatóközpontot, három magyar mérnök keltette fel bennük az érdeklődést, velük indult a mára 500 fős budapesti részleg. Ma a 10-15 év múlva megjelenő autókhoz fejlesztik a kormányműveket, ezért folytak bele az önvezető autók gyártásába is. „Ha valami nem áll rendelkezésre, azt kifejlesztjük mi magunk. Az önvezető autó projektben valójában a jövő autóinak tulajdonságait szerettük volna látni, hogy meg tudjunk felelni a várható piaci igényeknek a kormányrendszerek területén, de az eredmények egyre inkább azt igazolják, hogy van mit keresnünk itt is. Önvezető autót más is készít, viszont a mi rendszerünk már most kompatibilis szériaautókkal, és árában még egy középkategóriás autó számára is elérhető lehet” – mondta el Fitos Csaba, thyssenkrupp Presta Hungary technológiai fejlesztésért felelős vezetője, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy mind technikai, mind szabályozási oldalról még rengeteg kérdést meg kell válaszolni az önvezető autók szériaszerű megjelenéséig. Talán sokak számára ijesztőek még, az első próba alapján én mégis azt mondom: jó lesz ez nekünk.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Remélem, nem lesz elérhető közelségbe nekem, mert összetöröm. Nem a fejlődés ellenzője vagyok, de gyűlölöm a dilettantizmust, a túlzott törtetést, s az emberiség az alapvető boldogulástól, döntésszabadságtól megfosztó technokrata hozzáállást!! EZT IRTANI KELL!!! És fogjuk is.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek