Opel jubileum: már 750 000 Insignia fogyott

Az hiszem az én vélemény talán ér valami. Nekem van Insigniám. Hol imádom, hol utálom. Sokat költöttem a javításra és „csak” 230e km van benne. Ha nincs baj akkor élmény vele az autózás. Ha baj van akkor élmény vármi a számlát.
DE! Eddig senki sem tudott nekem hibátlan autót mutatni főleg ilyen futás mellett.
Felső kategőriás autókból hullanak a motorok a váltók. Hasonló kategóriás autóknál döglik az elektronika, tönkre megy az olajszivattyú vele együtt a motor is. Rossz mindőségű befecskendezők stb…
A Népítélet egyáltalán nem autentikus forrás! Sok olyan ítéálet van ami eleve marhaság. Sértődött a használója mert cégesként gyenge felszereltséggel kapta stb… Ja és sok az 1-2 kilométeres ítélet.
El kell végre felejteni a 30.000 -es olajcserét és az élettartam olajat a váltóban. Tudomásul kéne venni, hogy a legtöbb beszállító a befecskendezőket és szivattyűkat 200e km-re tervezi. És még lehetne sorolni.

Aki keres talál hibát mindenben.
A gondok ellenére jó autónak tartom, de ettől függetlenül azért fenntartom a véleményem: Az Insignia egy jó autó, de többnek akar látszani mint ami!

Szerintem olyan, hogy egy egész sorozat szar, olyan nincs. Persze vannak nem sikerült példányok, kevésbé sikerült sorozatok. Nincs gondom azzal, amit írtál, csak szerettem volna felhívni a figyelmedet arra, hogy a vevőelégedettségi mutatók is tizedek, amik százezres-milliós gyártási darabszámoknál még akkor is elenyészőek, ha egyébként számosságukban sok autót jelentenek.

A vevőelégedettség és a népítélet számomra nem ugyanaz. Márkánként, nációnként változik az autókkal szemben támasztott elvárás, ebből nagyon nehéz olyan következtetéseket levonni, általánosan, amit ti, zömmel márkafanatikusok látni szeretnétek.
Vevőelégedettségi felmérés szempontjából még a J.D Power sem A mérték bár tény, hogy sok energiát ölnek a dologba, szerintem a gyárak saját mérései a legpontosabbak, csak azoknak egy jó része, ha nem az összes egyáltalán nem publikus. Igen szűk kör, aki láthatja és ez nem is baj, hiszen a valódi fejlesztések ezek alapján történnek.

Én olvastam komoly Mazda és Toyota problémákról is. Megtalálod, ha meg akarod keresni. Egyik sem nyafogás, a széteső alkatrészektől a motorcseréig mindenről szólnak.

Annyira kicsi a rendelkezésünkre álló merítés, hogy értelmetlen ítéletet mondani. hagyd meg ezt annak a pár hülyének, akiknek elég ez a szint.
Üdv!

menőmanó-Rikárdó-brigifőnöke-rómeó-zsoltitólegyvélemény….!

Írhatod, szabad ember vagy, veled ellentétben én nem fogok leveleket írni a moderátornak. Nem az a lényeg amit mondasz, hanem amit hallok. És én azt hallom, hogy javul a betört orrod, amire bizony rászolgáltál.
Majd művelődök, hogy olyan kubikos lehessen belőlem, mint amilyen te vagy. Most pillanatnyilag még messze állok attól a talicskától, ami a te járműved.
Szevasz Rikárdó!

kempelen-holiday

Írhatnám neked, hogy hülye vagy de nem írom mert kimoderálnak.
Egyébként szívesen írnám és még igazam is lenne.
Szóval, hogy a lényegre térjek nem igazán jut el az agyadig, pedig már többször leírtam, hogy vannak arányok. Minden autónál találni hibásat, de nem mindegy hogy mennyiből mennyit.
Az internet korában művelődhetnél is a témában, igazán rád férne. 🙂

Igen, vannak olyan Mazdák is, amelyek elromlanak. Pont ezért nem vettem Mazda 6-ot, mert azok az évjáratok, amelyek belefértek a keretbe, szar minőségű autók. Nem tudom, mi a problémád azzal, amit írtam. Megnézheted a különböző vevőelégedettségi listákat, fórumokat (pl. népítélet.hu vagy az itt elérhető használói vélemények), és láthatod, hogy az Insignia korai évjáratokra komoly panaszok vannak, nem holmi nyafogás a nyikorgó ajtózsanérról.

Opelről beszéltem, nem Infiniti-ről.
Tehát az utolsó Vectrához képest igen is minőségben előre léptek, te is írtad, hogy hajtottál eleget, így erős túlzásnak tűnik az idézőjel alkalmazása.
Nem az első Opelemet hajtom én sem (mind céges, mind magán – családban csak Opelek vannak igaz csak sacc ’98 óta -) és soha nem hagytak cserben. Egy dologra volt mind finnyás: az olajra. A gagyit ették mint a cukrot, a minőségiből meg nem kellett rátölteni. Kopó alkatrészek költsége a közepes és megfizethető kategóriában van.
Testvéremék tértek japán vallásra 3 évre, de tavaly ismét inkább Opelbe ültek. (Ezzel nem fikázni akarom a japán gépeket, sajnos belenyúltak… nagyon)

Az inkább a megbízhatóság, amiről te beszélsz. Ez is része a minőségnek, de egy kisebb halmaz, mint a minőségé.

Nem kell ezt mondanod neki. Azt kell elfogadnod, hogy az ő véleménye egy a több millióból. Meg azt kell elfogadnod, hogy biztosan többen használják elégedetten az Opeljüket, mint ahányan nem. és azt is el kell fogadnod, hogy vannak Mazdák is, amik elromlanak és azok gazdái pont úgy elégedetlenek, mint más elromlott autó gazdái.

Semmi köze a felszereltségnek a hibákhoz, hacsak az nem, hogy valami minél bonyolultabb, annál könnyebben produkál hibát.
Higgadtság, kritika. Ez a megoldás.

Bárki képes lenne az ismeretségi körében találni a te kedvenc márkádról olyan rémtörténeteket, mint amilyeneket itt most te felhoztál.

Üdv!

A „minőség” nálam nem azt jelenti, hogy bőrborítású a kormány meg a műszerfal. A minőség az, amikor az autó az előírt karbantartás, a kíméletes használat és a kopó-fogyó alkatrészek cseréje mellett lefut úgy 250-300 ezret, hogy nem fekszik le az út széén, és nincsenek váratlan, költségesen elhárítható üzemzavarok.

Ja és ’95 óta vannak Opelek a családban, van némi fogalmam róluk. Hajtottam én is Asconát, Vectrát, Astrát. Nem véletlen, hogy egy ideje japán autóval járok.

Akkor majd megmondom a kollégámnak, hogy egy szavát sem hiszem el, amikor meséli, hogy Horvátország felé menet hogyan durrant el a 135 ezret futott csodás CDTI turbója. Meg hogy fél évig tartott megjavítani a csomagtér nyitót, mert beázott valami elekrtomos bizbasz, amihez itthon nem is volt alkatrész, és végül a Németországban dolgozó rokona küldött neki. Meg amikor két évig nyikorgott a hátsó üléstámla, amit a szervizekben nem tudtak megjavítani, és végül ő maga szedett szét, és szigszalagozott össze, hogy ne nyiszogjon.
Ja és valami fullextrás Cosmo, tehát nem fapad.

Az internet korában beleírom a térbe, hogy hülye vagy és lesznek millióan, akik ezt elhiszik, pedig nem igaz.
Tessék kritikával fogadni, amit hallasz, olvasol.

Akik szeretik a kalandot és kihívást, nagy örömüket lelik benne ebben biztos vagyok.

Tessék kicsit az insignia fórumba bele olvasni, na ott vannak csuda dolgok.

http://www.insigniaclub.hu 🙂

Jól értettem, hogy a „tömeggyártó” opel a „legnépszerűbb” családi kategóriában mindössze évi 100.000 körüli Insignát ad el? És ezt ők komolyan megünneplik? A BMW meg elad ugyanennyit az X5ösből? Tudom hogy az Opeleket máshol más néven gyártják de ezért elég fájdalmas ünnep…

Minőség terén is történt előrelépés. Ha beül az ember egy kései közepesen felszerelt C Vectrába, majd egy közepesen felszerelt korai Insigniába érzi az alkalmazott anyagokban a különbséget. Az átlagember (nem Ma. o.-ra gondolok) nem fapadban veszi az alap motorral ezeket a gépeket.
Azon meg nem kell csodálkozni, hogy a nehéz kaszni miatt túlterhelt a motor, aminek itthon még ki is nyomják a belét, az idő előtt elhalálozik. Teljesítmény/súly piszkosul számít.
B Vectrám van (nem az alap 1.6-os, és benzines), apróbb elektromos mizériái vannak (semmi olyan amit a kontakt spray ne oldana meg), 12 éves és ennyi az összes baja.
Insigniával, meg kulcsos autóként van dolgom (szintén nem 1.6-os), és ahhoz viszonyítva mástól mit kap, nagyon jól bírja.
Amikor eljön az idő, hogy hitel bevonása nélkül ki tudom fizetni, venni szeretnék egyet (nem 1.6-ost :D).

Design terén valóban sokat lépett előre az Opel, de a minőségtől hadd ne essek hanyatt. Egy csomóan panaszkodnak elektromos hibákra, magas olajfogyasztásra, 130-150ezer kilométernél bedöglő motorokra. Az első tulaj újonnan még lehet, hogy élvezi, de ha nem adja el elég gyorsan, később nagyon sok pénzt kell beleborítania.

„ezáltal a márka legnagyobb modellje egyben a negyedik legkeresettebb.”

Érdekes, érdekes!
Esetleg van információ arról, hogy miként alakul az első 3 hely? Mely modellek a keresettek és mennyire keresettek?