Óriásit repült a motoros

    0
    1
    Már bő 2000 évvel ezelőtt, Julius Caesar korában megfogalmazódott a Római Birodalomban: kenyeret és cirkuszt a népnek. Ahogyan az évszázadok, ezredek során a kenyér is átalakult, úgy a cirkusz is. Már jó ideje nem gladiátorok, felszabadulásukért küzdő emberek harcolnak, s az állatok küzdelme is egyre ritkább. Megjelent a rodeó, ahol nem más a tét, mint a minél tovább nyeregben maradás, leginkább bikákon. S ahol még hagyománya van az ilyen utcai előadásoknak, ott a motorizációval rendszerint megjelentek a különféle autós, motoros akrobatikák is, amelyeknél azonban a nyeregben maradás alapkövetelmény, s inkább az egyéb, képességeket, gyakorlatot és komoly koncentrációt igénylő mutatványok számítanak lebilincselőnek és azáltal a hétköznapok gondjait kicsit feledtetőnek. [BANNER type="1"] Ilyen előadáson készült a fenti videó is, mely valóban bámulatos koreográfiát mutat be, őrjítő gumifüstöléssel, motorlerakással és felvétellel. A két motoros táncát a három autó közötti áthajtás zárná, mely azonban csak egyikőjüknek jött össze. A szerencsétlenebbik ugyanis csattant az egyik autón, motorja megakadt, ő pedig repült tovább, a levegőben nagyokat szaltózva, mely az egészhez hasonlóan látványosnak számított, de nyilvánvalóan nem volt a komoly energiával begyakorolt előadás része. Jó hír, hogy a sokat látott akrobata komolyabb sérülés nélkül úszta meg a hatalmas repülést, s olyan elrettenthetetlennek bizonyult, hogy már másnap ismét munkába állt, s folytatta a show-t. Kikapcsolódásként a brazil motoros a gumifüstös, zajos benzinégetés helyett vélhetően inkább a jó öreg bikarodeóval lazíthat. Valami ilyesmivel:
    Előző cikkÖrdögkörözött a 300 lóerős Volkswagen Polo
    Következő cikkHatékonyabb fékenergia hasznosítás a Mazdától
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.