Oroszlánkirály? Peugeot e-2008 GT Line teszt

    0
    1
    Tudom, tudom, a 3008 és az 5008 épp nemrégiben újult meg, de a 2008 a legfrissebb teljes egészében újonnan kigördített modell a Peugeot SUV-jai közül, a 208 után ő diktálta azt a dizájnvilágot, amit nemrégiben a nagyobb tesók is megkaptak. És benne igazából épp az a jó, hogy nem túl nagy. Na persze 4,3 méteres hosszával és főként 405 literes csomagterével nem is kicsi. Ez már pont elegendő családi használatra is, ami nagy ütőkártya – akár az alapjait adó 208-cal szemben, akár a kisebb méretű villanyautók között. Meg persze egy divatos SUV, amivel akár földútra is letérhetünk, persze tudom, semmivel sem lesz ott ügyesebb, mint egy ezerkettes Lada volt, csak sokkalta jobban mutat, ráadásul

    az e-2008 pontosan azokat az ütőkártyákat, dizájnt, tágasságot adja, amit a normál 2008 is, de valójában még jobb is annál.

    Miután a nyári Év Magyar Autója összevetésen vezettem már az e-2008-at, most még néhány száz kilométert beletekertem, amivel még inkább meggyőzött, bár azért találtam hátrányát is. A forma nekem bejön, a 2008 vagány. Mutatósak és jó fényerejűek is a LED-es fényszórók (a GT Line már full LED-est kap), ahogyan hátul is diódásak a zongoralakk betéttel össze is kötött világítótestek. A karosszérián sok a domborítás, él, a megjelenés parádés, ahogyan az is, ahogyan a márka bebiztosította magát, hogy sérülés esetén szükséges legyen az elemcsere, persze bízunk azért a hazai mesterekben és pláne Arthur Tussikban. Újonnan azonban szép a 2008, az „e-betűs verzió pedig csak – vízszintes csíkozású és részint színre fújt – hűtőmaszkjával, kipufogóvégek nélküli hátsó lökhárítójával, meg persze az első sárvédőkre és a csomagtérajtóra rakott logóval különbözik. [BANNER type="1"] Bár tavaly a nemzetközi menetpróbán is vezethettem az akkor már teljesen kész belső égésű motoros verziók mellett a még kissé álcázott elektromost, kifejezetten jól jött, hogy az e-2008 hazai próbája előtt próbáltam az 1,2-es benzinest is. Így ugyanis már biztosan tudom, hogy az elektromos verzió nem csak azért a legjobb, mert a paletta legnagyobb teljesítményét és legjobb (100 km/órára 9 másodperces) gyorsulását is adja, hanem azért is, mert bár ez a legjelentősebb tömegű, a padlólemez aljára és közepére is rakott hajtó akkumulátor miatt a legalacsonyabb tömegközéppontú is, így tőle kapjuk a legjobb vezethetőséget. Míg a benzines futóművét az úthibákon kissé sprődnek éreztem, az üresen is 1,5 tonnás e-2008 meglepően jól rugózott, ugyanakkor kanyarodni is élmény vele, amihez persze partner a 3D i-Cockpit adta mély üléspozíció és az apró kormánykerék. Bármilyen furcsa is, de

    a SUV-nak mondott e-2008 egyik legjobb tulajdonsága a vezethetősége, főként országúton élmény terelni, kanyarogni vele.

    A jó vezetési pozícióhoz a GT Line határozott oldaltartású, kényelmes üléseket is ad, részleges bőr kárpitozással és kontrasztos világoszöld varrással. Amilyen jó az első ülések tartása, olyan jó a helykínálat hátul (is). A kívülről végig üvegezettnek tűnő oldalfalról belülről persze kiderül, hogy a C-oszlop csak kívülről kapott sötétített ablaknak tűnő burkolatot, valójában a karosszéria része. A hátulról kilátás a hátsó ajtóknál erőteljesen emelkedő övvonal miatt is korlátozott, talán a bezártság enyhítésére is került 2 USB-csatlakozó hátra is (elöl szintén kettőt találunk). Ha már konnektivitás, van Apple CarPlay (és persze Android Auto is), ráadásul a Peugeot telefonos applikációjával követhető, ütemezhető a töltés, megtalálható, hogy hol is hagytuk az autót, vagy akár a legközelebbi publikus töltő is. A tölthetőség egyébként a PSA szokás szerinti vegyes képet mutatja: combos a 100 kW-os DC villámtölthetőség, ám alapáron csak 7 kW-os fedélzeti töltőt kapunk, 200 ezer forint a 11 kW-os felára. Az autóhoz ráadásul csak a 8A-s konnektoros töltő jár, amivel a kisebbik gond, hogy a teljes töltés csaknem 27 óra, a nagyobbik az, hogy az e-2008 azon villanyautók közé tartozik, ami nem tartotta az ígért töltési időt, hanem mindig több kellett neki, ráadásul amikor több mint 45 perce írta, hogy még 15 perc, akkor pláne haragudtam rá, még ha nem is volt igazából jelentősége, hogy valóban 100%-ra töltsön. A lassú 8A-s töltő előnye amúgy, hogy nem terheli a háztartási hálózatot, bő 100 kilométernyi hatótáv pedig így is betáplálható egy rövidebb éjszaka alatt is. [BANNER type="2"] Fogyasztása a WLTP ciklus szerint 17,8 kWh/100 km, ám ennél valójában jóval kedvezőbb. Országúton nem nagy kunszt 15 kWh/100 km alá vinni (a legjobb érték 13,4 volt), de a teljes teszt átlaga is 15 kWh/100 km körül mozgott, ami teljesen élhető, a bruttó 50, nettó 48,5 kWh-s akkumulátorral a gyárilag ígért 320 kilométeres hatótávot gond nélkül kiadó. Az e-2008 óriási előnye, hogy alapverziójával 10,79 millió forintról indul, így akár az állami támogatás 2,5 millió forintja is lejöhet belőle. A tesztautó a majdnem csúcs GT Line felszereltséggel 13,37 milliós volt, ebből legfeljebb 500 ezer forintos állami támogatás jöhet csak le, ám méretéhez és használhatóságához, pláne vezethetőségéhez mérten még mindig egy elég jó ajánlat a mai villanyautó szegmensben.
    Előző cikkA legújabb álcázott sportkocsik egyetlen videóban
    Következő cikkNaponta megcsillogtatja tehetségét a parkolás királya
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.