hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapÖtödével kevesebb halott az utakon

Ötödével kevesebb halott az utakon




A rendőrség által gyűjtött előzetes – azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő – adatok alapján 2011. január 01. és szeptember 30. között összesen 11818 személysérüléses közúti baleset történt, ez a szám 3,38 százalékkal kevesebb, mint a 2010. azonos időszakában regisztráltak.


A kedvező tendencia a halálos, a súlyos, és a könnyű sérüléses balesetek vonatkozásában egyaránt kimutatható. A csökkenés mértéke a halálos kimenetelű baleseteknél 18,67 százalékos (482-ről 392-re), a súlyos sérülésesnél 7,64 (3729-ről 3444-re), míg a könnyű sérüléses közúti baleseteknél 0,47 százalék(8020-ról 7982-re apadással).


A közúti közlekedésbiztonság terén egyértelműen a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek, a közösségi és a nemzeti közlekedéspolitikai koncepciókban kivétel nélkül ez az első helyen kiemelt értékelési mutató. Kedvező hír, hogy idén szeptember végéig a közúti balesetben meghalt személyek száma a tavalyi 546 főről 434 főre csökkent, mely mértéke ezáltal 20,51 százalékkal apadt.



Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek számában is kedvező változás tapasztalható, hiszen a tavalyi 1429-el szemben idén szeptemberben 1140 ittas baleset történt (a csökkenés mértéke 20,22 %). Ennek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya 11,68-ról 9,65 százalékra esett vissza.


A közúti balesetek legfőbb okai az elmúlt hónapokban nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 26 százalékának a hátterében a gyorshajtás áll (3049 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 2777 baleset (az összes mintegy negyede), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 1909 ütközés történt.


A közúti balesetek túlnyomó részét, mintegy 59 százalékát a személygépkocsi vezetők okozták, bár megjegyzendő, hogy a közúti forgalmon belüli aránya is a személyautóknak a legmagasabb. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 9 százalékának, az autóbusz vezetők pedig az összes baleset 1 százalékának az okozásáért felelősek. Jelentősen nőtt a karambolt okozók körében a kerékpárosok aránya, az év eddigi kilenc hónapban a balesetek 12 százalékában ők voltak a hunyók.


A „motoros” kétkerekűek vezetői – a segédmotor kerékpárosok és a motorkerékpárosok – összesen 1371 balesetet okoztak, gyakorlatilag ugyanannyit, mint a kerékpárosok.


Fontos megjegyezni, hogy a balesetek számának csökkenése elsősorban abból ered, hogy egyre kevesebben tudják megengedni magunknak az autózást. A Magyar Ásványolaj Szövetség információi szerint összességében 2,1 százalékkal kevesebb hajtóanyagot vásároltak az idei első félévben, mint tavaly. A közlekedők száma pedig vélhetően ennél is jelentősebb mértékben csökkent, ugyanis a benzinfogyasztás 10 százalékkal apadt, s a szállítmányozásban fontos gázolaj kereslete maradt lényegében változatlan szinten, már-már hibahatáron belülinek számító, 1,4 százalékos növekedéssel.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular