Pálinkába jó lesz… – Ford Focus Vignale

„Szép ez a Mondeo.” Nehezen tudnám összeszámolni, hogy a teszthét alatt hányszor hallottam ezt a megjegyzést. Csalóka, mert a Focus tényleg nagyra nőtt, optikailag nagyobbnak tűnik, mint a kettővel ezelőtti Mondeo. A számok szerint hosszban még nem érte utol, széltében és magasságban viszont már le is hagyta, tengelytávban pedig 5 centivel van már csak lemaradva. Nagy autónak látszik és az is, a 2,7 méteres tengelytáv mellett 4662 milliméteres a teljes hossza, ebben pedig 608 liternyi csomagteret rejt, ami 1653 literre is növelhető. Ezek minden kombi Focus ismérvei, amitől viszont ez az autó nagyobbnak és komolyabbnak hat, az a Vignale csúcsfelszereltség, amivel még a Focus felirat is eltűnik a csomagtérajtóról.

Csalóka, de a temérdek selyemfényű króm kiegészítő is a magasabb kategória felé húzza optikailag.

Tetősín, ablakkeret, küszöbléc, lökhárító díszléc, hűtőmaszk-keret és kipufogókeretek is készültek hozzá. Nem sok ez? Valahogy jól áll neki, igazából kiadja a forma is, az oldalsó domborításokban nagyon mélyen még mindig látom a Mustangot, csinos az egész. Ehhez kapott egy teljesen egyedi fényezést is, ami nem bordó, nem is lila, még véletlenül sem fekete, Dark Mulberry-nek hívják. Ez az, amit mi faepernek nevezünk. Az a gyümölcs, amit életünkben egyszer megkóstolunk, mert nem néz ki rosszul, az íze édes, még nem túlérve is poshadt utóíze van, szóval soha többet nem eszünk belőle, az egész termés lehullik, büdös és hetekig ragad tőle az útburkolat. A kacsák imádják, az Omszki-tó partján az egyetlen ilyen fa alatt tanyáznak, estére már elég parti a hangulat, de rajtuk kívül még a nagyfater is csak legyint rá, hogy pálinkába jó lesz… Hogy miért írtam le mindezt? Folytatom…

A sötétített ablakok és a 18 colos feláras, nem króm, csak festett felnik miatt olyan exkluzívnak tűnik.

Minőségi anyagokat látunk a szemeink előtt, puha bőrt, kevés ócska műanyagot és igazából ebből a szempontból nem is kell nagyot csalódnunk. Felpattintva az ajtót annak zörgését már jól ismerjük, ez a furcsa hang az aktív élvédő zaja, de inkább legyen és tegye a dolgát, minthogy leverjük a fényezést, mint a szép felnikről tették a korábbi tesztelők. Jól néz ki az ülés varrása, egészen egyediek a hosszanti vonalak, nagy alumínium plecsni jelzi rajta, hogy ez a csúcs Vignale. Jó is a tartásuk, ügyesen beállítható, ezen a ponton nagyon tetszik. A műszerfal görbe varrású bőrhatású borításán túl minden ugyanolyan, mint egy sima Focusban, mármint egy jól felszerelt Focusban. Kívülről olyan, mint egy luxusautó, belülről csöpp csalódás, hogy még a head-up display is a, hogy kell ezt szépen mondani…költséghatékony megoldás. A térérzet jó, hosszában kényelmesen beállított vezetőüléssel is bőven maradt hely a hátul ülő térdeinek. Csöndes, azért a kárpitok adnak itt-ott már zajt rosszabb úton haladva, de szélzaj, vagy motorzaj kevés szűrődik be. A motor amúgy sem túl zajos, nem egy francia dízel ez, az új 2,0 literes TDCi halkan duruzsol, le a kalappal a hangszigetelők előtt.

A 2000-es fordulattól hirtelen érkező 370 Nm nyomaték még a felmelegített Pilot Sport 4 abroncsokat is nemes egyszerűséggel csavarja el.

Bivalyerősnek érződik, pedig csak egészséges 150 lóerő, kihasználva is takarékos, 7 liter alatti fogyasztást produkált tankolás szerint. Biztos vagyok benne, hogy nem lenne gondja a négyfős családdal együtt megmozdítani egy lakókocsit és levonszolni az Adriáig. Vagyis ki tudja, ez a kérdés valószínűleg a váltón fog múlni. [BANNER type="1"] A Ford új nyolcfokozatúja a hajtáslánc leggyengébb pontja, és még ehhez a dízelmotorhoz sikerült a legjobban konfigurálni . Az indulás most ügyes, a városi araszolás már kevésbé, egyenletes haladás mellett is pakolgatja a fokozatokat, ebben mondjuk az extraérzékeny gázpedál is közrejátszik. Utóbbi több helyzetben persze inkább pozitív, az már kevésbé, hogy a váltó kigurulásból adott gázra többször nem tudta, mit is kéne reagálni. Így álltam meg Pilisszentkereszt fő kereszteződésében kínos másodpercekre, amíg a váltó eldöntötte, hogy akkor mi is legyen velünk.

A Ford egyébként büszke arra is, hogy a váltó kapcsolója egy csinos kis tekerentyű lett,

csak kár, hogy épp akkor, amikor már a Jaguar is rájött egy teljes generáció után, hogy ezt nem kéne erőltetni. Egyszerű ipszilonozás közben úgy lehet betekerni P-be, hogy csak nyekken szerencsétlen váltó, a prémium az nem ez, sajnos. Futómű kérdésben a Focus persze mindig jó volt, ezzel egyébként nagy gond most sincs.

Az egyedi hangolás mellett többlengőkaros a kombi futóműve, így a kategóriára jellemző béna botladozásoktól itt megmenekülünk.

A sportgumikat próbálgatva hajtós szerpentinen megmutatja az igazi arcát egy ilyen Focus, a tapadása kiváló, nincs elpattogás, feszes az egész, egy családi autónál jól esik ilyet érezni. Ez viszont megint csak olyan, mint az Evoque-nál, hogy oké, tudja, de fontosabb lenne, hogy hétköznap, városban kényelmes legyen és ekkora felnikkel a Focusnak ez nehezére esik. A kormány folyton jár a kezünkben a nyomvályúk miatt, lehet ezt szebben is. Amiben meglepően ügyes, az a sávtartó és a távolságtartós tempomat összjátéka, alacsony tempójú araszolásnál alig szól ránk, hogy fogjuk a kormányt, biztosan is teszi a dolgát. Megéri felárat fizetni az adaptív ledes fényszórókért, a fűthető szélvédőt adó téli csomagért, az élvédős, széles látószögű kamerát adó parkolócsomagért és még a B&O Play hifis, Sync 3-as telefontükrözős csomagért is. A változtatható menetmódokhoz szerintem ne ragaszkodjunk, ahogy a nagy felnikhez sem érdemes, de leginkább azt mondanám, hogy a Vignalét is hanyagoljuk bátran.

Csinos, mutatós, tágas, de ennyi pénzért már Mondeót is adnak ugyanekkora motorral.

Sőt, ha ügyesek vagyunk, a tesztautó árába már belealkudhatunk egy hibrid kombit is, ezt persze nagyon akarni kell. Túllépi a 11 millió forintot a fotókon szereplő autó, plexire vetítő head-up display-jel, csak az első kilincseken lévő érintős nyitással, béna váltóval és kemény futóművel. Félreértés ne essék, nem rossz ez, csak pont olyan, mint a színét adó gyümölcs. Kívánatos, de többször inkább ne, lássuk azt a pálinkát, vagy egy Mondeót!