Prémiumautók alapáron – Melyiktől kapunk többet a pénzünkért?

    1
    1

    Nemrégiben jelent meg a Lexus ES tesztje, amiben azt írtam, az európai piacra csak most, hetedik generációjával érkezett Lexus ES 13,84 millió forintos alapárával és a hozzá társuló ellátmánnyal messze veri konkurenseit, amelyek bizony nem kisebb versenyzők, mint az Audi A6, a BMW 5-ös sorozata és a Mercedes-Benz E-osztálya? Vajon igazat mondtam? [BANNER type="1"]
    Szedán alapverziókat mérünk egymáshoz. Valljuk be, felületesen, ugyanis ebben a kategóriában a végtelenségig el lehetne veszni a részletekben. Ha már alapváltozatok, karosszériából is maradunk az alap négyajtósnál, igaz, a Lexusnál nincs is más. Méretben azonban az ES a leghosszabb, s bár tengelytávja szerényebb, mint a német konkurenseké, hátsó lábtérből ő adja a legtöbbet, csomagtérméretből viszont a legkisebbet.
    Audi A6, BMW 5, Lexus ES, Mercedes-Benz E-osztály - méretek
    Hosszúság [mm] Szélesség [mm] Magasság [mm] Tengelytáv [mm] Csomagtér [l]
    Audi A6 4934 1886 1455 2912 530
    BMW 5-ös sorozat 4936 1868 1466 2975 530
    Lexus ES 4975 1865 1445 2870 454
    Mercedes-Benz E-osztály 4923 1852 1468 2939 540

    Ahogyan karosszériából, úgy hajtásláncból sincs választási lehetőség a Lexusnál, az ES csakis a világbajnok termikus hatásfokú 2,5 literes benzinesen alapuló, elöl hajtó hibrid hajtáslánccal kapható. Aki nem ismeri ennek előnyeit, annak egy mondatban a legfontosabbak: fokozatmentes nyomatékosztást, elektromos hajtásrásegítést, rövidebb ideig tisztán elektromos hajtást és a méretekhez, valamint a teljesítményhez képest baráti fogyasztást kapunk – bővebb infók az ES tesztjében. Bár hajtásláncot vagy karosszériát nem lehet variálni a Lexusnál, ellátmányt bőségesen, sőt, alapból is elég jót kapunk, sok egyéb mellett távolságtartós tempomatot, bi-LED fényszórót, kulcs nélküli nyitást és zárást, digitális műszerfalat és 8 colos központi kijelzőt.
    Az alapáras automata váltó az Audi A6 esetén is megvan, S tronic, azaz duplakuplungos automata váltó jár 7 fokozattal függetlenül attól, hogy a 245 lóerős 45 TFSI motort vesszük 245 lóerővel vagy a 40 TDI névre hallgató 2,0 literes dízelt (204 LE). Utóbbi az olcsóbb és szerényebb fogyasztású, igaz, így is 14,6 millió forintos alapárról beszélhetünk, továbbá a Lexusénál némileg szerényebb ellátmányt. Bár navigáció például van az A6-ban alapból, távolságtartós tempomat nincs, s a kárpitozás is szövet. A fogyasztás papíron szerényebb, ugyanakkor a négyhengeres dízel a 12V-os (gyakorlatilag erősített stop-startos) hibridrendszerrel messze nem hoz olyan finom üzemet, mint az ES-é, s a hajtás alapáron az A6 esetén is az első kerekeké.
    Egy kicsikét más iskola a BMW 5-ös sorozata, hiszen esetében már hátsó a hajtás, ellenben szintén dízel az alapváltozat, az 518d, ami persze 2,0 literes, de csak 150 lóerővel. Az ár az Audi A6-énál szerényebb, a Lexus LS-énél jelentősebb. Ember legyen a talpán, aki a BMW konfigurátorában kiigazodik, a letölthető árlistában pedig gyakorlatilag csak fogyasztási adatok vannak. Az ugyanakkor biztos, hogy a Lexushoz hasonlóan a BMW is alapáron adja a bőr (ráadásul vele szemben nem szintetikus, hanem valódi Dakota bőr) kárpitozást nagyautójához, de olyan gazdag ellátmányt nem kínál, mint a Lexus.
    A Mercedes-Benz pedig ismét egy új játékos: náluk a nemrégiben tesztelt Limited Edition a mezőny legszerényebb, 11 805 000 forintos alapárát adja, ráadásul egyedüliként összkerékhajtással. Itt viszont temérdek tétel feláras, így a Lexus ES esetén alapáras vezetői segédrendszereket, a kulcs nélküli nyitást-indítást, illetve a központi kijelzőt kérve nagyon hamar fogjuk elérni és túllépni a Lexus ES árszintjét.
    Audi A6, BMW 5, Lexus ES, Mercedes-Benz E-osztály - adatok
    Audi A6 40 TDI BMW 518d Lexus ES 300 h Mercedes-Benz E 200 4Matic
    Hengerűrtartalom (cm3) 1968 1995 2487 1991
    Hengerek/szelepek száma 4/16
    Váltófajta/-fokozat DSG/7 automata/8 e-CVT automata/9
    Teljesítmény [LE (1/min)] 204 (3750-4200) 150 (4000) 218 (5700) 184 (5500)
    Nyomaték [Nm (1/min)] 400 (1750-3500) 350 (1750) 221 (3600-5200) 300 (1200-4000)
    Végsebesség [km/h] 246 222 180 233
    Gyorsulás 0-100 km/h 8,1 8,8 8,9 7,9
    Kombinált fogyasztás [l/100 km] 4,3 4,4 5,2 7,2
    CO2-kibocsátás [g/km] 112 116 120 166
    Alapár [Ft 14 649 830 14 113 000 13 840 000 11 805 000

    A mezőnyben fontos különbség, hogy míg a német modelleknél, a Limited Edition E-osztálynál is egyesével (is) összepakolhatók az extrák, de persze vannak „jóárasított extracsomagok is, a Lexusnál csakis felszereltségi szintekkel lehet variálni. Ugyanakkor így az extrák áraival is kevésbé lehet elszállni – már csak azért sem, mert náluk nincs opció hajtásláncokból, hajtásmódokból sem. Ugyanakkor egyértelmű, hogy pont olyan hibrid hajtást a németek nem kínálnak, másfajtát viszont igen, az Audi jelenleg mild hybrid rendszereket, a BMW már zöld rendszámra jogosult 530e iPerformance konnektoros hibridet is kínál (nem mellesleg az az 5-ös fogy a legjobban), míg a Mercedesnél benzines és dízel hibrid verzió is létezik, szintén konnektoros tölthetőséggel. Igaz, ha az alapverzióknál maradunk, egyértelmű, hogy a Lexusé a legjobb hibrid, hiszen a többi inkább csak stop-startos. A hipotézishez visszakanyarodva pedig az is igaz, hogy egyedülállóan gazdag alapellátmányt ad az ES, s bár árban alá megy a Mercedes-Benz E-osztálya, azonos ellátmánnyal a japán versenyző az árbajnok.
    Előző cikkJogsi nélkül is vezetheted a Citroën miniautóját
    Következő cikkEzektől az autóktól nem akarnak megválni tulajdonosaik
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás

    1. Az a baj hogy ebben a ligában (jó árértékű prémiumok) egy ilyen táblázat még beugrónak is kevés. Sosem az a művészet ha 20 milliós árajánlatot lobogtathatunk a kereskedőtől, hanem ha ezt elhozzuk 12 milláért…

      Az árversenyben pedig nincs olyan hogy „a német prémiumok”, hanem mind a három egymást is figyelve árazza a termékeit.
      Ha pedig már sikerült háromnál tovább számolni, akkor ott a Volvo ami teljes mértékben lefedi az itt vizsgált kínálatot, 18d-től hibridig.

      A fő gond az hogyha a kínálat aljáról keresgélünk, a családi autóknál elengedhetetlen a kombikarosszéria. Egy ilyen lépcsőshátú izé nem praktikus csak hátránya van.

      A másik hogy bér a szerző alapnak véli, az automata a Lexusnál (és a Mercedesnél) „alap”, de valójában nem alap, hanem hiányzik a az a lépcső ami egy kélezett árversenyben megbosszulhatja magát.