hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapSaját operációs rendszert fejleszt a Toyota

Saját operációs rendszert fejleszt a Toyota

A hibrid hajtásláncok terén már megalkotta saját, sikeres világát a Toyota, most operációs rendszert készítenek, 4 éven belül várható a nyílt forráskódú Arene platformja.


A Nikkei japán gazdasági napilap információi szerint a Toyota 2025-ig saját autóipari szoftverplatform kifejlesztését tervezi, amely az alapvető funkcióktól kezdve a fejlett alkalmazásokig, például az önvezető funkciókig mindent képes kezelni. A japán autógyártó célja, hogy 2025-re a saját járműveiben már az Arene dolgozzon. Ezt követően elérhetővé teszik a szoftvert a társvállalatok, köztük a Subaru, valamint más elektromos vagy önvezető járműveken dolgozó gyártók és startupok számára, a rendszert egy licencmodellen keresztül fogják értékesíteni.
[BANNER type="1"]

Az Arene vezérli a járműirányítás alapvető komponenseit – a kormányzást, a fékeket és a gyorsítást –, és kezeli a biztonsági rendszereket, valamint a hely- és forgalmi információkat. Minden, ilyen operációs rendszert használó jármű, márkától és modelltől függetlenül hozzáférhet a megosztott funkciókhoz.

Az okostelefonok szoftveréhez hasonlóan online (OTA) frissíthető a rendszer, ami lehetővé teszi a gyors hibajavítást és fejlesztést. Fontos előny, hogy a szoftvermérnökök anélkül fejleszthetik az Arene-t, hogy új hardverre várnának, a felhő alapú integráció pedig lehetővé teszi a vállalatcsoporton belüli különböző csoportok párhuzamos és távoli munkavégzését. Úgy alkotják meg az operációs rendszert, hogy az lehetővé tegye a szimulációt és a virtuális tesztelést is.
[BANNER type="2"]

De ami a legizgalmasabb, hogy a Toyota megnyitja az Arene-t a külső fejlesztők előtt is, ösztönözve az iparágon kívüli cégeket, hogy hozzanak létre alkalmazásokat az autonóm vezetéshez és más funkciókhoz. Az autógyártó úgy képzeli, hogy ezeket a szolgáltatásokat olyan egyszerűen hozzá lehet majd adni egy autóhoz, mint ahogy egy okostelefonra letölti az ember a virtuális boltból a különböző applikációkat. Összességében arra számít a Toyota, hogy az Arene annál hatékonyabb platformmá válik, minél több felhasználó és fejlesztő csatlakozik a fejlesztéséhez. Így fokozatosan egyre több adat keletkezik majd, amivel új szolgáltatásokat lehet létrehozni.
[BANNER type="3"]


A versenyben, amelynek célja meghatározni a járművek következő generációját kiszolgáló szoftverek szabványait, az Arene-nel a Toyota olyan riválisokhoz csatlakozik, mint a Daimler, a Tesla vagy a Volkswagen, akik mind saját operációs rendszer kifejlesztésén dolgoznak. De a General Motors is 35 milliárd dollárt költ 2025-ig egy saját operációs rendszerre, amely szintén frissíthető lesz az interneten keresztül. Az olyan technológiai cégek, mint az Apple – amely a pletykák szerint saját önvezető autón dolgozik – és a Google az okoseszközök terén sikeres üzleti modelleket igyekeznek az autóiparba átültetni.


Egyre nyilvánvalóbb, hogy az autóiparban tapasztalható fejlesztési verseny a hardverről (például a motorokról, hajtásokról, sebességváltókról, futóművekről) fokozatosan az azt vezérlő szoftverre terelődik át. Az amerikai Lux Research előrejelzése szerint 2030-ban az elektronika és a szoftverek teszik majd ki a járművek fejlesztési költségeinek 50%-át, ami hatalmas emelkedés a 2000-ben mért 20%-hoz képest.


A Toyota idén tavasszal 40-50 százalékra kívánja emelni a szoftverspecialisták arányát a felvett, frissen végzett mérnökök között a korábbi 20 százalékról. Bár a japán autógyártó nem közölte, hogy mennyit fektet be szoftverfejlesztésbe, úgy tűnik, hogy jelentős erőforrásokat különítenek el erre a célra, mivel csoportszinten 18 ezer alkalmazottat terveznek foglalkoztatni a területen.
[BANNER type="4"]


Forrás: Smarter Media

Fotók: Toyota, Takashi Uema, Medium

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek