Szenzoros cipőkkel segítené a vakok mozgását a Honda

    0
    1
    Nem csak a gyerekek, sokszor még a felnőttek is félnek a sötétben, pláne rémisztő, ha vezetés közben nem látunk, például mert olyan égszakadás ér minket az autópályán. Ugyanakkor az autók újabbnál újabb szenzorokat kapnak, a jövő önvezető autóit ezek a tényezők sokkal kevésbé fogják zavarni, mint minket, akik jó esetben két szemünkkel nézzük az utat. Legalábbis jó esetben, de tudjuk, az emberi szem igen sérülékeny, többen szemüvegben, ilyen-olyan látásproblémákkal vagyunk kénytelenek vezetni, s bizony jól jönnek a mind modernebb sofőrsegédek. Szerencsére a Hondánál is volt olyan fejlesztő, akiben felmerült a kérdés, ha már ilyen remek szenzoraik vannak, azokkal miért nem segítik már ma a vakokat és gyengénlátókat. [BANNER type="1"] Mindez kevéssé meglepő, hiszen a Honda kutatásra és fejlesztésre szakosodott leányvállalata 2017-ben indította el IGNITION-programját, hogy támogassa a kollégái által megálmodott újítások piaci bevezetését. Ezek közül több olyan is van, ami gyorsabban teremthet értéket az emberiségnek, ha startup-cégen keresztül valósul meg, ezért 2020 óta a „vállalkozásindításban” is támogatást nyújt az IGNITION, azon túlmenően persze, hogy Honda-berkeken belül is segíti a találmányok piaci bevezetését. Az első cég, ami az IGNITION-nek köszönhetően létrejött, a látássérültek tájékozódását segítő Ashirase, Inc., ami cipőivel új korszakot hozhat a látássérültek életébe. Megoldásukat gond nélkül nevezhetjük okoscipőnek, hiszen valóban egy okostelefonnal összekapcsolva kell használni őket. A telefonon az úti cél állítandó be, az nyilván kiszámolja és meghatározza a pontos útvonalat, majd a cipő segíti tulajdonosát a megfelelő irány megtalálásában. Az innováció működésének lényege, hogy a talp azon része vibrál, amerre a cipő viselőjének mennie kell, azaz elöl, hátul, valamint jobb és bal oldalon. Idővel a jelek érzékelése teljesen ösztönössé válik, tehát a felhasználónak nem szükséges mindig a cipő utasításaira összpontosítania, a folyamatos koncentrálás helyett békésen és biztonságosan sétálhat. Hogy érzékeljük, milyen jelentőségű újítást hozhat az Ashirase cipője, jó tudni, hogy egy 2007-es felmérés szerint Japánban megközelítőleg 1,64 millió ember vak vagy gyengénlátó, ez a szám 2030-ra akár a kétmilliót is elérheti. [BANNER type="2"] A folyamatosan változó környezet miatt a látássérültek gyakorta vannak veszélyben, mikor egyedül sétálnak, és természetesen minden érzékszervüket használniuk kell, hogy megfelelő mennyiségű információt gyűjtsenek a pontos tájékozódáshoz, ne tévedjenek el, illetve kerüljenek kockázatos helyzetbe. A fejlesztést számos látássérült segítette, akik többek között az alábbi problémákat említették: „Szomorú vagyok, ha azokra az időkre gondolok, mikor még szabadon, látási gondok nélkül közlekedhettem.” (Egy gyengénlátó ember gondolatai.) „Néha eltévedek, s megesik, hogy az emberek nem válaszolnak, mikor beszélek hozzájuk. Ez rémisztő, mert nem tudom, miért hallgatnak.” (Egy felnőtt korban vakká vált ember megjegyzése.)
    [BANNER type="3"] Wataru Chino, az Ashirase, Inc. vezetője is érdekes adalékkal szolgált okoscipőjük kapcsán: „Egy családtagomat ért baleset ösztönzött arra, hogy a látássérült emberek szabadabb és biztonságosabb közlekedésével foglalkozzak. Kidolgoztam az Ashirase-t, és jelentkeztem a Honda által indított IGNITION vállalkozásindító programba, ami az Ashirase, Inc. megalapításához vezetett. Biztos vagyok benne, hogy sok nehézséggel szembesülünk a piaci bevezetés során, de ezeket leküzdjük majd, hiszen szívvel-lélekkel azon dolgoztunk és dolgozunk mind a mai napig, hogy valódi segítséget nyújtsunk a látássérülteknek.”
    Előző cikkMég léteznek dízelek? Peugeot 3008 GT BlueHDi automata teszt
    Következő cikkÉlet-halál harc az autópályán: a kamion visszavág a Fiat Qubónak
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.