Színváltós nyitható tetőt hord az új Mercedes-Benz SLK

    0
    1

    Ember legyen a talpán, aki eligazodik a Mercedes névrendszerében. Nincs sok létjogosultsága az önálló kupéknak, hiszen az E-ből már jó ideje létezik Coupé és hamarosan befut a C Coupé is, mégis létezik SL és CL is. Kétség kívül több értelme van bármelyiknél az első generációjával 1996-ban bemutatkozott SLK-nak, mely a márka első, és azóta is egyedüli keménytetős kabriójának számít. Az első nemzedéknél az elektromosan nyíló kupola kellőképpen különlegesnek hatott, hiszen akkor más autógyár még nem kínált ilyet, aztán 2004-ben jött a második generáció, a kabriózást hideg időben is megfázás-mentessé tevő, nyak köré fújt meleg levegős virtuális sállal, most pedig itt a harmadik nemzedék, melynek teteje nem csak nyitható, hanem teljes egészében üvegből készül és a fej fölötti rész a Magic Sky Control kapcsolóval sötétíthető. A friss forma az előző Formula-1-es jellegű csőre helyett a rangosabb SL-ére emlékeztető, a motorpaletta a márka frissebb, de ismerős egységeit hozza.
    Az SLK 200 alapgép 1,8 literes, 184 lóerősre töltött benzines, 6,1 l/100 km vegyes fogyasztással, 142 gramm/km szén-dioxid emisszióval és 7 másodperces 100 km/órára gyorsulással, 240 km/órás végsebességgel. Hatfokozatú manuális váltója helyett 7 sebességes automata is kérhető, ugyanez alapból jár a szintén 1,8 literes, de 204 lóerős SLK 250-hez. Ez utóbbi 6,6 másodperc alatt érheti el a 100 km/órás tempót és 243 km/órával is futhat, vegyes fogyasztási értéke 6,2 l/100 km, szén-dioxid kibocsátása 144 g/km. A paletta csúcsán a 3,5 literes, 306 lóerős, közvetlen befecskendezésű, V6-os benzines áll, az automataváltó természetesen az SLK 350 verzióhoz is alapáras. A csúcsgép 5,6 másodperc alatt érhet 100 km/órára, végsebességét már elektronika korlátozza 250 km/óránál, vegyes fogyasztása pedig még mindig meglehetősen kedvező, 7,1 l/10 km, szén-dioxid emissziója 167 g/km. A meglehetősen kedvező fogyasztási értékekben a Cw=0,32-ről 0,30-ra apasztott légellenállásnak és a mindegyik verzióhoz alapáron adott start/stop elektronikának is jelentős szerepe van.

    Az új SLK Németországban január 17-től, 38 675 eurós alapárral, azaz a kifutó verziónál mintegy 500 euróval drágábban rendelhető. Amennyiben itthon is megmarad a nem egész 150 000 forintos árnövekedés, 11,8 millió forint körüli vételár várható. Hozzánk márciusban várható az újdonság, dízelmotor vélhetően később sem lesz, AMG verzió azonban idővel minden bizonnyal megjelenik, utóbbit 5,5 literes, dupla turbós V8-as hajthatja.
    Előző cikkRossi Alonso ellen fog versenyezni
    Következő cikkSebességkorlátozások és alkoholtilalmak Európában
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.