Szuszog, csattog, néha üt – léghajtású autót vezettünk

Ha Pneumobil, akkor sokaknak a Bosch és a Rexroth jut eszébe, ám már több éve Aventics Pneumobil néven fut a léghajtású autók hazai versenye. Tíz éve, 2008-ban volt az első, akkor az Aventics (illetve jogelődjének) egri üzemegységének munkatársai olyan lehetőséget kerestek, mellyel a cég szorosabb kapcsolatot tud kialakítani a hazai felsőoktatási intézmények és a pneumatika világa között. Hogy ez sikerült, az nem kérdés. Ugyanakkor le kell szögezni, a Pneumobil, azaz a léghajtású autó korlátozott hatótávja és drága üzeme miatt nem a jövő autója. Az egész kihívás arról szól, hogy a projektben részt vevő hallgatók közelebb kerüljenek a pneumatikához, elmélyedjenek benne. A siker kapcsán beszédes, hogy míg az első versenyen még mindössze 10 hazai csapat vett részt, már a másodikra négy külföldi csapat is nevezett, így a Pneumobil verseny nemzetközivé vált. [BANNER type="1"]
Jelzi a fejlődést az is, hogy míg az első évben a Debreceni Egyetem győztes autója 25 km/óra csúcssebességre volt képes a gyorsasági versenyszámban és a hosszútávú futamon 7117 métert tudtak megtenni, tavaly a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak járműve gyakorlatilag duplázni tudott: 51,7 km/órás csúcssebességet értek el és közel 13 kilométert tettek meg. Idén összesen 48 csapat vesz részt a most hétvégén, szokás szerint Egerben megrendezésre kerülő X. Aventics Pneumobil versenyen, az 58 nevezettből ugyanis ennyi tudta teljesíteni az versenykiírásokat, egyebek mellett azt, hogy április végére már a működő, természetesen még fejleszthető járművükről adjanak be videót. A döntőbe jutott nevezések idén 6 ország 25 felsőoktatási intézményéből érkeztek, mi az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai karához kaptunk egy előzetes meghívást, hogy egy csöppet bepillanthassunk a fejlesztési munkába, valamint kipróbálhassuk az egyik korábbi versenygépet.
A szervezők tavaly vezették be a projekt alapú munkát, a kor elvárásai szerint a teljes felkészülést e szemléletben kell végigvinniük a csapatoknak, így az előkészületi szakaszban a korábbinál összetettebb feladat várt idén is a nevezőkre: időtervet, költségvetést, komplett projektleírást kellett tartalmaznia a beadott pályázatoknak, amit e hét pénteken, a versenyhétvége előtti napon személyesen is prezentálnak majd a négyfős csapatok.
Ki lesz a győztes?
Idén is három versenyszámban mérkőznek a csapatok: a hosszútávú futamon az egy palacktöltettel – kijelölt pályán – a legnagyobb távolságot megtevő csapat nyer, de közben sofőrcseréket is végre kell hajtani, és a teljes etap átlagsebessége nem mehet 15 km/óra alá – a megállásokat is beleszámítva. Az ügyességi futam három menetből áll, a továbbjutás kieséses alapon dől el. A gyorsulási szám után pedig az állhat a dobogó legfelső fokára, aki az adott szakaszt a legrövidebb idő alatt teljesíti. A zsűri a versenyszámok győztesei mellett összesítésben a legjobb pneumobilt, emellett a legeredetibb konstrukciót és projektelképzelést díjazza.
Míg az első versenyeken még főként kerékpáralkatrészekből álltak össze a járgányok, melyek hajtását pneumatikus munkahengerek adták, ma már komolyabb gépészeti megoldásokkal is találkozhatunk. A munkahenger jellemzően egy fogaslécet mozgat, mely szabadonfutós fogaskereket, azon keresztül lánckereket forgat, utóbbi pedig kerékpárláncon keresztül adja tovább a hajtóerőt a kerekeknek. Hagyományos lánckerekes váltót és agyváltót egyaránt találhatunk a járműveken, ahogyan a hajtóművek tekintetében is megvalósításra került már az összes olyan megoldás, melyet pneumatikus munkahengerrel le lehet modellezni. A forgattyús megoldásokban készítettek már csillag-, soros-, boxer- és axiál-dugattyús motorokat is. A tisztán pneumatikus megoldások ma már igen ritkák, a legújabb versenygépekben PLC-vel, vagy saját készítésű micro-controllerrel vezérelt hajtásokat láthatunk. Ezek már telemetria rendszerekkel és magas szintű adatgyűjtő megoldásokkal is rendelkeznek a legújabb pneumobilok. Így ma már ott tartunk, hogy akár 800 munkaóra is lehet egy ilyen léghajtány elkészítése, költségben pedig annak ellenére több mint egymilliós forrást igényel, hogy az Aventics által a csapatoknak biztosított alap építőkészlet értéke is mintegy 1,5 millió forint.
Milyen vezetni?
A Bánki udvarán egy korábbi, még tisztán hidraulikus pneumobilt sikerült kipróbálni. A hajtóanyag minden esetben tiszta, nagy, mintegy 200 bar nyomású nitrogén. Miért pont nitrogén? Mert a levegő ilyen nyomáson veszélyesebb, robbanásra hajlamos, továbbá a nitrogén nem károsítja a fém alkatrészeket, amúgy pedig a levegő összetevője, tehát abból kinyerhető, a pneumobil üzeme pedig általa helyi szinten emissziómentes. Nem szerény méretű, 32-es villáskulccsal kerül fel a Messertől származó nitrogénpalack, ami nagyságrendileg 10 kilométeres hatótávot ad, még a sofőrrel együtt is csak mintegy 200 kilogrammos járgánynak is. Apropó sofőr, naná, hogy annak tömege és mérete kulcskérdés, már csak azért is, mert kötelezőek a sofőrcserék, üléshelyzetet állítani pedig nincs igazán lehetőség a futamok között. A Pneumobil egy kicsit szuszog, a nitrogén kipufogásakor hajszálnyit durrog, a több éves járgány kissé megkopott hajtáslánca pedig csattog.
Az alkatrészek, kiváltképp a kerékpárokhoz valók akkor is viszonylag gyorsan kopnak, ha azok a legjobb minőségűek, erő ugyanis a nitrogén tágulásából is bőven származik. Az egyik idei bánkis versenygép váltóját ezért egy Kawasaki motorkerékpáréból alakították át, nem mellesleg automata vezérléssel. De az évek során a fix futóművektől is a már rugózással ellátott kettős keresztlengőkarosokig is eljutottak a hallgatók, akik rendszerint szívesebben terveznének új autót, mintsem egy korábbi fejlesztésén dolgoznának. Előbbire azonban nincs mindig mód, hiszen ami az autóiparban is igaz, az itt kicsiben is: a facelift sokkalta olcsóbb, mint egy vadonatúj modell kidolgozása. Egy dologban viszont biztosak lehetnek a résztvevők: aki hallgatóként jól szerepel, egyáltalán szerepel a járműfejlesztésben, legyen az csupán egy pneumobil, ami a hallgatói járműépítő-versenyek első lépcsője, az diplomázás után nyitott kapukon keresztül mehet be bármelyik, a járműfejlesztéshez valamiképp is kapcsolódó céghez. Eredményeiket pedig érdemes lehet megtekinteni a hétvégén Egerben. A várható hangulatot alább a tavalyi versenyen készült videó mutatja, még alább pedig az idei program látható.