A képcsokor kezdéseként először sokkoljon maga az arc: a Golf V és a Polo IV facelift által inspirált lámpatestek messze túl nagyok erre a „Golf 4.5-ként ismertté vált karosszériára
Ennél már csak az autó farán egyértelműbb, hogy miért nem szabad hatalmas lámpákat rajzolni egy keskeny autóra
Oldalról azonban teljesen egyértelmű, hogy ez csak egy enyhén átrajzolt Golf IV
Brazíliában egyáltalán nem létezett a Golf 5. generációja, helyette folytatták a „négyes gyártását
Az első néhány év alatt nem változtattak a formaterven, csak 2007-ben vették a kezükbe a ceruzát a brazil dizájnerek, hogy átrajzolják a németek művét
Erre azért volt szükség, mert ekkor már nem vették meg újra és újra ugyanazt a Golfot a vásárlók, még Brazíliában sem
Az autó orrának és farának átrajzolásától megduplázódtak a brazil Golf IV eladásai 2007-ben
A műszerfalhoz alig nyúltak a brazil dizájnerek, de azért egyértelműen észrevehetők a különbségek
A beltér többi része szinte változatlan maradt
Mivel csak ez volt a Golf az országban, ezért nem kizárólag olcsó, belépő kategóriás autóként forgalmazták a modellt, készült belőle GTI is, illetve magasan extrázott, tetőablakos, gyárilag nagyobb felnigarnitúrával és jobb anyagminőséggel rendelkező változat is
A Golf VII érkezése küldte végül nyugdíjba az átplasztikázott, ekkor 17 éves modellt
Te mit gondolsz? Bejön az átrajzolt arc, vagy jó volt az a Golf IV úgy, ahogy eredetileg a németek megálmodták?
Mondjuk a Golf IV. eredeti állapotában sem egy kifejezetten szép autó, de így tényleg elég borzalmas, legalábbis 10 év távlatából, európai szemmel. A cikk sajnos arra nem tér ki, hogy mennyire volt kelendő a modell, de a hosszú gyártási ciklus arra utal, hogy az volt. Akkor viszont nincs értelme a külsőt elemezni, a brazil ízlésnek valószínűleg abban az időben tökéletesen megfelelt, különben nem rajzolták volna ilyenre.
Az argentinoknál is volt olyan, hogy a Peugeot 504-es kései gyártású darabjain már nagy műanyag lökösök voltak, valahogy próbálták az idő szavához igazítani, de a 206-ost is árusították náluk a 207-es orrával.
Mivel Oroszország is a fejlődő országok közé tartozik, magyarázatot nyer, miért volt gyártásban olyan sokáig a kocka Lada, a Samara, a Nivát még most is nyomják, a törökök is évtizedekig „tofasoztak”, aztán ott van az indiai Maruti és a Hindustan, a maláj Proton és Perodua vagy az iráni márkák. A közép- és dél-amerikaiakkal ellentétben viszont nekik sikerült saját márkákat létrehozni, és többé-kevésbé el is menedzselgetni(a Proton pl. még vásárolt is > Lotus)…