Tél végi összesítő a Magyar Közúttól: 900 tonnányi sót szórtak

    0
    1
    [BANNER type="1"] Az idei tél átlagosan enyhébb volt a korábbi évekhez képest, viszont jóval változékonyabb és szélsőségesebb is volt az időjárás – áll a Magyar Közút közleményében a tény, amit magunk is megtapasztalhattunk. Elég arra gondolni, hogy február elején napközben is -15-20 fok, míg rá pár hétre már plusz 15 fokot is lehetett mérni. Ez a szeszélyes és szélsőséges időjárás elsősorban a síkosságmentesítési munkák számát növelte meg. Ez azt jelenti, hogy a 2020-21-es tél során összesen közel 140 ezer tonna útszóró sót, 6,4 millió liter kálcium-klorid oldatot és megközelítőleg 900 tonna kálcium-klorid granulátumot használtak fel a szakemberek a 32 ezer kilométeres országos közúthálózat téli üzeme során. A téli időszakban az országos és 19 megyei központi irányítás, valamint a 94 mérnökségi telephelyen keresztül összesen 3300 fő végezte 12 órás váltott műszakokban, 0-24 órában a téli üzemhez kapcsolódó feladatokat. Az összesen 850 hóeltakarításra és síkosságmentesítésre is bevethető munkagép, illetve a több mint 160 rakodógép összesen közel 190 ezer aktív munkaórát teljesített. Tekintettel a változékony téli időjárásra, a burkolathibák javítására is nagy hangsúlyt fektettek a szakemberek, melynek során november közepétől március közepéig összesen közel 38 ezer tonna melegaszfaltot és több mint 9 ezer tonna hidegaszfaltot használtak fel a lokális és nagyfelületű javítási munkák során. [BANNER type="2"] A tél végével országosan csaknem 500 kilométernyi szakasz mellől szedik be a szakemberek a hófogó rácsokat, hogy a mezőgazdasági munkák is elkezdődhessenek. Ezzel együtt újra a tartósabb javítási munkákra fókuszálnak már hetek óta a szakemberek. A teljeskörű felújítási munkák is elindulhattak az országos utakon, március közepe óta közel 90 munkaterületen, 235 kilométernyi szakaszon vonultak fel a kivitelezők, míg a Magyar Közút 94 mérnöksége a melegaszfaltos javítási munkákat végzi ütemezetten az egyes utak hálózatban betöltött szerepe alapján. [BANNER type="3"]
    Forrás, fotók: Magyar Közút
    Előző cikkTurbós Dacia, vagy vagány Hyundai – melyik a jobb kisautó?
    Következő cikkKomolyabb terepjáró benyomását kelti a Yaris Cross Adventure
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.