Teljesen elvérzett az importautók vizsgáztatása

    1
    1
    Az autópiachoz közelebb állók már mind tudják azt, amit immár a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesülete (MGOE) is megfogalmazott: elfogadhatatlan helyzet alakult ki a külföldről importált autók magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatban: az idei év végére szinte ellehetetlenült a külföldön vásárolt autók forgalomba helyezéséhez szükséges első műszaki vizsgáztatás lehetősége a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál (NKH), a várakozási idő országos szinten meghaladja az egy hónapot, Budapesten pedig a kettőt. [BANNER type="1"] Az MTI-nek küldött pénteki közleményükben kiemelik: már a járvány tavaszi időszakában is sok problémát okozott a rendszer túlterheltsége. Nyáron utána komoly, de kevéssé meglepő botrány alakult ki a Mozaik utcában, az ott dolgozók és a nepperek, strómanok is hírbe és bajba kerültek. A helyzetnek persze megágyazott az, hogy az utóbbi években az import autók számának növekedésével nem tartott lépést a vizsgáló állomások teljesítőképessége. A megyei kormányhivatalok az esetek többségében erejükön felül segítették a helyzet normalizálását, ugyanakkor a kapacitások nem teszik lehetővé a várakozási idő elfogadható mértékűre, 3-5 munkanapra csökkentését. Augusztus vége óta csakis online lehet jelentkezni az említett vizsgákra, ám idei időpont gyakorlatilag már nem létezik, ez jelentősen nehezíti megakadályozza a külföldi autók forgalomba helyezését. [BANNER type="2"] Az egyesület azt kéri az illetékes tárcától, hogy az átmeneti időszakban munka-átszervezéssel, túlmunka elrendelésével növeljék meg a Budapesti vizsgabázisok kapacitását úgy, hogy a várakozási idő legfeljebb 20 napra csökkenjen. Azt is szeretnék elérni, hogy tegyék lehetővé a bejelentkezést a külföldi autók forgalomba helyezésére a budapesti vizsgáló állomásokon, mivel tapasztalatuk alapján a

    szervezési hibák miatt a várakozási idő két hónap, miközben a két vizsgabázis a kapacitásánál lényegesen kisebb hatékonysággal működik.


    Jövő februárig a vizsgabázisok számának bővítést tartják szükségesnek úgy, hogy a várakozási idő ne haladhassa meg az 5 munkanapot és az egy járműre jutó ügyintézési idő a két órát. Ha ez nem lehetséges, akkor kiszervezéssel kell megoldani a helyzetet, mivel a jelenlegi állapot tarthatatlan – írták. [BANNER type="3"]
    A probléma megoldása nem tűr halasztást, mivel az ágazatban érintett cégek és magánszemélyek indokolatlanul jelentős hátrányt szenvednek, éves szinten legalább 170-180 ezer esetben. Az MGOE-nek jelenleg 120 tagja van, a regisztrált, működő gépjárműkereskedések száma Magyarországon 3000-3500 közé tehető az információik szerint. A Datahouse adatai szerint 2019-ben, 1,5 százalékos csökkenéssel, 156 475 autó érkezett Magyarországra, az idei év első 10 hónapjában 17%-os visszaeséssel 132 265.
    Forrás: MTI
    Előző cikkAbból főztek, ami volt – Hetven éves a Volkswagen T1
    Következő cikkEddie Van Halen hajtotta ezt a Ferrari 550-est
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás