Térképen a legveszélyesebb hazai útszakaszok

Elkészült a hazai közutak kockázati térképe, most már meg tudjuk nézni, hogy mennyire veszélyes szakaszon kell épp autózzunk. Persze nem csupán ezért született meg, hanem azért, mert az Európia Unió közúti biztonsági stratégiája 2020-ra azt a célt tűzte ki, hogy felére csökkenjen a 2010-es közúti halálozási szám. Ez hazánkban 740 volt, tavaly már csupán 591-en veszítették életüket útjainkon, tehát a javulás folyamatban van, de messze még a kitűzött 370 fős érték.


Folyik természetesen a munka a cél érdekében, itt van például az EU és hazánk által finanszírozott SENSoR (South East Neighbourhood Safe Routes – Biztonságos utak a dél-kelet-európai régióban) projekt, mely állítólag mindössze 24 millió forintból mérte fel 2918 kilométernyi hazai útszakasz veszélyességét.
[BANNER type="1"]
A veszélyességi térkép mondjuk szimplán adatelemzéssel született: a 2008-2010-es baleseti és forgalmi adatok alapján készült el hazánk közúthálózatának baleseti kockázati térképe (tehát frissnek kevéssé mondható). Miként azt Berta Tamás, a KTI Közlekedésbiztonsági Központ központvezetője hangsúlyozta, a térkép szerint nincsenek halálutak Magyarországon, csak magas (a köznyelv szerint halálos) rizikófaktorú útszakaszok. Ilyen például a 3-as főút M0 utáni része, a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 6-os és a 8-as utak egy-egy szakasza. Egyéb elsőszámú főút nem szerepel a fekete szakaszok listáján a térkép szerint, másodrangúak bezzeg vannak szép számmal, s az is jól látható, hogy legveszélyesebb autópályánk az M5-ös. A 2008-2010-es adatok miatt az M6-ról mondjuk nincsenek információk, igaz, megelőlegezhetjük, hogy az ottani gyér forgalom miatt az számít a legbiztonságosabb gyorsforgalmi utunknak.





A színes kockázati térkép megrajzolása után az érintett útszakaszokat a SENSoR projekt szakértői minden esetben személyesen is bejárják és felmérik – így történt hazánkban is, ám az eredményekre még várnunk kell. Csillagos besorolást is fognak kapni a vizsgált közutak, 5 csillagos értékelést csak a legbiztonságosabb út kaphat majd. A módszer a szakértők szerint az EU már csaknem valamennyi tagárszagában bevált, s fokozni tudta a közlekedés biztonságát – persze csakis úgy, ha a felismert problémákat kezelik.


Itthon a múlt hónapban a vizsgált 2918 kilométeres közúthálózat teljes körű felmérése megtörtént. Az adatok feldolgozását és kiértékelését jelenleg a Közlekedéstudományi Intézet közreműködésével kialakított szakértői csoport végzi. A kiértékelés eredménye alapján, gazdasági és társadalmi hatások vizsgálata mellett, olyan közlekedésbiztonsági beavatkozásokra tesznek javaslatokat, (pl.: szalagkorlátok, iskolai gyalogátkelők bevezetése, vagy az út menti akadályok megszüntetése) amelyekkel – a kommunikáció szerint – a legkisebb beruházási költség mellett, a legnagyobb baleseti kockázatcsökkenés érhető el.


A felmérés és a veszélyek felismerése, valamint megismertetése önmagában is fokozhatja a biztonságot. Már az is egyfajta megoldás, ha az autósok tudják, hogy az adott útszakaszon milyen veszélyekre kell felkészülniük. A legjobb természetesen a veszélyek megszüntetése lenne, ám arra nincs mindig mód.