Tesla tulajdonos is lehet paraszt, de persze jó arc is

    2
    1

    A szombati bemelegítő szakasz után valamivel hosszabb etap várt bennünket az eTour vasárnapi versenynapján. Mondhatni, hogy az utolsó egyszerű napon, hiszen hétfőtől már a verseny is keményebb munka lesz: minden nap köztes célpontot, egy-egy helyi e-autó találkozót is kapunk, ahová ugyanúgy megadott időben kell érkezni, ahogyan az esti befutókba. Így tehát míg az első hétvégén naponta csak egy-egy versenyszakasszal kellett megküzdeni, hétfőtől már kettővel. [BANNER type="1"]
    A vasárnapi 299 kilométer a legtöbbek számára egy köztes töltést jelentett, kivétel volt azonban a szombaton első helyen végző 400 kilométeres hatótávot ígérő Renault Zoe és az őt valóban szorongató átépített Citroën AX. E két autó percre azonos idővel végzett az így megosztott első helyen, harmadik pedig ismét a Hyundai Ioniq lett. Vele valamelyest versenyben voltunk, de persze, hogy tulaja, aki fél éve használja az autót, és már beletekert 13 ezer kilométert, jobban ismeri, jobban meri neki nyomni, illetve az Ioniq eleve 55 kilométerrel nagyobb hatótávot ígér. Igaz, szerintem annyival valójában nem tud többet, mert ma nekünk is 255 kilométeres elvi hatótávot hozott a Focus, a köztes töltőig vezető 182 kilométeres út után 73 kilométernyi hatótáv maradt még benne. Ha már ingyenes volt a töltés (egy BMW kereskedés oldalában, 0-24 órában elérhető, nem mellesleg Schneider gyártmányú töltőnél), 83%-ig fel is töltöttük az akkut.
    A vasárnapból nagyjából ennyit lehetett kihozni – a gyári 164 helyett 117 Wh/km fogyasztással. Utólag azonban már látom, hogy a szombatot csinálhattuk volna ügyesebben, de akkor nem gazdagodtam volna azzal az élménnyel, hogy mennyire jól és kényelmesen tud működni egy német autópálya melletti ingyenes töltőpont. Sőt, bár szombat este pont azt kérdezték tőlem többen is, hogy miért töltöttem annyit az autóba, vasárnap tovább erősödött bennem a hit, hogy tölteni sosem árt. A „Béláim, ezt túltoltuk érzés ugyanis ma még tovább erősödött bennem. Annak ellenére, hogy ez – sajnos – sok villanyautó-használóban túlzottan is benne van.
    Versenyidő szempontjából ugyanis abszolút baklövés, hogy a célba 90 megtehető kilométerrel érkeztem, de mivel ott viszont szinte öldöklés kezdődött a Type2 töltőkért, mégsem volt alaptalan a korábbi túltöltés. De miért is kellett versenyt futni a töltőhelyekért? Mert az összes Tesla felcsatlakozott, még olyan autó is, aki csak kíséri a versenyt, pont utóbbinak a tulaja szó szerint is kiverte a biztosítékot, majd azt igyekezett a mi jóval kisebb teljesítményű, korábban felrakott töltőnkre fogni. Ezzel aztán nálunk is kicsapta… Főként, miután kiderült, a Teslák számára van a hotelnél is töltő, ún. Destination Charger, ráadásul a Teslák nem csupán nagyobb hatótávval, hanem Luxemburgtól mintegy 35 kilométernyire extra gyors és ingyenes Supercharger töltőállomással is rendelkeznek, nem mellesleg reggel onnan indulnak. Az első nap vezető Zoe és az AX stábja között is forr a levegő, de azért talán nincs itt a jó hangulat vége. Miután a teslásoknak köszönhetően nem tudtuk feltölteni autónkat – hiszen a biztosíték lecsapása után nem indult újra – és azt egy külső parkolóban kellett hagyjuk, a „Czechoslovakia nevű csapat felajánlotta, hogy elhoz minket a szállásra. Legalább megtudtuk: tulajdonosának ez az első elektromos autója, friss szerzemény, januárban érkezett meg, azóta nem egész 10 ezer kilométert futott. Egy Audi A7-ből átülve díjazza sokkalta jobb vezethetőségét, de elismeri, hogy belterének kivitelezése messze nem négykarikás színvonal. És miért kell mindig konnektorra dugni a Teslákat? Mert oké, hogy ha egy állomáson csak egy autó áll, akkor az óránként akár 500 kilométeres hatótávot is kaphat, de ha 5 autó érkezik oda, akkor csak 100-at. Ennél pedig akár a CHAdeMO, akár a CCS töltő gyorsabb. Már amennyiben nem kell megvárjuk, hogy valaki végezzen előttünk, és felszabaduljon a töltő.
    Ma irány Brüsszel, majd Hollandia, Eindhoven – a hazainál jobb, de a németnél gyengébb villámtöltő-hálózattal.
    Tovább az eTour sorozat további cikkeihez. [hirdetescimke] Töltőpartnerünk a Schneider Electric, vezetéstechnikai partnerünk a Groupama Tanpálya[/url].
    Előző cikkValami Amerika – Mustang GT 5.0
    Következő cikkSzerdától olcsóbban tankolhatunk
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS

    1. „egy BMW kereskedés oldalában”
      Kár, hogy „csak” a CCS jó nektek gyorstölteni.
      A KIA szalonok jó részénél van legalább 20kW-s CHAdeMO, és nagyon kedvesen megengedik a töltést bárkinek, ingyen.
      Bár igaz, hogy ezek csak nyitvatartási időben elérhetőek…