Teszten az autó, amibe 22 600 korsónyi sör fér

Olyannyira erős volt a Volkswagen Crafter tavalyi menetpróbája[/url], hogy azt követően a hazai teszt szinte csak ismétlés volt. A Mercedes-Benz Sprinterrel már nem közös Crafter ma igen jó eséllyel a legjobb nagyméretű furgon. Nagyon durván felszerelhető, de a viszonylag józan tesztautó 10,6 millió forintos listaárával egyben azt is megmutatja, hogy olyan nagyon nem szálltak el az árával.[BANNER type="1"]
Mit is tudott a teszt Crafter? Hosszú és magasított karosszériát. Elképesztően jó, 4,3 méteres raktérhosszt és 1,96 méteres belmagasságot hátul. Lőjük le a poént: a raktér 11,3 köbméteres, azaz

22 600 korsónyi sör vagy épp 226 ezer felesnyi pálinka férhet bele.

Persze nem, mert folyadékot nem tudunk bele csomagolás nélkül tölteni, továbbá a terhelhetőség is csupán 1,5 tonna. Átlagtermettel gond nélkül lehet benne pakolászni, de ha például 2 méteres szekrényt szeretnénk beállítani, ahhoz már a legmagasabb tetőt kell megvenni. Alapáron csak jobb oldali tolóajtót kapunk, s egy közel 7 méteres furgonhoz bizony nagyon érdemes megvenni a sofőroldali tolóajtót is. Apróságok terítésekor napi szinten kilométereket spórolhatunk meg a sofőrnek, míg nagyobb cuccok esetén sokszor jól jön, ha nem kell az óriási autóval forgolódni. Na, nem mintha túl nehéz lenne.
Óriásiak, osztott látóterűek a külső tükrök, azokban is szinte mindent látni, de az első-hátsó parkolóradarral még könnyebb a manőverezés. Segíthetne akár kamera, parkoló- és tréler-asszisztens is, de ezek nélkül is meg lehet lenni. A sofőr ülése akár külön rugókon mozog, a kényelem ott elsőrangú, de a kellően széles utaspad sem rossz. A Crafter – közel 1,5 tonnás terhelhetősége ellenére – üresen sem rázós. Vezethetősége megdöbbentően jó. A hajtás lehet elöl, hátul vagy mindkét tengelynél. Az alap a fronthajtás, a tesztautó is ilyen volt, a rakteret bútorokkal megrakva, a terhelhetőség mintegy kétharmadát kihasználva ideálisan mozgott. A kormányzás megdöbbentően precíz, egész közvetlen. A vágott aljú kormánykerék nem csak sportos, a ki- és beszállást is megkönnyíti, az pedig óriási plusz pont, hogy a váltó kevesebb, mint arasznyi távolságra van a kormánytól. A műszerfalra vitt joystick finoman és pontosan kapcsolható.
Ami a motort illeti, csakis 2,0 literes CR TDI kerülhet az orrba, dupla turbóval akár 177 lóerővel, de a tesztautóba a középső teljesítményszintű, vagyis erősebbik egyturbós került. A 140 lóerős, 360 Nm nyomatékú (és azt már 1600-as fordulattól hozó) gázolajos még autópályán sem gyenge – a homlokfelülethez mérten. A hosszúra áttételezett váltóval és a távolságtartós tempomattal elég jó hosszútávfutó a Crafter, ami a 120 km/órás tempótót át nem lépve 10 liter alatt fogyaszt. Ha országúton hajtjuk, még a katalógus szerinti 8,3-as fogyasztás is hozható vele – némi óvatossággal.
Hogy a 2,0 literes motor a gyárilag 50 ezer kilométeres szervizciklussal mennyire lesz tartós, az a jövő zenéje. Újonnan azonban ez a motor nagyon kulturált üzemű, sofőrként pedig a kényelem elsőrangú, sok az értelmes pakolóhely, a hatalmasak az ajtózsebek, óriási az utasülés alatti tároló, de plusz pont még a hagyományos halogén fényszóróknak is adható fényerejükért, és erre tudnak még rálicitálni a feláras LED lámpák. Árával nyilván tudásához illeszkedik a Crafter, azaz nem a legolcsóbb a szegmensben, de imidzsével és értéktartásával mégis sok vállalat számára bizonyul jó választásnak a legnagyobb Volkswagen.