hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapTíz buszsáv nyílt meg a kerékpárosok előtt

Tíz buszsáv nyílt meg a kerékpárosok előtt

A BKK megteremtette a biztonságos kerékpározás lehetőségét. Eddig tehát vakmerő volt, aki két kerékkel indult útnak?


Buszsávban kerékpárral közlekedni – amennyiben nincs azt engedélyező kiegészítő jelzés – tilos. Mit tehet a kerékpáros? A járdán ugyebár szintén tilos kerekezni, ezért aztán mehet az úttesten, a buszsáv és a belső forgalmi sáv közötti terelővonalon. A BKK közleménye alapján „A többség a terelővonalon halad és konfliktus esetén jobbról és balról harapófogóba kerül, ez pedig a bicikliseken túl a buszsávban és a mellette fekvő forgalmi sávban haladóknak is veszélyforrást jelent. A mi tapasztalataink szerint azonban ez egy betarthatatlan szabály, ahol széles a járda, ott akár azon is próbálkozhatnak a bringások, míg a legtöbb helyen ők is megpróbálnak a buszsávban haladni. Vannak buszsofőrök, akik elnézik ezt, s adandó alkalommal megkerülik a kétkerekűvel közlekedőt, addig pedig cammognak mögötte. Léteznek persze olyanok is, akik komoly kürtszóval kérik ki maguknak: mit keres egy puhatestű az ő sávjukban?



Pedig hozzá kell szoknia mindenkinek, bizonyos esetben immár lehetséges a buszsávokban is kerékpározni. A nemrég megváltozott szabályok szerint a kerékpározás olyan buszsávban már engedélyezhető, amely minimum 4,25 méter széles vagy ahol a csúcsidei buszforgalom nem éri el az óránkénti 30 buszt, vagyis az arra járó menetrendszerű járatok csúcsidei közös követési ideje több mint 2 perc.
[BANNER type="1"]
Ha hinni lehet a BKK írásának, a főváros kerékpárosbarát fejlesztéseinek keretében a BKK az összes meglévő autóbuszsávot felülvizsgálta, és ahol lehetett, busz- és kerékpársávokat jelölt ki. A kék színű besorolást jelző táblán az autóbusz alá kerékpárt ábrázoló piktogram is került, illetve burkolatjelként is megjelent a buszsávban a kerékpáros piktogram. S ahogyan a BKK fogalmaz: „a BKK Közúttal közösen alig két hét alatt teremtette meg a biztonságos kerékpározás lehetőségét„, melyből úgy tűnik, hogy eddig nem volt biztonságos a fővárosban kerekezni.

Kerékpárral is használható buszsávok
  1. I-II. kerület, Fő utca (a Bem József tér és a Clark Ádám tér között) és Árpád fejdelem útja (a Zsigmond tér és a Bem József tér között)
  2. V. kerület, József Attila utca és Széchenyi István tér
  3. V-XIII. kerület, Szent István körút (a Nyugati tér és Tátra utca között, onnan kerékpáros nyomként felvezet a Margit hídra)
  4. VI. kerület, a Ferdinánd híd lehajtója az Izabella utca felé
  5. VI. kerület, Király utca (az Eötvös utca és a Teréz krt. között)
  6. VII. kerület, Wesselényi utca (a Hársfa utca és az Erzsébet krt. között)
  7. VII. kerület, Dohány utca (az Izabella utca és a Rottenbiller utca között)
  8. VII. kerület, Damjanich utca (a Murányi utca és a Dózsa György út között kifelé)
  9. XIII. kerület, Dózsa György út (a Szabolcs utca és a Vágány utca között a Hősök tere felé)
  10. XI. kerület, Hengermalom út (a Szerémi út és a Budafoki út között a Duna felé)



Immár lehet kerékpározni egyebek mellett a Mészáros utcában és a József Attila utcában is, sőt, köztük az Alagút és a Lánchíd is megnyílt a kerékpárosok számára. A keretesben olvasható – kerékpárok számára megnyitott buszsávok mellett – a Bem rakparton a Jégverem utcától a Csalogány utcáig a rakparti sétány tehermentesítésére hivatott kerékpáros nyomot jelölt ki a BKK. A program kedvező tapasztalatai esetén ráadásul további buszsávok – kerékpárosok számára – megnyitását is ígérik.


Csak bízni tudunk abban, hogy a tapasztalatok a jövőben is kedvezőek lesznek, hiszen azzal a BKK is egyetért, hogy „a kerékpárosnak biztonságosabb az úttest jobb szélén haladni, mint a buszsávtól balra eső belső sávon, és a forgalmi sávokban haladó gépjárműveknek is biztonságosabb így. Sőt, mi több, a BKK még tovább megy, s a következő mondatokkal jár a kerékpárosok kedvében:



Az autóbusz-forgalom gyorsítása és a kerékpárosok biztonsága közötti ellentét csak látszatkonfliktus. Ha a megállóhelyi várakozási időket is figyelembe vesszük, a kerékpárosok és a buszok körülbelül egyformán gyorsak. Az egyenlő átlagsebesség miatt a kerékpárosoknak jellemzően csak egyszer kell a busz mögött várniuk, vagy a busznak a kerékpárt megelőznie. Ráadásul, ha nincs lehetőség előzésre a szűk sávban, még akkor is gyorsabb, ha a busz a kerékpáros tempójával halad, mintha az „álló” kocsisorban kellene haladnia.


A busz-és kerékpársávok jól illeszthetők a városi kerékpáros főhálózatba, a menetirány szerinti kerékpársávok rendszerébe, olyan helyeken, ahol a buszok szempontjából az akadályoztatás mértéke elfogadható, vagy nem jár olyan sűrűn a buszjárat.


A belső forgalmi sáv mentesül a kerékpáros forgalomtól, így egyenletesebb és biztonságosabb lehet a gépjárművek haladása.



Magyarán a kerékpárosok buszsávba engedésével gyakorlatilag mindenki jól jár, így már csak költői kérdés maradhat, nem lett volna egyszerűbb sávfestés és táblaszerelés helyett az összes buszsávba, a KRESZ módosításával beengedni a kerékpárosokat? Persze tudjuk, az már nem a BKK hatásköre lenne.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Ennek mi köze ahhoz, hogy kerékpározok vagy sem? Egyrészt egyet értek abban, hogy aki akar az tudjon kerékpárral közlekedni és ennek teremtsék meg a lehetőségét, ahol ez lehetséges. Másrészt, az, hogy 1 azaz egy darab kerékpáros feltart 2-300 embert valahogy nincs arányban!
    Ha objektíven végiggondolod, igenis a kerékpáros feltart(hat)ja a buszt, ezzel többszáz embert. Hogy te szubjektíve ezt lesz@rod, mert kerékpározhatnékod van a szmog kellős közepén, az nem érv!

  2. Ez olyan, mint amikor a teherautókat engedték be a belsőbb sévokba, mondván, azok is 50-nel haladhatnak. Csak elfelejtették, hogy llényegesen lassabban gyorsulnak, így csökkent a kereszteződések áteresztőképessége. Azóta elég sok tgk-sofőr képtelen visszaállni a régi rendre! 🙂
    A kerékpáros és a busz átlagsebessége lehet, hogy hasonló, de ha 15-20-szel kell végigmennie a busznak a buszsávban, akkor már nem annyi lesz. És ez legfeljebb 1 busz, 1 biciklis felállásnál igaz, mert ha valamelyik is többen van (de szép volt), akkor már felborul a „jól átgondolt” ötlet!
    Látszik, aki ezt kitalálta, nemigen utazik busszal!

  3. Idiota Bkaka! Ha már mindenkit beengednek a”busz” sávba akkor már csak a busz nem tud közlekedni és igy a menetidejét tartani! Amugy ez igy igazán veszélyes lesz!-gratulálok annak aki kitalálta. Miért nem a buszé a busz sáv??,

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek