Tökéletes nyugalom – Toyota Prius+ teszt

Habár tényleg nincs újdonság a Priusban, nem vitték mostanában „plasztikai műtétre” és nem kapott új hajtásláncot, mégis elő kellett vennünk, hiszen a nagycsaládosok állami támogatásának lehetőségével nem szabad róla megfeledkezni. Taxiként persze jelenleg is népszerű, biztosan sokan találkoztok vele az utakon, de már a legutóbbi frissítése is évekkel ezelőtt történt, szóval a konkurencia némely típusánál érezhetően „régimódibb” vas a Prius+, ám ennek ellenére szerethető masina. Azon a bizonyos évekkel ezelőtti ráncfelvarrásán kapta jelenlegi arcát a fekete betétekkel a lökhárítóban, az új rajzolatú fényszórókkal, amelyekben már LED szórja a fotonokat. Érdekes, hogy egy kis csintalanságot is csempésztek így a tekintetébe, mintha összehúzná a szemöldökét, valami tréfára készülve, pedig szó sincs ilyesmiről. A Prius+ a megtestesült nyugalom és ez a vezetőjére is ráragad. Ami jó, nagyon jó! Főleg manapság, amikor érzésre – legalábbis szerintem – egyre több az ideges, türelmetlen, ezáltal meggondolatlan sofőr. De visszatérve az autó formáihoz, továbbra is egy klasszikus egyterűről beszélhetünk, hallottam már a „púpos Prius” megnevezést is, ami persze igaz, ám ennek köszönhető a nagy hátsó tér. Az utastérben némi amerikai hangulatot is felfedezni véltem, a műanyagok kemények, kopogósak, de valahogy mégis a tartósság érzetét sugározzák magukból. Számomra mindig is zavaró volt kicsit a középre száműzött műszeregység. Lehet, hogy ez egyénenként változó, de számomra tovább tart, amíg odafókuszálnak a szemeim, mint a hagyományos kormánykerék mögötti műszerek esetén. A legjobb persze a HUD, amikor egy pillanatra sem kell levenni a szemem az útról, ám az extraként sem rendelhető. A középkonzol azonban könnyen kezelhető, gyorsan megszokható a klíma kezelés és a multimédiás rendszer sem bonyolult, ráadásul utóbbiak mind vezérelhetők a kormányról is. Hiába tűnik a valóságosnál szűkebbnek az utastér a sok fekete és szürke árnyalat miatt, még mindig kalapot lehet emelni a térkínálat előtt. Elöl fűthetők a fekete bőrrel burkolt ülések, a középső sor három ülése pedig 16 centis úton tologatható, ami lehetővé teszi, hogy a hátsó két helyre akár felnőttek is ülhessenek úgy, hogy a térdük nem verdesi a fülcimpájukat. Az ülések háttámlájának dőlésszöge még itt is változtatható, akárcsak a középső sorban, szóval a Prius+ valóban hétszemélyes, valóban kényelmes családi autó. Igaz, mind a hét ülést kihasználva csak 200 liternyi csomagtér marad, de a leghátsó sort ledöntve már több mint 700 literrel lehet gazdálkodni Amikor 2011-ben bemutatták az autót, az első hibrid egyterűnek számított a piacon. Hajtáslánca pedig manapság is jó választásnak tűnik, hiszen nem túl iszákos, mégis kellőképp dinamikusan, de ami még fontosabb, szinten némán is képes mozgatni az üresen kicsit több mint másfél tonnás járművet. A hajtáslánc alapja az 1,8 literes, Atkinson-ciklusú benzinmotor 99 lóerővel és 140 Nm forgatónyomatékkal, amelyet 82 lóerős, 207 Nm forgatónyomatékú villanymotor segít. Hivatalosan 136 lóerő a rendszerteljesítmény, ami tökéletesen elegendő a biztonságos közlekedéshez.

Persze a hibrid hajtáslánc előnyei a városi használat esetén domborodnak ki igazán.

Természetesen országúton és autópályán sem veszít a kényelméből, bár a rugalmasságából igen. Az e-CVT – fokozatmentes – osztóműre még mindig azt kell, hogy mondjam szokni kell, ha valaki még nem találkozott vele. Kicsit nehézkesnek tűnik vele a gyorsulás, pedig a városi ritmus simán diktálható vele. Szépen megugrik 50, illetve 70 km/h tempókra, viszont 100 km/h felett már veszít a lendületességéből. Ugyanakkor autópálya tempónál is csendes, kényelmes utazóautó, csak épp megugrik a fogyasztása, mert a villanymotor „nem jut szóhoz”. A tesztátlag 6,2 literre jött ki, ami nem sokkal több, mint a katalógusban feltüntetett kerek 6 liter. Egy-egy etapot viszont gond nélkül teljesíthetünk 4-5 literes értékkel is, városban simán előfordul, hogy a menetidő kétharmadát elektromos üzemben, benzinégetés nélkül tudjuk le. Egyébként nem csak a motor, de a futómű is pont a már említett nyugodt vezetési stílushoz passzol. Lágyra hangolták, hogy elnyelje az úthibák okozta ütéseket, ami többnyire sikerül is neki. Emellett pontos a kormánymű, nem sportosan, de mint szinte minden téren az arany középutat próbálták megtalálni vele a mérnökök. És akkor eljutottunk a piszkos anyagiakhoz. Nem mérik olcsón a Prius+ modelleket, hiszen 10 425 000 forint az alapára, igaz már ez is gazdagon felszerelt. Megkapja többek között a Toyota Safety Sense csomagot is olyan biztonsági felszerelésekkel, mint az ütközésmegelőző rendszer automata fékezéssel és gyalogosfelismeréssel, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, a jelzőtábla felismerő rendszer és az automata távolsági fényszórók. A Toyota ráadásul 500 ezer forintos kedvezményt ad, amihez még hozzá lehet dobni az állami 2,5 milliós támogatást, szóval így 7,4 millió forint környékére csökken az ár. A tesztautó viszont a csúcsfelszereltségű változat volt, minden földi jóval, köztük a panorámatetővel is teletömve, 12 530 000 forintos árcédulával, ami a kedvezményekkel 10 millió forint alá csökkenthető. [BANNER type="1"] Összességében nagyon kellemes benyomásaim alakultak ki a Prius egyterű változatáról. Bár még nem tartok abban az életszakaszban, amikor szükségem lenne a hét ülésre, sőt, még mindig fűt a sportautók iránti rajongás, a normális közlekedéshez, a biztos hazaéréshez és a hétköznapok stresszfaktorának csökkentéséhez kiválóan passzol a Prius+.