hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapTörténelmi sportgép a Jaguar CX-75

Történelmi sportgép a Jaguar CX-75

Ősszel még prototípusként ismerhettük meg, de egyre sanszosabb, hogy gyártásba kerül a CX-75.




Idén ősszel, a Párizsi Autószalonon még egyértelműen tanulmányként jelent meg a CX-75, azonban egyre több jel utal arra, hogy megvalósul. A Jaguar-Land Rover csoport feje, Carl Peter Forster példaképp a várkozásokon felüli fogadtatás után diplomatikusan, sokat sejtetően, de semmit sem ígérően jelentette ki: „Örömmel megépítenénk a komoly befektetéseket kívánó tanulmányt. Végső döntést azonban még nem hoztunk.” A Jaguar vezető dizájnere, Ian Callum még tovább ment, állítása szerint a most főként limuzinokat kínáló modellsor csúcsára mindenképp kellene egy szuper-sportautó, mely az idén 75 éves márka tradicionális gyökereire is utal.





Pont ilyen a CX-75, hiszen formáját az 1966-os, mindössze egyetlen példányban létező XJ13 ihlette, lemezei alatt pedig igazán jövőbe mutató technikai töltet lapul. Már maga a 4,65 m hosszú, 2,02 széles és 1,2 magas, 2,725 m tengelytávú karosszéria is különleges, alumínium, ráadásul 50 százalékban újrahasznosított. A tömeget nem csak ez, hanem a különleges hajtáslánc is jelentősen csökkenti a hasonszőrű szuper-sportautókhoz mérten. Belső égésű motor nincs, helyette mindegyik kereket egy-egy, 195 lóerős villanymotor hajtja, az összesített teljesítmény 778 lóerő, a teljes nyomaték 1600 Nm.

Letaglózóak a menetteljesítmények: a mindegyik kerekét villanymotorral forgató CX-75 álló helyzetből 2,3 másodperc alatt éri el a 100 km/órás tempót, az indulástól számított 15,7 s múlva pedig már 300 km/órával robog. Végsebessége 330 km/óra , menetdinamikájáról sokat elmond még, hogy 80-ról 145-re 2,3 s alatt ugrik.




Hálózati konnektorból 6 óra alatt telíthető lítium-ion akkumulátorok táplálják a villanymotorokat, emissziómentesen 110 km lehet a hatótáv. Persze nem a teljes menetteljesítményt lehívó „versenypályás” módban, akkor ugyanis szükség van a hátsó ülések mögé, hosszában épített, áramtermelő gázturbinákra is. Az akár percenként 80 000/perces fordulatszámmal forgó két turbina egyenként 70, összesen 140 kW energiát termel. Ezzel táplálják a villanymotorokat – vagy töltik az akkumulátorokat -, és így akár 900 km-re növelhetik a hatótávot a 60 literes üzemanyagtartállyal. Érdekesség, hogy a CX-75 kilométerenkénti szén-dioxid emissziója mindössze 28 g/km.


Versenyautósan kiegyenlített a tömegelosztás, a világ legkönnyebbjeinek számító, egyenként 35 kg-os gázturbinák hátra, a 19,6 kWh kapacitásához mérten szintén viszonylag karcsú, 230 kg-os akku-csomag előre került. A kétüléses, előre és felfele billenő ajtókon keresztül megközelíthető utastér a hajtáslánchoz hasonlóan futurisztikus, az ülések fixen rögzítettek, a vezető a kormány és a pedálok tologatásával „helyezkedhet”. A műszereket folyadékkristályos kijelző helyettesíti. A fordulatszámmérőt a lehívott teljesítményt mutató kijelző váltotta le. Nem csak az utasteret, a turbinákat is kékes LED-fények világítják meg, természetesen a külső lámpák is diódásak. Ha megvalósul az elöl 21, hátul 22 colos alufelnikre, és a Pirelli által kifejezetten e modell számára gyártott abroncsokra állított tanulmány, a CX-75 hajtásláncával mindenképp beírja magát a versenyautók történelmébe.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek