Már 2021-re is jelentősen vissza kell fogják autóik emisszióját a gyártók, de utána sem áll meg a forszírozott, a villanyautók terjedését nyomó kibocsátás-csökkentés
Bár egyelőre a 2021-re kitűzött 95 gramm/kilométeres CO2 emissziós átlag teljesítése is kihívás az autógyártók számára – még csak a Toyota tudott 100 gramm/kilométer érték alá menni – itt az újabb célérték. Az Európai Parlament ugyanis jóváhagyta a személyautók és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátásának csökkentéséről szóló újabb szabályokat. [BANNER type="1"] A strasbourgi plenáris ülésen 521:63 arányban megszavazott, bár még az uniós tagországok kormányait tömörítő tanács jóváhagyására váró egyezség értelmében 2030-ra az új személyautóknál 37,5 százalékkal, míg a könnyű haszongépjárműveknél 31 százalékkal kell leszorítani az átlagos szén-dioxid-kibocsátást a 2021-es – 95 g/km – szinthez képest.
Az e héten elfogadott szint minden korábbinál drasztikusabb csökkentést kíván. Az Európai Unió társjogalkotó intézményei decemberben hozták tető alá az előzetes megállapodást, ami szakértők szerint fontos a közlekedési szektor modernizálása érdekében. A brüsszeli testület eredeti javaslata 30 százalékról szólt mindkét kategória esetében. Az intézményközi tárgyalásokon az Európai Parlament 40 százalékot próbált elérni, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig 35 százalékot a személyautóknál, 30 százalékot a kisteherautóknál. A kompromisszum értelmében 2025-re közbülső célként 15 százalékos csökkentést kell elérni.
Aki kellő számú villanyautót vagy alacsony emissziója hibridet ad el, az tarthat majd a palettáján jelentősebb emissziójú izommodelleket is
Az elfogadott csökkentési mértékek lényegesen magasabbak annál, mint amit az autóipar és több tagállam, például Németország szeretett volna. Számos környezetvédelmi szervezet azonban ezeknél is tovább ment volna.
Miként arról már beszámoltunk, egyelőre csak a Toyota tudott 100 g/km szén-dioxid emisszió alá menni. A tisztább üzemű autók sajnos az átlagár növekedését hozzák
Ugyanakkor vissza kell utalnunk arra a nemrégiben megjelent cikkünkre, amely szerint messze nem a közlekedés az elsődleges emissziós tényező, így az autóipar sanyargatásának jogossága valóban kérdőjelezhető. Hölvényi György KDNP-s képviselő arról számolt be, hogy a magyar néppárti delegáció a magyarországi gazdasági növekedést és az autóiparban dolgozók ezreinek érdekeit szem előtt tartva tartózkodott a szavazáson. „A környezetvédelem mellett Magyarország és az EU ipari versenyképességének megőrzése is kiemelt érdek, ezért szem előtt kell tartani az autóipari ágazat szempontjait is – közölte.
Szakértők szerint rendkívül nehéz volt tető alá hozni a kompromisszumot, és ez egyike volt azon ügyeknek az EU-ban, amelyekben a legintenzívebb lobbitevékenység volt tapasztalható tavaly, egyebek mellett az autó- és olajipari vállalatok, más gyártók és környezetvédelmi szervezetek részéről.
A megállapodást még a miniszterek tanácsának is meg kell erősítenie hivatalosan, ez várhatóan hamarosan megtörténik. Európában évente 400 ezer haláleset írható a légszennyezés számlájára, de mint azt múlt heti, az Országos Meteorológiai Szolgálatnál tett laborbejárás is mutatta, utóbbiért nem elsősorban az autók okolhatók.
Bebizonyították hogy légszennyezés csak 10%-ért felelős a közlekedés. A maradék 90%(!) az ipar, fűtés, légi közlekedés teszi ki… Úgy hogy nem értem mit „rugózik” ez a semmirevaló b.zi EU az autókon… Még egy érv hogy ebből a tiknyák,semmirevaló,elnyomó,ócska EU-ból ki kell lépni azonal ahogy az Angolok is tették!
S a CO2-nek mi köze a légszennyezéshez? Semmi, ráadásul szén-dioxidot nem is nagyon bocsát ki az ipar, az főleg mezőgazdaságban és energiafelhasználás helyén keletkezik.