Új kombi Ladák érkeznek – egész kívánatosak

    1
    1

    Várható volt az eddig négyajtósként ismert Lada Vesta kombijának érkezése, most utóbbi SW néven, az SW Cross terepkombival együtt debütált. Maga az SW 4,41 méteres hosszával és 2,65 méteres tengelytávjával a négyajtóssal egyező, magassága ugyanakkor 1,5 centis többlettel 1512 mm-re nőtt. Csomagterének méretéről még nincs infó, de nyilván még a szedán 480 literesénél is nagyobb lett. Borítékolható az 500 literes alapméret és a jobb bővíthetőség.[BANNER type="1"]
    Az SW Cross az egyedi lökhárítókkal és a sárvédő-szélesítésekkel 1,4 centimétert nőtt hosszban, 1,9-et szélességben. Hasmagassága 2,5 centivel növelt (178 helyett 203 mm), teljes magassága azonban 3 centivel nőtt – vélhetően a hozzá alapáras tetősín miatt. Teljes körbeműanyagozásával a Cross divatosabb az alap SW-nél, ám egyéb érdemi változás, összkerékhajtás hozzá sem várható. Az SW és az SW Cross az orosz piacon már az idei évben színre lép, hozzánk vélhetően csak jövőre fog befutni, a Vestából ismert 1,6 literes, 5 fokozatú kézi vagy robotizált váltóval szerelt benzinessel várhatjuk. Bár a Vesta négyajtósként is jól fut, az SW és az SW Cross további löketet adhat majd a Lada eladásainak.
    Előző cikkÁtvert, de nem térített meg – Nissan X-Trail 2.0
    Következő cikk280 lovas lett a Mini Cooper S
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás