hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapÚjra ezres nagyságrendben támadnak a kátyúk

Újra ezres nagyságrendben támadnak a kátyúk

A keményebb fagyok beköszöntével megnőtt a kátyúk és persze a kátyúkárok száma is. Óvatossággal és külön biztosítással védekezhetünk ellenük.


Az elmúlt hetek enyhe, tavaszias időjárásának egyik pozitív hatása volt, hogy az autósok viszonylag kevés kátyúval találkozhattak. A legutóbbi hétvégén beköszöntő téli időjárásnak, valamint a fagyos éjszakák és a melegebb nappalok váltakozásának hatására azonban hirtelen megnőtt az úthibák száma. A kátyúk miatt keletkező károk komolyabb esetben több százezer forintos kiadást is okozhatnak az autótulajdonosoknak, ám az adott útszakasz kezelője csak szigorú feltételek teljesülése esetén fizet kártérítést – így az igények mintegy felét elutasítják. A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) bemutatja a legfontosabb buktatókat, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy továbbra sem késő az idei szezonban megkötni egy kátyúbiztosítást.



Kihez tudunk fordulni?

Magyarország különböző útszakaszait különböző intézmények kezelik. Az alábbi táblázat segít eligazodni abban, hogy a kátyúkár helyszínétől függően hová fordulhatunk kárigényünkkel


Kihez forduljunk kátyúkár esetén?





















Útszakasz Kezelő Érdemes tudni
Lakott területen kívüli út, 2013 novemberétől az autópályákat is beleértve Magyar Közút Zrt. www.kozut.hu címen tennivalók és letölthető kárbejelentő lap
Lakott területen belüli útszakasz Az illetékes önkormányzat
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalai Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. www.fkf.hu oldalon elérhető a kárbejelentéshez szükséges valamennyi információ (útvonaltérkép, kárbejelentő, stb.)



Hogyan igazoljuk a kárt?

A káresemény megtörténtét a kárigénylőnek kell igazolnia. Ha ez a bizonyítás nem egyértelmű, az adott útszakasz kezelője visszautasíthatja a kártérítést. (Becslések szerint az igények 40-50 százalékának ez a sorsa.) Ennek esélyét a következő lépésekkel csökkenthetjük:
  1. Készítsünk fényképet a kátyúról és a sérülésről is, emellett ne feledkezzünk meg róla, hogy a helyszín is beazonosítható legyen a képeken!
  2. Komolyabb kár esetén ragaszkodjunk a rendőri jegyzőkönyvhöz, egyéb esetekben a helyszínen tartózkodók közül próbáljunk tanúkat szerezni.
  3. A fényképekre célszerű a méretek érzékeltetésére egyértelműen beazonosítható tárgyakat (gyufásdoboz, golyóstoll, stb.) helyezni, természetesen ideális esetben mérőszalag is kéznél lehet.





A visszautasítás további okai

A beazonosíthatóság hiánya mellett az útkezelők a legtöbbször az alábbi indokokkal utasítják vissza a kártérítési igényeket:
  1. A károsodott jármű az engedélyezettnél gyorsabban haladt
  2. Figyelmeztető tábla jelezte az úthibát
  3. A vezető elhajtott a helyszínről – utólag már nehéz hitelesen dokumentálni, illetve megfelelő tanúkat, hatósági jegyzőkönyvet szerezni





Milyen biztosítás jó kátyúkárok ellen?

„Az igazi kátyúszezon még előttünk áll, hiszen minden évben legalább áprilisig tart eltüntetni a téli fagyok okozta útkárokat” – magyarázza Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjárműszekciójának elnöke. – „Ezért most még semmiképpen nem késő kátyúbiztosítást kötni.”


A kátyúbiztosítás előnye, hogy az ügyfélnek nem az adott útszakasz kezelőjével kell a kártérítést intéznie: a biztosító kifizeti az autós kárát, és a számlát utólag rendezi el felelős szervvel. A bizonyíthatóság természetesen a biztosító felé is fontos követelmény.
[BANNER type="1"]
A kátyúbiztosítás önállóan is köthető már, de több biztosító kátyú- és defektbiztosítási szolgáltatását a kötelező biztosítás kiegészítő elemeként, kedvezményesen is biztosítja. Fontos kiemelni, mert sokan nem gondolnak rá: a casco nem helyettesíti a kátyúbiztosítást, mivel a kátyúkárok összege általában az önrészhez hasonló mértékű.


Kárenyhítési tanács: Ha látjuk, hogy elkerülhetetlen a kátyú, a biztonságos közlekedés keretein belül minél jobban csökkentsük a sebességet! Amikor viszont a kátyúba érkezünk, engedjük fel a fékpedált! Ha ugyanis a gumi fékezetlenül tud átgördülni az úthibán, lényegesen kisebb erőhatás éri az abroncsot, illetve rajta keresztül a felnit és a futóművet is.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

1 hozzászólás

  1. Tisztelt Szakemberek!
    Valaki mondja már meg, hogy az úthibák közül miért csak a kátyúkkal foglalkoznak, és miért csak az anyagi kár lehetőségével számolnak? Ha anyagi kárral járó balesetet szenved egy jármű, majd ugyan abba a kátyúba hajt bele egy másik, ugyan olyan tipusú, kategóriájú, sebességű, időjárási, forgalmi és látási körülmények között egy másik jármű, de most személyi sérüléssel jár az eset. Az a biztosító, amelyik biztosítóval a kátyú kár biztosítást kötötték, mit térít meg? A könnyű, súlyos, vagy halálos balesetet is? Ilyen baleseteket soha nem lehet megtéríteni! A biztosítók a kátyúk és más úthibák megszüntetésére kössön biztosítást! Ha kevesebb az úthiba, kevesebb a baleset, kevesebbet kell a biztosítóknak fizetniük! A közlekedés biztonságba miért nem kapcsolódnak bele Ők is? Jó meg lehet élni ebből nemigaz?

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek