hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapUnalmas a VW? Bejöhet az álruhás Polo - SEAT Ibiza használtteszt

Unalmas a VW? Bejöhet az álruhás Polo – SEAT Ibiza használtteszt

Még 100 ezer kilométert sem futott, pedig már csaknem 12 éves? Egy kisautónál igaz is lehet, ennél az Ibizánál pedig a KEKKH bizonyítja, hogy az.




Nemhogy ma, már 15-20 évvel ezelőtt sem volt komoly műszaki különbség a Volkswagen és a SEAT modelljei között. A spanyolok pedig jellemzően izgalmasabb formát, alacsonyabb áron adtak. Lehetséges, hogy az utastéri műanyagok kevésbé „prémiumosak bennük, de tudjuk, hogy az újonnan minőségibbnek mondott plasztikok nem feltétlenül korosodnak szebben, sőt. Így aztán a 2001-ben bemutatott Mk4-es Polóval azonos műszakisággal, 2002-ben kihozott harmadik generációs SEAT Ibiza ma aligha lesz lelombozóbb, mint egy hasonló korú „testvére.[BANNER type="1"]



A SEAT-nak ráadásul nem csak újkori ára volt kedvezőbb, használtan is olcsóbban megkapható. Persze nem sokkal. A kínálat szűkebb, de így is ki lehet fogni jó példányokat. Ezt az autót például 1,5 évesen egy olyan korú Polónál sokkalta olcsóbban tudta megvásárolni mostani, második tulajdonosa, aki abszolút megelégedéssel használta. Nem túl sokat, éves átlagában alig több mint 5 ezer kilométert. Igaz, szinte kizárólag városban. Azt mondja, az autó abszolút hozta azt, amit várt tőle. Be kell valljam, 12 éves autóhoz mérten én is kellemesen csalódtam az Ibizában – annak ellenére, hogy hasonló Polóból többet is vezettem.



Az 1.4-es, 16 szelepes motor váratlanul élénken viszi az alig több mint egytonnás karosszériát. Igaz, egyedül próbáltam, de jellemzően így, vagy legfeljebb két gyerekkel használják. Váltója precíz, nagyon könnyen kapcsolható, rövid áttételezésű, ami magyarázatot is ad a városi élénkségre. Autópályán 130 km/óránál pedig már közel 4000 1/perc a főtengely fordulatszáma ötödikben, ott pedig már a gyorsítóerő is elfogy. Nem hosszútávfutásra való az 1.4-es Ibiza, ezt leszögezhetjük, városban viszont pláne a mai, emissziós szabályok által jobban fojtogatott motorok idejében tényleg egészen meglepő az ereje.




Az utastérben kerekded formák, kemény műanyagok és korrekt ülések fogadnak. Meglepetés, hogy az ajtókról, kézközelből állítható külső tükrök valójában manuálisak, ahogyan az is, hogy az elöl elektromos ablakok le-fel automaták (egyetlen érintésre végigfutók), a klíma pedig nem hagyományos manuális, hanem hőfokszabályzós, ami már gyakorlatilag automatának számít, hiszen a beállított hőmérsékletre igyekszik temperálni az utasteret. Egészen hatásosan teszi is. Meglepetés az is, hogy a VW-konszern már a 14 évvel ezelőtt bemutatott autóiba is belerakta a komfortindexet, ebbe is. Utóbbi is hozzájárul ahhoz, hogy tulajdonképpen maibbnak tűnik az Ibiza annál, mint amit egy 12 éves autótól várnánk. Na meg persze az is, hogy ez egy mindössze 89 ezer kilométert futott példány.



A szinte kizárólag városi használat azért nem látszik rajta, mert otthon garázsban, a „munkahelyen pedig nem a belvárosban, hanem céges parkolóban állt. Így városi lökdösődések nyomát is hiába keressük rajta, azok nincsenek. Van viszont horpadás a csomagtérajtón, amin még gyári a fényezés, és a lakk sincs megsérülve. Nem úgy a jobb első ajtón, amelynek újrafújását nemcsak a festékvastagság-mérő, hanem az elütő árnyalat is mutatja. Mindkettő javítására van árajánlat, én azonban inkább azt javasoltam a tulajdonosnak, hogy adja inkább annyival olcsóbban az autót.



Ahhoz képest, hogy szinte csakis városban használták az Ibizát, meglepett, hogy hibátlan benne a kuplung, utóbbiról azonban megtudtam, hogy tavaly cserélték, így korrektnek mondható. Nem csak a tengelykapcsoló, hanem a karbantartás is. A 12 éves autó szervizkönyvét persze nem sokáig vezették, de jó pont, hogy legalább komoly, számlát adó szervizbe hordták, és meg is vannak a számlák. Akkumulátort, pillangószelepet és néhány biztosítékot kellett cserélni az elmúlt évek során, összességében olcsón fenntartható autónak bizonyult az Ibiza.

Az 1.4-es motor egyértelműen jobb, mint az 1.2-es háromhengeres, városi használathoz a dízeleknél is sokkalta inkább ajánlható.

Fogyasztása nagy átlagban (és ismételten hangsúlyozva, zömében városban) 7 liter körül alakul.




Az Ibizia persze semmivel sem jobb, mint a hasonló korú VW Polo vagy Skoda Fabia. Előbbiek azonban sokkal kedveltebbek, keresettebbek, így Ibizából talán könnyebb egy jó példányt lelni. Vezetett szervizkönyves tíz év feletti autót találni itthon nehéz csaknem lehetetlen, de jó pont, ha megvannak a karbantartások számlái, illetve az is, ha a KEKH-tól lekérdezhető, 2012 óta vezetett kilométeróra-adatbázis alátámasztja az óraállást. Ennél az autónál így van, bárki nyugodtan lekérdezheti, de tulajdonosa a hirdetésébe is feltöltötte. Nem mellesleg az is látható, hogy a legutóbbi műszaki vizsgát e héten csinálták meg rajta. Így a 850 ezer forintos hirdetési ár abszolút korrektnek mondható a korrekt városi autóért – el is vitték gyorsan és alku nélkül.


Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

6 HOZZÁSZÓLÁS

  1. 1.4 16v 100le skoda fabia volt kombi változatban, 13 évig használtam, családnak tökéletesen megfelelt. 4000 fordulaton óra szerint ment 130-at, valójában 120km/h volt. Gyárilag durván csalt (+9%), hogy 5. fokozatban pontosan ugyanolyan szöghelyzetben lehessen a sebesség és a fordulatszámmérő 🙂
    Érdekességképp 5. fokozat tiltásnál viccesen épp 200km/h-t tudott (óra szerint 218). Sokan hőbörögtek, hogy 4400-nál van nyomatékmaximum. Valójában 2 helyen volt maxhely, az első 2800-nál. Amit utáltam benne, az az alultervezett agyonfojtott szűrőrendszere volt.
    Mint minden autó, ez is 90-nél fogyasztott keveset, tehát hozta az országútra megadott fogyit (mint bármelyik autó), de a városi papíron 9.7 literes értéket sosem érte el, tisztán városban télen 7, nyáron 6-6.5ből elvoltam vele.

  2. „Unalmas a VW? Bejöhet az álruhás Polo…”

    Be is jön. A Seat ezen korszaka nagyon tetszett, igazi mediterrán formavilág, jó az Ibiza-Cordoba páros is, de a legütősebbek a korszak modelljei közül a Leon és az Altea.

    A tesztben szereplő autó kapcsán a nemrégiben futott film, „A Szürke 50 árnyalata” ugrott be rögtön:)

    Szerintem a használtpiacon egy mellőzött márka a Seat, sokaknak eszébe sem jut, mint alternatíva, pedig – mivel az árát kevésbé tartja, mint a rokon VW-ek – jó vétel lehet, és nem unalmas! Mindezekkel együtt a legkevésbé szem előtt lévő és a legrosszabb megítélésű VW-konszernes márka. Azt gondolom, a Skoda presztízs terén már jó ideje lekörözte.

  3. Minden Seat szánalmas: ez is. Wannabe Alfák, de persze soha nem lesznek Alfák…. sem formailag, sem műszaki innovációban. A kényelemről nem is beszélve. Ez az Ibiza is ugyanolyan lelketlen, sprőd belül, mint minden más német vagy japán autó. Sivár plasztiktenger… egy fos, nem embernek való. Ebben a kategóriában egy Rover 25 vagy Peugeot 306 nagyságrendekkel kényelmesebb, jobban vezethető gép, jobb futóművel, vezethetőséggel és stílussal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek