Vajon meg szabad venni az alapverziót? Megnéztük!

    0
    1
    [BANNER type="1"] Több mint 10 éve van jelen a villanyautók piacán a Renault, leginkább a Zoe által, hiszen nem csak náluk, szerte Európában sokáig az volt a piacvezető az elektromos modellek körében. Leginkább azok tudják, akik már használták: a 22 kW-os AC töltés hatalmas ütőkártya a Zoe esetén, ahogyan a Renault számára is az, hogy több mint 400 ezer eladott villanyautójukkal több mint 10 milliárd e-kilométer tapasztalatát birtokolják, ezt mind fel tudták használni ahhoz, hogy megépítsék második generációs villanyautójukat, a Megane E-TECH 100% Electricet. Csalóka lehet, hogy Megane E-TECH eddig is létezett, sőt ezt követően is létezik, ahogyan benzines és uram bocsá’ még dízelmotoros is, a Megane E-TECH 100% Electric pedig egy teljesen új modell, a Renault/Nissan CMF-EV moduláris platformján. Ahogyan azt a legutóbbi Scenic, vagy akár az Espace esetén is láthattuk, a Renault szereti továbbörökíteni legnépszerűbb modellneveit, még akkor is, ha teljesen új koncepcióról van szó. A Megane E-TECH 100% Electric is nyilván ilyen, amúgy pont egy kicsit a Scenic, mármint a legutóbbi, azaz a crossover formájára emlékeztet. Bár az iparág legalacsonyabb, 11 cm magas akkumulátorát kapta meg, nem hiányozhat belőle a villanyautós, kissé magas építés, kerekei pedig alapból 18, opcióként 20 colosak. Naná, hogy a tesztautó is megkapta utóbbiakat, s ha jól belegondolok, még nem is láttam belőle a „kisebb 18 colossal szereltet, pedig én biztosan azzal kérném, mert a hazai utakon ezekkel elég jelentős a gördülési zaj. [BANNER type="2"] A rugózás viszont korrekt, hiszen a Megane E-TECH 100% Electric az első kompakt Renault, ami elöl-hátul független, azaz hátul multi-link futóművet kap. Meglepően jól csillapít, meglepően jól is vezethető. Persze nem alaptalanul, a magyarázat mindenre megtalálható: a tömegközéppont alacsonyabb a hagyományos Megane-okhoz mérten, a tengelyek közé rakott akkumulátorral a tömegelosztás is tökéletes, a kormányzás pedig sokkal közvetlenebb. A spanyolországi bemutatón olyat autóztam vele, hogy arra sokáig emlékezni fogok, megkockáztatom, hogy a mainstream villanyautók körében ez adja a legjobb vezethetőséget. Persze kétségtelen, hogy nem feltétlenül józan, és csupán fronthajtással nem is mindig kihasználható a 218 lóerős teljesítmény a 300 Nm, villanyautósan azonnal jelentkező nyomaték mellett, viszont nyilván nem rossz, hogy van. Azért sem, mert visszatáplálni is nagyon erősen képes, 4 fokozatban állítható a rekuperáció, szinte egypedálos vezetést is kaphatunk, de jó hír, hogy „alapjárati kúszása azért van, ezért parkolni finoman lehet vele. Ami a kínálatot illeti: az alapverzió csak 130 lóerős, 40 kWh kapacitású akkumulátorral, viszont már az is tudja a Zoe kapcsán imádott 22 kW-os AC töltést, amivel bármely AC oszlopról 2 óra alatt telíthető a nem mellesleg folyadékhűtéses akkuja, de elég beszédes az is, hogy 1 óra alatt több mint 150 kilométernyi hatótávot tölthetünk bele. Igen, az AC töltőről! De ehhez is jár a 85 kW-os villámtöltés, ami annyit tesz, hogy megfelelő oszlopról 1 óra alatt 80%-osra tölthető; igazság szerint ez messze nem akkora ütőkártya, mint a 22 kW-os AC töltés. A kisebbik akkus verzió hatótávja is 300 kilométer, a tesztelt nagyobbiké 450 km a katalógus szerint, ami akár hozható is, de érdemesebb 400 kilométerrel számolni. Ezt viszont viszonylag gond nélkül, oké nem 130, hanem mondjuk 110-120 km/órás tempóval, de tudja. És a 22 kW-os AC töltéssel 3 óra alatt a nagyobbik, 60 kWh-s akkumulátor is feltölthető, sőt a hozzá járó 130 kW-os villámtöltéssel is mindössze 1 óra 10 perc a 80%-ra táplálás. [BANNER type="3"] Olyannyira az AC töltésre van amúgy optimalizálva, hogy alapból nem is jár hozzá konnektoros „vésztöltő, pedig egy éjszaka alatt azért 150 kilométer a sima 230-as hálózatról is belemegy, így a napi járkálás simán visszatölthető. Viszont a Renault talán nem véletlen nem adja a konnektoros töltőt, ezt az autót sem kell naponta feltenni tölteni, nyugodtan megveheti az is, aki nem kifejezetten villanyautót, csak egy jól használható, vagány modellt szeretne. A 400-450 kilométeres hatótáv azt jelenti, hogy heti egy töltéssel is simán el lehet vele lenni, de nagyjából azt is, hogy ha csak csupán a bevásárlások ideje alatt Type2-es (22 kW-os) oszlopra tudjuk tenni, akkor mindig lesz benne elég delej. Méretezése érdekes: míg a Volkswagen az ID.3-mal a kompakt külső méretekkel ígér középkategóriás helykínálatot, az elektromos Megane kisebb, mint a hagyományos, utasterével azonban tágasabb. Hosszúsága mindössze 4,2 méter, tengelytávolsága azonban 1,5 centi híján 2,7 méter. Ezzel alig nagyobb, mint egy kisautó, helykínálata viszont egy korrekt kompakt modellé. Bár hátul a fejtér 180 centis magasság felett korlátozott, a belső szélesség és a lábtér ott is elegendő. Fejtér elöl sincs sok, de a szélesség és a hosszanti helykínálat teljesen korrekt. Az utastérbe kukkantva nagyon fontos megjegyezni, hogy felszereltségét tekintve a tesztelt példány egy alapverzió, egyedül a 20 colos alufelniket, a 150 ezer forintos, első-hátsó parkolóradart és elektromosan behajló, fűthető tükröket adó city, valamint a 300 ezer forintos (kétzónás, légtisztítós klímaberendezést, automata lámpa- és fényszórókapcsolást, magas, zárható tárolós középkonzolt adó) comfort csomagot kapta meg extraként. A hőszivattyús klíma további 300 ezer forintos extra lenne itt, de a légkondizás így sem vágja agyon a hatótávot. Gusztusosak és nem mellesleg kényelmesek az ülések, mindenképp szövetkárpit kerül a műszerfalra, a csúcsverzió pedig masszázsfunkciós, steppelt bőrhuzatos üléseket és bőrbe varrott műszerfalat kap. Míg itt csak a képeken látható 9 colos érintőkijelzőt kapjuk – alapáron tolatókamerával, vezeték nélküli telefontükrözéssel, feljebb már 12 colos, állított formátumú, integrált Google rendszeres panelt kapunk. Utóbbi azzal is kalkulál a navigáláskor, hogy az aktuális akkutöltöttséggel hol és mennyi időre kell megálljunk tölteni. High-tech megoldások sorát kapjuk, de megvan a klasszikus kormányoszlopra rakott rádióvezérlő is, így aki ült Renault-ban az elmúlt 25 évben, itt is otthon fogja érezni magát. Természetesen zsebből nyit az automata Renault Kártya, az elöl automatikusan kinyíló, de kézzel is kibillenthető kilincsek mondjuk megszokást igénylők, de azért élhetők. Bár említhető ugyan néhány elnagyolt részlet, például a csomagtér hatalmas küszöbe, hogy üléshajtással nem kapunk sík padlót, és még álpadló sincs hozzá, de ezekkel igazság szerint együtt lehet élni, mert összességében a Megane E-TECH 100% Electric egy nagyon jó villanyautó. És még egy ütőkártya, az ár: a Megane Electric kisebbik akkus alapverziója 15 millió forint alatt csíphető meg, de ez a nagyobbik akkus, erősebb motoros tesztpéldány is 17 millió, a csúcsverzió pedig 18,25 millió forint alatt van. Ez ma a tudásához és 5 éves garanciájához mérten jó ár. Az kevésbé, hogy aki most bemegy a szalonba, idén már jó eséllyel nem fog kapni belőle.
    Előző cikkHétvégi programajánló az autóbuszok szerelmeseinek
    Következő cikkMusk ígéreténél már több is utal a Tesla Semi idei debütálására
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.