Vajon megéri-e a rezsicsökkentés revíziója után villanyautózni?

    6
    1
    A hét egyik forró témája, hogy a rezsicsökkentés átrajzolásával „pórul járnak azok a villanyautósok, akik otthon töltik autójukat. Úgy voltam vele, hogy amíg nem tudni, miként is alakulnak az árak, addig ne számolgassunk. Viszont annyi cikk számolgat és annyira torz módon, hogy úgy gondoltam érdemes leírni: amíg nem tudjuk a tarifákat, addig kár matekozni és rágódni. Azon, hogy mennyibe kerül majd a villanyautó töltése piaci áron, milyen drága lesz az a hatósági áras benzinhez képest. Ha ugyanis ránk köszönt – a 210 kWh havi fogyasztás felett – a piaci áras áram, akkor pláne ne legyenek illúzióink annak terén, hogy a hatósági áras benzin és gázolaj sem fog örökké tartani. [BANNER type="1"] Mivel számolhatunk?
    Leginkább azzal, hogy bármiről is legyen szó, érdemes felkészülni a takarékoskodásra. Extrán meg fog térülni a hőszigetelés és a takarékos vezetés. Ma azt mondhatjuk, hogy a nem egész 40 forintos lakossági kWh árral egy átlagos, 15 kWh fogyasztású villanyautóval 600 forintból, alig több, mint 1,25 liternyi benzin árából megtehetünk 100 kilométert. A benzin esetén tudjuk, hogy a piaci ár 770 forint körül jár, az áram kapcsán pedig még csak feltételezések vannak annak kapcsán, hogy akár 200 Ft/kWh fölé is kerülhet a tarifa, ami alapból is ötszörös szorzó. Ha 200 forintra emelkedik a kWh-tarifa, akkor ugyebár 2500 forintos 100 kilométerenkénti üzemanyagköltséggel számolhatunk. Nyilván fájdalmas lesz, hiszen ez már 5,2 liternyi hatósági áras benzint tesz ki, ha viszont a piaci árral számolunk, akkor még mindig 3,2 „liternyi áramszámláról beszélünk, s látható, ha 250 forintos kWh ár lesz, még akkor is 5 liter alatt leszünk Igen, mint minden, az autózás is egyre drágább lesz, aligha hihette bárki is, hogy örökké tölthetjük otthon fék nélkül, rezsicsökkentett, mondhatni hatósági áron a villanyautókat, amelyek zöme ma már messze nem a spórolásról szól, hiszen ugyanúgy túlméretezett és túlmotorizált, mint a hagyományos autók zöme. Túlfogyasztásban vagyunk, a föld láthatóan nem bírja el, s addig örüljünk, amíg csak a számlákon kell ezt megfizetni, persze tegyük hozzá, sajnos már rég nem. Egy szó, mint száz, készüljünk fel, a villanyautózás is drágább lesz, de szerintem hosszú távon nem lesz drágább, mint a benzines vagy a dízel autó használata, s azt se felejtsük el, hogy áramot még mindig lehet napelemmel termelni. És igen, ez egy magánvélemény, mert egyelőre nem lehet tényként leírni, hogy merre változik a villanyautózás költsége, egy biztos: drágább lesz, ahogyan minden motorizált közlekedési forma is.
    Előző cikkVajon leveri a Multivan jávorszarvas-tesztje az Octavia RS-ét?
    Következő cikkWalesben is csökkentik a sebességhatárokat a városokban
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    6 HOZZÁSZÓLÁS

    1. „A villanyautózás már messze nem a spórolásról szól…” Nem értem az autós újságírókat. Nem olvastam még olyan cikket, ahol környezetvédelmi aspektusból vizsgálják a témát. Igenis van, aki környezetvédelmi okokból vesz elektromos autót. Ha a spórolás lenne az elsődleges cél, akkor egy 10+ milliós autó bizony elég hosszú idő alatt hozná csak be a költségtöbbletet egy kismotoros turbós benzinessel szemben. Viszont környezetvédelmi szempontból sokkal jobb egy elektromossal vagy egy normális méretű (nem 3-5000-es) belső égésű motorral kombinált plug-innal járni. Arról nem is beszélve, hogy minden teszt és okoskodás a cikk írásakor érvényes üzemanyagárakból áramárakból indul ki, és az újságíró nem gondol jobban utána, hogy vajon milyen változások várhatók 5-10 éves távlatban? A rezsicsökkentés fenntarthatatlansága, a hatósági áras üzemanyag fenntarthatatlansága borítékolható volt. A kérdés csak az volt, hogy mikor szűnik meg? Számos Okoska Törp élcelődött a napelemek megtérülésével a korábbi árak mellett. Azzal egyikük sem számolt, hogy azok az áramárak nem lesznek változatlanok.

      A másik ilyen téma a víz. Most sem nagyon törődnek vele az emberek, mert még nem fáj a hiánya. Előre kell gondolkodni, nem utólag keseregni, kapkodni meg hibáztatni a mindenkori vezetést. Sokkal jobban meg kell becsülnünk, ami van. A mértékkel történő fogyasztásra kell nevelni az embereket, akkor is, ha épp többre is jut még nekik. Egyrészt később nem biztos, hogy így marad, másrészt jusson másnak is.

      • Pesszimista jóslatok szerint a modern világ 20 éven belül összeomlik.
        Az optimista számítások szerint 50 év.
        Az már nem kérdés hogy végünk, csak az időtáv kérdéses.
        Szar ezzel szembesülni mert 10-20 éve 100-200 éveket írtak.
        A villanyautó, az egy érdekes bohóckodás a bolygó szempontjából.
        Többször kiszámolták: a Föld 5-6 milliárd embert tud eltartani.
        Kb. 9 milliárnál járunk.
        A többit „add” össze.

        • Ez a komment felesleges konteók csimborasszója…
          Ezt a világvége marhaságot már kb a 70-es évek óta halljuk (sőt már Marx és Engels is megmondta). Ehhez képest sikerült egy olyan globalizált világot létrehozni 90 után, amiben egyenként és összességében is sokkal jobb életminőséggel bír szinte mindenki pár extrém hülyét kivéve mint Irán vagy Venezuela (még az olyan önsorsrontók mint Szerbia sem mondhatja el hogy rosszabban élnének mint 1980-ban).

          Minden újításnál van pár hisztis marha aki képes a legnyilvánvalóbb dolgokban is kételkedni, lásd nemrég a hagyományos izzószállal működő villanykörték betiltása. Ott is volt pár marha aki szidta a LEDes égőket, mert miért ne.

          A gőzautókat is felváltották a benzinesek, mert minden szempontból jobbak. Most a villany hajtáslánc hozná ezt össze, és bár a szintugrás nem hasonló léptékű, azért jelentős. Cserében az átállás sem olyan nehéz mint a benzin esetében volt.

    2. Mindegyik érvelés találgatás, de az nem hogy abba az irányba megy, én azt gondolom úgyis meglep majd valami hirtelen változás.
      Amúgy 2-őt előre, 1-et hátra lépni nem baj csak ha ez megfordul, az baj.
      Különben másrokra halgatni nem kell, saját maga kellene hogy tegyen érte az ember hogy jobb legyen.