hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapValentino Rossi autóját hajtottam - vicc nélkül

Valentino Rossi autóját hajtottam – vicc nélkül

Valentino Rossi Eneos színekbe csomagolt Abarth 595 Competizione méregzsákja hazánkba, személyesen a kezem közé került. Élmény volt.




Valentino Rossi a MotoGP kilencszeres világbajnoka, továbbá az Eneos és az Abarth által is szponzorált Yamaha csapat versenyzője. Van neki egy szépen befóliázott 595 Competizione modellje. Olyan, amilyet itthon még nemigen láthattunk. Az Eneos színeibe csomagolt apró méregzsák bejárja Európát, a múlt héten épp hazánkban tartózkodott, az Eneos importőre, a Szakál-Met-Al Kft. pedig megkérdezte, hogy nem akarom-e kipróbálni. A válasz nem lehetett kérdéses.[BANNER type="1"]



Meglepő, de ezzel az Eneos forgalmazója többet tett az Abarth hazai szerepléséért, mint maga a márka. Kevesen tudják ugyanis, hogy itthon is van Abarth képviselet. Az Abarth 500 frissített változataként tavaly bemutatott Abarth 595 alapára 5,6 millió forint, 145 lóerős 1.4-es turbómotorral, 6,5 millió forint a már 165 pacis Turismo, 7,4 a 180 lovas Competizione. Az egyes verziók nem csak teljesítményükkel, megjelenésükkel és ellátmányukkal is különböznek, de a komoly személyre szabhatóság mindegyik verziónál megvan.

Naná, hogy Rossi autója a csúcs Competizione.

Hogy valóban az ő autója járt-e itthon, valóban azt sikerült-e megkaparintani, abban azért lehet némi kétség, ugyanis a gyári reklámvideón nem ez a rendszám látható, ellenben személyesen Rossi mondja el, hogy mennyire örömmel tölti el az, hogy élvezhetik az Eneos támogatását.



Akárhogy is legyen, számunkra is öröm az Eneos támogatása, különben talán sosem jutott volna ide egy kvázi gyári, az Abarth és az Eneos által közösen finanszírozott teszt-/szponzorautó. Hogy a kis Abarth jó autó, az nem volt kétséges számomra, még réges-régen, 2008-ban vagy 2009-ben a Fiat baloccói tesztpályáján volt módom hajtani egy akkoriban még „csupán” 140 lóerős változatot. Már az is elképesztően komoly élményként maradt meg.




Egy percig sem lehet kétséges, hogy az Abarth 595 még az egykori 500-asnál is jobb, eleve erősebb, de a Competizione valóban a non plus ultra. Nem csak azért, mert 180 lóerős, hanem azért is mert már eleve sportos Sabelt kagylóüléseket ad, alul és felül hasított bőrbe varrt, felül középjelzős, küllőin karbonbetétes sportkormánnyal és talán legfontosabb jellemzőként sperrdiffivel. Vagy inkább a diffúzoros hátsó lökhárítóba vezetett négy lyukon kidörgő kipufogórendszer a leginkább meghatározó? Az alábbi hangot meghallgatva sanszosan utóbbi felé billen a mérleg.





De az Abarth 595-ben, pontosabban ebben a Competizione csúcsváltozatban az a jó, hogy igazából mindene jó. Mondom ezt úgy, hogy önmagában a Fiat 500 fölött is eljárt már az idő, kicsit szűk, papíron is csak négyszemélyes, hátul leginkább csak gyerekeknek elegendő, de az Abarth egy jó játékszer.

Motorhangja alapján kemény sportautónak tűnik, pedig csak félig az.

Az ideges alapjáratú motort beindítva furcsa, hogy mennyire könnyű az elektronikus szervóval könnyített kormány, az ember önkéntelenül a középkonzolra pillant, hogy netán be van-e nyomva a City-gomb. Itt olyan nincs, alap a könnyített kormánykerék, a City helyén lévő Sport-gombot megnyomva pedig enyhébb rásegítést, közvetlenebb gázreakciót, a középső digitális műszerblokkban versenyautósabb képet és négyirányú gyorsulásmérőt kapunk. Megy a vakítás.




Ahogyan a sportkormányt, úgy a fém váltógömböt is jó megmarkolni. Precízen jár a műszerfalra rakott, közvetlenül természetesen bovdeneket húzó kar. Érdekes, de a szerkezet csak ötfokozatú, a fokozatok kiosztása pedig viszonylag szűk. A turbómotor ellenben gyorsan pörög fel. Nem nagyon folytja le az alig több mint 1 tonnás autó cipelése, még három fővel, azaz háromnegyed terheléssel sem. Figyelni kell, hogy váltsunk, ahogyan arra is, hogy nehogy hatodikat kapcsoljunk, annak helyén ugyanis a hátramenet van. Azért így is el lehet húzatni 150 km/órás tempó fölé negyedikben, ötödikben pedig vígan visz 200 km/óra fölé – a néhány korlátozás nélküli német autópályán.



A sperrdiffis, de a többi 500-ashoz hasonlóan elöl hajtó Abarth 595 Competizione erőteljesen alulkormányzott hajlamú, de így is élmény vele autózni, élmény vele minden egyes kanyar és körforgalom is. Meglepő, de még a 17 colos, 205/40-es, azaz meglehetősen peres abroncsokkal is egészen kényelmes csillapítást kapunk. Hiába, a lengéscsillapítók itt Koni FSD-k, azaz rezgési frekvenciától függő keménységűek. Rossi, irigyelhetünk az autódért, de egy tanácsot fogadj meg: hiába biztonságosabb az autó, mint a motorkerékpár, azért az öved bekapcsolhatnád, és nem csak a reklámfilm forgatásánál!

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Inkább úgy kellett volna fogalmazni, hogy ültem abban az autóban , amelyiket Vale is vezette kis reklám céllal!Ebből véletlen sem derült ki, hogy az Ő autója, csak az, hogy támogatja az ENEOS a Moto GP-t és Rossit.
    Biztos remek kis kocsi(ka), de szerintem jó Olasz szokás szerint sokat pörög, magas fordulat szám,xszar elektronika, gyorsan kopó alkatrészek stb… jellemezhetik a gépet, később kiderül.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek