Vállalta hibáját a rendőr, keveset fizet a biztosító

    13
    1

    Ismerjük az autót, hiszen egy tavaly őszi használtteszt keretében már vezettük. Akkor még ép állapotban volt az itthon autógáz üzemre alakított Prius, melyet nemrég egy hibázó rendőr tört meg kissé. A tulajdonost nem csak az utcán, később a biztosítónál is sokk érte, melyről azonban beszéljen saját maga:
    A megnövelt járőr aktivitásnak köszönhetően belém, illetve autómba tolatott egy járőr Oroszlányon, a város legbiztonságosabb környékén, úgy hogy nem is volt arra járőrkörük. Nem kellett helyszínelőt hívni, hiszen azt ők megoldották, igaz, úgy, hogy nekem semmi papírt nem adtak arról.
    Másnap bementem saját biztosítómhoz, a K&H-hoz, ott megtudtam, hogy ők ezzel nem tudnak mit kezdeni, mert a másik autóról semmit nem tudnak és különben is, nekem a kárt okozó biztosító fizet.
    Célba vettem tehát a Rendőrséget, ahol kemény fél óra ácsorgásba tellett csak, és megvolt a jelentés – persze ez is csak a felsőbbrendűség fitogtatásával ment ilyen „gördülékenyen.
    Felvilágosítottak, hogy most már mehetek a biztosítómhoz. Már rögtön vágtam rá, hogy az nem lesz jó, hiszen nekem az ő biztosítójuk fog fizetni, és ugyan melyik az? Erre 10 perc telefonálás után kiderült, hogy az Allianz lesz a pénzes zsák, ahonnan majd kapok.

    Átmentem az Allianzhoz, felvették a kárt és másnapra egyeztettünk a kárszakértővel. Kárszakértő előtt elvittem karosszériáshoz, meg fényezőhöz is az autómat, a kár egészét 90-100 ezer forintra tippelték, amit másnap a helyszínen a kárszakértő is kijelentett – szóban.
    Mivel jó ideig nem kaptam semmi hírt, telefonon érdeklődtem. Megtudtam, hogy 54 ezer forintra kalkulálták – szerintük piaci áron – a káromat. Ennyit kapok. Szóban elfogadtam.
    Telefonáltam, emaileztem 20 percet a szakikkal és a Toyota márkaszervizeivel is, a Fehérvári küldött egy árajánlatot 120 ezer forintról, mostanra a budapesti Reálszisztéma csupán a lökhárítóra 101 ezer forintról. Erre visszahívtam őket, és visszamondtam a korábbi kártérítés elfogadását, valamint panaszt tettem a MABISZ-nál.
    Idővel felhívtam a MABISZ-t, mégis mi van, miért nem hívtak. Megtudtam, hogy ők a biztosítók érdekét képviselik velem szemben. Csodás… Akkor engem ki véd? A PSZÁF, azaz a Pénzügyi Szervezetek Állami felügyelete. Irány tehát utóbbi szerv, ahol kiderült, hogy először az Allianz gyorslinkjén kell panaszoljak, és ha az nem tetszik akkor „beadványoljak. [BANNER type="1"] Az Allianz elhárította a panaszomat, ugyanis én időközben kijavíttattam autómat – 55 ezer forintból, munkadíj nélkül, csupán alkatrész beszerzésével. Az Allianz szerint tehát így korrekt az ő 54 ezer forintos ajánlatuk. Összeraktam a PSZÁF beadványt tisztességtelen kereskedelmi magatartásáért és megtévesztő tájékoztatásért – nem hiszem el, hogy normális az, hogy a biztosító úgy kalkulál, hogy az a javításnak csak az alkatrészigényét fedezi. Illetve elhiszem, pontosabban tudom, de felettébb igazságtalannak érzem.
    Közben írtam egy akár törvénymódosító javaslatnak is tekinthető vitaindítót, melyet a MABISZ-nak, a PSZÁF-nek és Allianznak is elküldtem. Íme:

    Javaslom, hogy káresemény után a felek a kitöltött baleseti bejelentővel saját biztosítójuknál jelentsék a kárt. A helyszínen rögzítsenek fényképet, videó és hangfelvételt is – akár saját nyilatkozatukkal, a helyszín és a károk pontos megjelenítésével, hogy abból a későbbiekben ne lehessen vita. A bejelentés helyszínén – azaz a biztosítónál MABISZ által elfogadott kárszakértő mérje fel a kárt és ő a vétlen felett rögtön fizesse is ki vagy tegye meg a javításhoz szükséges lépéseket. Mindez természetesen történjen a biztosítók folyamatos párbeszédével, azt tudva, hogy a kifizetés, melyet később a vétlen fél biztosítója a vétkesétől megkap, valóban jogos.
    A felvetésemben elképzelt rendszer kiküszöbölné a mostani hátrányait, azaz például azt, hogy a vétlen autós a károkozó (ki tudja milyen) biztosítójánál kell töltse idejét, amíg az felméri, hogy mennyit hajlandó fizetni. Jogilag összeférhetetlennek érzem, hogy a szerződött biztosítónak semmilyen érdek-képviseleti ereje sincs arra, hogy károkozó biztosítója mennyit fizet. Szerencsésebb lenne, ha az autósnak nem egy idegen, hanem választott biztosítójával kellene egyezkednie, így ugyanis a társaságok nem tehetnék meg, hogy tényeket figyelmen kívül hagyva szorongassák egyéb biztosítók ügyfeleit. Végezetül, de nem mellesleg, az ügymenetet jelentősen egyszerűsítené, hogy a biztosítóknak elképzelésem szerint saját ügyfeleikkel kellene foglalkozniuk, így jóval kevesebb idő menne el adategyeztetéssel.

    A felvetések jogosak, de azért erőteljesen utópisztikusak, aligha tekinthetők megvalósítható módosításoknak. Amennyiben van rá mód, felvételeket mindenképp ajánlott a baleset helyszínén rögzíteni, de azok előírása – már csak a minőségi eltérések miatt is – lehetetlen vállalkozásnak tűnik.
    A konkrét kárnál maradva: érthető, hogy a biztosító csakis papír alapján foglalkozik egy-egy üggyel, és a mai rendszer szerint a károkozók biztosítóját kell keresni – ezért is szükséges a vétkes fél minden adatának felvétele. A kifizetés mértékét sajnos az avultatás csökkenti – jelen esetben is. Mivel a Prius több mint 10 éves, még egy fényezésből sem fog újat fizetni rá a biztosító.
    Az, hogy a vétlenül balesetet szenvedő autósoknak ne a károkozók biztosítóival, hanem a sajátjukkal kelljen egyezkedniük, már ma is elérhető szolgáltatás. Az Allianznál például Aktív Kárrendezés biztosítás néven, extra pénzért érhető el. Ugyancsak extraként létezik avulásmentességi biztosítás is – magyarán az előrelátó autós fel tud készülni arra, hogy az ilyen esetekben ne érje kényelmetlenség. Nyilván jó lenne, ha alapáron is járnának ezen szolgáltatások, de amíg a piac az árak letörését fontosabbnak ítéli, addig aligha remélhetjük ezt, és a biztosítók bizony a mind szerényebb kárkifizetésre vannak ösztökélve – a balesetet szenvedők pedig sajnos rosszul járnak.
    Előző cikkHa én gazdag lennék – mit kapunk, ha a pénz nem számít?
    Következő cikkLehullt a lepel a Kia új, hátul hajtó nagyautójáról
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    13 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Csak egy példa ami bármikor,bárkivel újra megtörténhet mert benne van a pakliban mert rosszak a szabályok,törvények!

      Főúton haladva balról belém fordult egy suzuki. Autó bal eleje puff,víz,olaj,automataváltó olaj,minden kifolyt mert mindhárom hűtü,lámpák,sárvédő,géptető teljes bal eleje odalett.
      Ember elismeri,telóval fotót csinálok,papirokat kitöltjük,a nála lévő biztosítási csekkről mindent beirok,naivan azt gondolom minden okés. Autómentő 20 rugóért hazaviszi az autómat 5 azaz öt kiómétert. Bejelentem a káreseményt majd 2 hét várakozás. A 3, héten érdeklődés telón de semit nem tudnak,be kell mennem személyesen,ültetnek vagy fél órát mire kiderül a csávónak nincs kötelezője már fél éve. Pedig a csekk ami nála volt azon,befizetve az adott időszak és arra az autóra. Fél éve késve fizette be a díjat és megszüntették a biztosítását. Ő sem tudta. Közlik mabisz lesz a vége. Ekkor kérni kel tőlük az úgynevezett „szivességi kárfelvétel”-t !
      8 rugóért „szivességből” rá 3 hétre felveszik a kárt.Utána várás,ekkor már 6 hét telt el,se autó,se pénz,se javittatás, sőt még nekem került plusz 28 ezerbe eddig a történet.
      A lényeg 6 és fél hónap mulva közlik gazdasági totálkáros lett az autó,nekik nem éri meg a javíttatás,és ezért nincs mit kiszámolniuk.
      De pénz még mindig nincs mert előbb ők a biztosítók meghirdetik a roncsot és amilyen ajánlatokat kapnak rá a különböző bontóktól , na az alapján és a katalógusuk alapján állapítják meg a kárkori értéket és azt hogy mennyi pénzt kapok, és utána eldönthetem eladom a roncsot vagy megtartom. Ennyi.
      Az autó egy 12 éves mazda 626 az akkor létező összes exrtával felszerelve fullos ami őszerintük újkorában 6 és fél milla volt. Mostanra a balesettől számítva 7 és fél hónap elteltével végül kaptam275 ezer forintot és megmaradt az autóm, és visszakaptam a „szivességi kárfelvétel” árát és az hazaszállítás árát is.
      Ez a jellemző a mai magyar biztosítási hozzáállásra.
      Hozzátenném a mazda alkatrészek nem épp a legolcsóbb árkategóriákba tartoznak még a bontókban sem.
      Ez egyedi eset ugyan,de bármikor bárkivel megeshet.

    2. Ebben, tökéletesen igazad van, de a biztosító, az általad felvázolt második lehetőséget, fel sem ajánlotta, pedig, nekem is az lett volna a legjobb és benne is lettem volna. A számlára javíttatást pedig, nem tudtam volna megfizetni.

    3. Sajnoa ez mind azért van mert Magyarországon élünk!!!Külföldön már a hozzá-álás ius más. Udvariassan fogadják az embert, nem küldözgetik ide-oda. Nincs gondja a szervizekkel és még a javítás idejére csereautó is jár…csak hát az messze távol Európában van!!!

    4. Azért mielött szapuljuk a biztosítokat ( bár néha nem ok nélkül), egy dolgot tisztázni kell. A biztosítók két féle kárrendezési módszerrel dolgoznak. Az egyik, és ezt mostanában már több biztosító rutinszerüen és gyorsan felajánlja a károsultaknak egy számla nélküli kártérítési összeg kifizetése, ez egy kalkulált összeg, természetesen jóval kevesebb mint mondjuk egy márkaszerbviz javítása lenne, és netto összeget számolnak, hiszen számla nélküli kártérítésről van szó.Ha az ügyfél ezt elfogadja, kifizeti a biztosító a megállapított összeget, és az ügyfél azt csinál a sérült autóval amit akar. Úgyhagyja, fusiban javítattja bomntott alkatrészből stb.
      A másik lehetőség az hogy az ügyfél beviszi az autót egy szakszervizbe -elönyös ha az adott biztosítónak szerződött partneréhez- általában ezek teljeskörű kárrendezés keretében megjavítják a javítást kiszámlázzák a biztosítónak. Az ügyfélnél ebben az eset semmiféle pénzforgalom sincs, eltekintve az esetlegesen avultatott alkatrészek avulási értékeének megfizetésétől.Az avulásról meg érdemes a javítóval egyezkedni.

    5. Amikor legutóbb összetörték az autómat, a kárszakértő elküldött egy karosszériáshoz, árajánlatért. Az összeg, 150.000 Ft volt. Visszamentem és mikor megmondtam a számot, azt mondta a kárszakértő, hogy javíttassam ki és utána, számla alapján kifizetik. Ekkor, lelökte az agyam a szíjat. Ember! Gondolja, hogy ha zsebből elő tudnék rántani 150.000-et, akkor 22 éves autóval járnék? -kérdeztem. Azt mondta a biztosítós, hogy igazam van és megállapodás alapján lett kifizetve a kár. Manapság ez, már nem működik, ha jól tudom. A sztori, 2009-es és egy 1987-es, Audi 80-ról van szó. A történeti hűség kedvéért, meg kell említsem, hogy a karosszéria-munkát, egy ismerősöm, ingyen megcsinálta és csak a festésért, illetve, az összetört lámpákért kellett fizessek. A biztosító által fizetett összeg, csak így volt elég a javításra.

    6. Ez úgy van valahogy, hogy a javítás utáni állapot se jobb, se rosszabb ne legyen a káresemény előtti állapotnál. Ez egy megfoghatatlan dolog, bár sok biztosítós történettel találkoztam, egyértelmű ráfizetést még nem tapasztaltam. A kárszakértő meg mond egy árat, ami valami hasonló javításra elég, amit az ember elvégeztetett, ha nem értesz vele egyet, akkor lehet számlára javíttatni.

    7. „Mivel a Prius több mint 10 éves, még egy fényezésből sem fog újat fizetni rá a biztosító. ”

      Ezt hogyan kell érteni? Én se értem.
      Mert ha úgy értem, hogy egy elem fényezése 25.000HUF mai áron, ez 10 éves autónál ér mondjuk 10.000-et, akkor csak ennyit fizet a biztosító? ÉS emberünk hogyan fesse le 10,000-ből?
      Vagy mivan?

    8. A elvégzett munka miért is avul!? vagy egy időutazás keretében kell fényeztetni
      az akkori áron a mostani szerelő dédapjával!??
      Ha sk csinálja meg az ember akkor sem fizetnek, és ha csak a pénzt kéri
      a károsult, mert megoldja másképp vagy éppen nem akarja megcsinálni mert neki ez jó így
      akkor a végén levonják az áfát..