VÉDA statisztika: javuló baleseti mutatók és milliárdos bírságok

    8
    5

    Miként arról korábban beszámoltunk, a VÉDA kamerahálózat 2016. április 5-én kezdte meg rendszerszintű működését. A rendőrség 2016. június 30-ig bezáróan összegezte a rendszer működtetése során rögzített és a közigazgatási hatósági szolgálatok által feldolgozott adatokat, és értékelte a második negyedéves baleseti statisztika alakulását.
    Az értékelt időszakban összesen 79 332 közigazgatási határozatot hozott a rendőrség a mobil és fix kamerák által rögzített közlekedési szabályszegések elkövetése miatt. Tavaly ilyenkor még csak a 160 darab mobil sebességmérő üzemelt, hozzájuk csatlakozott idén áprilistól a 365 darab fix telepítésű kamera.

    A kamerák által rögzített jogsértések meghatározó többségét a sebességtúllépések adják.

    Fényjelző készülék tilos jelzésén áthaladás miatt 36, míg leállósáv jogellenes használata miatt mindössze nyolc esetben született elmarasztaló határozat. [BANNER type="1"]
    Az adatok alapján az utánfutóval közlekedők mellett a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó gépkocsik vezetői is nagyobb arányban követtek el sebességtúllépést. Ennek oka az, hogy sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy számukra autópályán legfeljebb 80 km/óra, lakott területen kívüli úton pedig 70 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, függetlenül attól, hogy sebességkorlátozó tábla ennél magasabb értéket jelez. A rendőrség ezért felhívja a járműszerelvények és a 3500 kg össztömeg feletti járműveket vezetők figyelmét, hogy fokozottan ügyeljenek az általuk vezetett jármű kategóriáját érintő, a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályokra!

    A rendőrség statisztikái szerint a közlekedési balesetek bekövetkezésének egyik meghatározó oka a sebességtúllépés. Hitvallásuk szerint ennek visszaszorításával – az ezt célzó rendszeres és technikai oldalról is támogatott ellenőrzésekkel – érhető el, hogy kevesebb baleset történjen, és azok súlyossága mérséklődjön. A tavalyi adatokra visszatekintve látható, hogy 2015. április 1. és 2015. június 30. között 126 közlekedési baleset során 144 ember vesztette életét, míg 2016 ugyanezen időszakában, 111 esetben 115-en vesztették életüket az utakon. Tavaly április, május és június hónapokban 1423-an, míg az idei második negyedévben 1287-en szenvedtek súlyos sérülést közlekedési balesetek során. A több kiszabott, csupán a 30 ezer forintos alapdíjjal számolva is legalább 2,4 milliárd forintos bevételt jelentő bírság tehát a közlekedésbiztonságot is javította – ha egyéb hatásokkal nem számolunk.
    A rendőrségi infógrafikán jól látható, hogy a a VÉDA üzemének első negyedévében ötödével csökkent a balesetekben elhunytak száma, közel 12 százalékkal a halálos balesetek, csaknem 10 százalékkal a súlyos sérültek száma is mérséklődött A rendőrségi infógrafikán jól látható, hogy a a VÉDA üzemének első negyedévében ötödével csökkent a balesetekben elhunytak száma, közel 12 százalékkal a halálos balesetek, csaknem 10 százalékkal a súlyos sérültek száma is mérséklődött

    A rendőrség bízik abban, hogy a kedvező tendencia folytatódik, kevesebben veszítik életüket és javul a közlekedésbiztonság a hazai utakon. Magunk is így vagyunk természetesen, például ezért is hívtuk fel múlt heti Nyárigumi Kommandónkkal is a figyelmet arra, hogy fontos a nyári gumi, ajánlott a váltás.
    Előző cikkMercedes pickup és más ínyencségek
    Következő cikkKínai villanybuszok készülhetnek Komáromban
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    8 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Simi…nincs igazad. Szigetváron két helyen /Pécs felöli bejáratnál és kifelé meg Kaposvár felé/ van de ott soha
      nem volt baleset !!
      Ma meg Szigetvártól Pécs felé a Kövágószőllösi elágazástos a Pellérdi útig /kb. 3-4 km/ útfelújjítás van már
      három hónapja azaz hol dolgoznak-hol nem /ha akkor is 10 emberből 8 csak támaszkodik a lapátra/ közben egyoldalú lezárás miatt néha 5 km torlódás van..szóval ma és máskor is a20-as táblák mindég ott vannak !!
      Pest felé is pár helyen /régi 6-os/ ugyanez. 20/30/40 -es táblák de munka/munkás sehol..

      Tamásnak is igaza van, de lassan haladnak..Pécsen már sok helyen van „idővisszaszámláló” !!

    2. És mi van akkor ha pont „rád vált ” a rendőrlámpa ? Pl még zöld de már sárgán mész át … mert miért is jelezné a lámpa hogy mikor kezd át váltani … ha az autósokért lenne és nem a bírságolásért akkor pl villogna a zöld mondjuk 4-5 ször hogy nemsokára sárga lesz és már kezd el fékezni ne menj be a kereszteződésbe . Milyen meglepő hogy ez nincs Magyarországon de a legtöbb kereszteződés térfigyelő kamerás ha átmész a sárgán vagy beszorulsz egy pirosba kapod a csekket … Mi ez ha nem lehúzás ? . Egyébként meg mi értelme van a fix trafipaxoknak ha egyszer úgy is tudod hol van és fékezel … a többi útszakaszon meg szabályt szegsz . Ha csak valóban sebesség mérés lenne a fő cél akkor a kihelyezett ” véda” rendszer pont ezért alkalmatlan … nyilván más olyan funkciót tölt be amit nem hangoztatnak . És most hogy elfogadtassák a rendszer működését a társadalommal kreáltak egy felmérést hogy a fix trafipaxok miatt kevesebb baleset van 😀 😀 . Vicceske és mi van az úthálózat 99.99% val ahol nincs fix trafipax … Naaaa mind1 .

    3. A fix kamerákkal nincs bajom, amiket eddig láttam, valóban olyan helyre kerültek, ahol baleseti gócpont van.
      Ellenben a mobil kamerákat – ahogy sajnos eddig is, legalábbis ez a tapasztalatom – kizárólag pénzbehajtásra használják. Elhagyott, évek óta nem működő és nem használt vasúti átjárókhoz állnak be vele.

    4. A statisztikákkal mindig az a baj hogy optimalizálni lehet éppen az adott cél elérése érdekében … Készült egy statisztika arra vonatkozóan , hogy húúú de jóóó nekükn ez a sok trafipax és kamera … hurrráááá … arra vonatkozóan miért nincs statisztika , hogy mennyivel sarcot szed be így az állam mint mielőtt a rendszer üzemelt volna ? Jaaa hogy az nem lényeg …ejnye .