Véletlenül sem ügynökautó az új Astra kombi

    0
    1

    A mostani Astra mellett Classic-ként megtartott Astra H-ból tavaly nagyjából kétszer annyi ötajtós fogyott, mint kombi. Nem lennék meglepve, ha ez az arány az új, ötajtósával bő egy éve kapható Astra esetén fordítottjára változna, hiszen az immár itthon is kapható Sports Tourer 279 milliméterrel hosszabb nála. Csomagtere 500 literével alaphelyzetben is 130 literrel nagyobb, sőt az igazi gól az 1500 literes bővített méret. Ráadásul, hogy ezt megkapjuk, nem is kell sokat tornászni, a kalaptartó viszonylag egyszerűen kiemelhető, a 2/1 arányban osztott háttámlák pedig a csomagtér felől, egy-egy elektromos gomb érintésére bukhatnak előre, ez a legtöbb pakolási helyzetben nagy könnyebbség, ha valaki mégis az ülés felől hajtaná le a háttámlákat, az oldalsó ajtók kinyitása után a hagyományos kallantyúk meghúzásával is megteheti. Az ülőlap fix, nincs sok macera, a rá fekvő háttámlák így is közel törés-mentesen folytatják a csomagtér síkját. A bővített tér az első háttámlákig bő 1,8 méter hosszú, így a Sports Tourer kétszemélyes kirándulásokkor akár hálószobaként is használható. Egy-egy alkalommal utóbbi lehetőség is jól jöhet, de talán még többször lehet hálás a padlórekeszből kihajtható műbőr lepedő, mellyel kiküszöbölhetők a fényezett lökhárítókra akár bőröndpakoláskor is leselkedő veszélyek. Az 500 literes csomagüreg nem csak az előbbi funkció, hanem egyenes oldalfalai és küszöbmentes, teljes szélességű nyílása miatt is hibátlanul pakolható. Ez a forma persze sok-sok trükk eredménye, a holttereket kárpit fedi, de mögéjük apróbb cuccok ajtós és nyitott rekeszekbe egyaránt be-beszuszakolhatók.

    A plusz tér mellett a Sports Tourer Astrához az ötajtósnál szélesebb nyomtáv is jár, így ez a verzió nem csak öblösebb csomagterű, hajszálnyit még az utat is jobban fogja. Az autó egésze egyébként az ötajtós Astrából ismert kvalitásokat hozza. Az onnan ismerős 2685 milliméteres tengelytáv a korábbi Astra Caravanénál ugyan 17 mm-rel kisebb, ám ez az utastérben nemigen érezhető. Az Insigniából származtatott McPherson első és az Astrában debütált Watt-linkes, csatolt lengőkaros hátsó futómű pedig önmagában is óriási előrelépés a korábbihoz mérten. A bemutatón vezetett tesztautó ráadásul a Flex Ride, adaptív lengéscsillapító-rendszerrel is fel volt szerelve. Ez a vezetéstámogató rendszer egyrészt folyamatosan alkalmazkodik az útviszonyokhoz, másrészt a középkonzoli Tour-gombbal lágyítható, a Sport-gomb érintésére pedig keményíthető. Utóbbit érintve egyébként a gázreakció is érezhetően élénkebbre vált és a műszerpark világítása is pirosba fordul. Ezen funkciók sok egyéb, az alsó-középkategóriában szokatlan csemegéhez hasonlóan kivétel nélkül az Insigniából valók, csakúgy, mint a fűthető kormánykerék, a kilenc féle világítási sémát ismerő, kanyarkövető (AFS+) fényszóró, a közlekedési táblákat felismerő Opel Eye rendszer vagy a német hát- és gerincbántalmakat vizsgáló AGR jóváhagyásával rendelkező komfortülés. Utóbbiban több órányi autózás után is kényelemben ücsörögve azon tűnődtem a kétféle árnyalatú, insigniás-ívű műszerfalat nézegetve, hogy a méretbeli különbségektől eltekintve csaknem mindent tud az Astra is, amit a nagyobb Insignia. A méret pedig nem biztos, hogy mindenkinek kell, 180 cm-es átlagtermetemmel én tökéletesen utaztam és vezettem az Astrában is, ennél nagyobb autóra nemigen lenne szükségem.

    A 9 tagú, 5 benzines (1,4, 100 LE, 1,6, 115 LE, 1,4 Turbo, 120 LE, 1,4 Turbo, 140 LE, 1,6 Turbo, 180 LE) és 4 turbódízel (1,3 CDTI, 95 LE, 1,7 CDTI, 110 LE, 1,7 CDTI, 125 LE, 2,0 CDTI, 160 LE) egységet kínáló motorpark a kényelmi és biztonsági extrákhoz hasonlóan szintén a kategórián túlmutató. A paletta egésze Euro5-ös, a legtakarékosabb verzió, azaz a Start/Stop-elektronikás belépő turbódízel 109 gramm/kilométeres kilométerenkénti szén-dioxid emissziója és 4,1 literes 100 kilométerenkénti vegyes fogyasztása a hasonló méretű kombik között a létező legjobb érték. Ugyanakkor a Start/Stop-rendszerrel szintén felszerelhető csúcsdízel sem túlzottan torkos, a tesztúton ezt a 160 lóerős, 350 Newtonméteres gépet vallathattuk és komoly menetdinamikáját kihasználva is hozta gyári kombinált fogyasztását, ami 100 kilométerenként 5,9 litert jelent.

    Egyértelmű tehát, hogy Astra Sports Tourer legtöbb jellemzőjével túlmutat kategóriáján. Első ránézésre ára is combos. Noha az ötajtóshoz mérten jelképes, 200 000 forint az annál jóval nagyobb karosszéria felára, a 4 840 000 forintos listaár az alapverzióért sokkoló. Nem kell kétségbe esni, mint a legtöbb új autónál megszokott, itt is van akciós ár. Az első negyedév végéig garantált a legalább 541 000 forintos ármérséklés, azaz a belépő Sports Tourer kezdetben 4 299 000 forinttól kapható, az árlistán felfele lépdelve pedig nem csak az árak, a kedvezmények is nőnek. Így, noha szegmensében nem a legolcsóbb, de mindenképp értékarányos az újdonság, az Astra palettáról választókat pedig mindenképp ezen verzió felé terelném!
    Előző cikkSchumachernek végre megvan!
    Következő cikkLefelé bővül az Opel palettája
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.