csütörtök, február 5, 2026
spot_img
KezdőlapVízzel és levegővel 1600 kilométert mehet a villanyautó

Vízzel és levegővel 1600 kilométert mehet a villanyautó

Sokak szerint a villanyautózás a jövő, ma azonban még 150 kilométert sem tehetünk meg biztonsággal egyetlen töltéssel, az akkumulátorokba táplált energia előállítása pedig nem minden esetben jár kevesebb környezetkárosítással, mint egy korszerű belsőégésű motorból nyerni a hajtóerőt. Most azonban olyan megoldást kínál egy izraeli mérnökcsoport, ami a drága tankolásokat és a gyakori áramtöltéseket is nyugdíjazhatja. […]


Sokak szerint a villanyautózás a jövő, ma azonban még 150 kilométert sem tehetünk meg biztonsággal egyetlen töltéssel, az akkumulátorokba táplált energia előállítása pedig nem minden esetben jár kevesebb környezetkárosítással, mint egy korszerű belsőégésű motorból nyerni a hajtóerőt. Most azonban olyan megoldást kínál egy izraeli mérnökcsoport, ami a drága tankolásokat és a gyakori áramtöltéseket is nyugdíjazhatja.


A jövőt a levegő-fém akkumulátorokban látó Phinergy – állítólag már működő – elektromos autójában (egy Citroën C1-ben) a hajtást hagyományos villanymotor adja, az ráadásul a villanyautókban ma is megszokott lítium-ion akkumulátorból kapja az energiát. A különlegesség, illetve a mai elektromos autóktól való eltérés pedig abban mutatkozik meg, hogy a lítium-ion akkumulátor nem konnektorból tölthető, hanem az autóba telepített 200 kWh kapacitású alumínium-levegő akkumulátorból kap mintegy 1600 kilométeres hatótávra elegendő energiát.[BANNER type="1"]



A 25 kilogrammos alumínium akkumulátor a levegő oxigénjéből és vízből – ezüstöt is tartalmazó katalizátorral – alumínium-oxidot és persze „melléktermékként” energiát állít elő, miközben szén-dioxid állítólag nem keletkezik. Állítása szerint a Phinergy már most megállapodott egy nagyobb gyártóval, mely 2017-ben már sorozatgyártásban kínálhatja a jövő autóját, melynek hajtáslánca valóban nagyon frappáns, abban azonban egyelőre csöppet sem vagyunk biztosak, hogy valóban olcsóbb lesz vele közlekedni, mint a mai autókkal.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

5 HOZZÁSZÓLÁS

  1. És még 2 dolog.
    Lehet, hogy nem olcsóbb „tankolni” az ilyen járművet, de karbantartani olcsóbb, miközben nem pöfög rákkeltő anyagokat.
    Másrészt ez egy kísérleti stádium, ma még nem tudhatjuk milyen perspektívák vannak a technológiában, és könnyen lehet, hogy bőven hatékonyabb mint most!

    Ha lesz ebből a dologból valaha is valami, és megér 100 év fejlődést és fejlesztést mint a mai belső égésű motorizáció akkor érdemes összevetni őket! 😉

  2. Igen tanult wasdaq kolléga hozzászólásával csak egyet tudok érteni.
    Számomra ez az energia nyerési folyamat nem volt ismert, ha kicsit többet mesélnél róla megköszönnénk 😀
    Mert pl megújuló energiát akkor lehetne aluminiumban tárolni. Milyen végső hatékonysága lenne ennek a folyamatnak? Jobb mint a víz bontós hidrogénezés?
    Tehát Észak németországi szélkerék bedurvul sok az áram és indul az alu gyártás, majd amikor leáll a szélkerék szépen visszaoxidáljuk a rendszerbe az áramot. Ebben az esetben, hogy néz ki a hatékonysága a dolognak?

  3. Tehát alumíniumot fogyaszt? Érdekes találmány, de miért olcsóbb ez mint a belsőégésű motor? 1 KG alu kb 1500 forint ha táblában mérjük, valószínűsítem hogy az akksiban is „csíkokban” helyezik el, tehát 25 KG alu durván 37-40 ezer forint, és ezzel 1600 km-t tesz meg az autó, ami 23-24 forintos kilóméter költséget jelent, de ebbe még nincs benne az ezüst katalizátor, amit nem tudunk mennyit fogyaszt el, tehát ha 420 forintos benzinárral számolok az pontosan ugyanannyi, mintha 5,5 litert enne az autó 100km-en. És egy C1 nagyjából ez a kategória, tehát jelenleg semmivel sem olcsóbb mint a belsőégésű motor. A lényege nekem annak tűnik, hogy az alu gyártáskor befektetett energiát az autóban használják fel azzal, hogy vissza alakítják az alut oxiddá, környezeti szempontból ugyanolyan mintha a hálózatról töltenéd a kocsit. Ha mondjuk szél, víz vagy nap és hasonló megújuló energiával gyártanák az alut hozzá, akkor viszont ténylegesen zero emission lenne.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek