Nem létezett még 50 évvel ezelőtt a fogalom, de az Amazon kombija igazi életmódautónak számított
Nem az Amazon kombija volt az első kombi Volvo, ám míg a hasonló méretű Duett létraalvázával és furgon szerű felépítményével szinte teherautónak számított, a már önhordó karosszériás Amazonból az első klasszikus Volvo kombi született meg. Olyan kombi, ami egyszerre kínált alternatívát az utazni sokat kívánó és tudó családok, üzletemberek, valamint a kisiparosok részére is.
Az 1962 februárjában, a Brüsszeli Autószalonon bemutatkozott Amazon kombi ilyen volt, illetve ilyen lehetett, hiszen a fél évszázaddal ezelőtti sajtóközlemény az alábbi szavakkal méltatta: „Az új kombi egy új Volvo modell, amelyhez a lehető legtöbb meglévő Amazon-alkatrészt felhasználták mérnökeink. Az eredmény egy gyors és tágas autó lett, kimagaslóan jó csomagtartó-kapacitással. Négy ajtó és egy osztott csomagtérajtó növeli a pozitív jellemzők sorát a kialakítás, a minőség, a menettulajdonságok és az általános gazdaságosság mellett. A cél az volt, hogy egy tágas családi autót alkossunk a hosszabb távolságra való utazáshoz és a szabadidős igényekhez, illetve egy olyan praktikus gépkocsit, amely munkacélokra is használható. A neve: Volvo 221 Amazon.”[BANNER type="1"]
Kisiparosok, családfők és üzletemberek egyaránt kedvelték: volt benne tér és jó volt vele utazni
A leírás alapján tehát azon értékeket hozta az Amazon, amiket a mai V-sorozat. Az 1,8 literes, 75 lóerős motorral kínált széria azonban 14 475 svéd koronás árával mai árszintre vetítve és forintosítva mintegy 5,5 millióba került, azaz – Svédországban, illetve ahol kínálták – olcsóbbnak számított, mint utódai.
A Volvo kombi legfőbb jellemzői között akkor is a kényelem, a csomagkapacitás és a variálhatóság szerepelt – miként azt nemrég egy XC70-esnél tapasztalhattuk, ezek ma is a márka meghatározói. Az Amazon esetében a szedán 4395 milliméteres hosszán született meg a kombi is, a karosszériák a B, azaz középső tetőoszlopig egyeztek, a hátsó ajtók csak ablakkeretükkel különböztek, a csomagtér, illetve annak vízszintesen osztott meredek ajtaja azonban teljesen egyedi volt. A lefele nyíló alsó és a felfele emelhető felső rész a mai szabadidő-autók (például Renault Koleos) által ismert megoldás volt. Nem hiányzott a hátsó ülés dönthetősége sem, üléshajtással 183 centiméter hosszúra nőtt a 126 cm széles raktér.
Két részletben, vízszintes osztással nyíló csomagtérajtót kapott
Már a legelső, 75 lóerős, egykarburátoros széria is képes volt 140 km/órás végsebességre, biztonsági ellátmányából természetesen nem hiányzott a Volvo által ekkor már alapfelszerelésként adott első biztonsági öv, fékei 1964-től szervorásegítéses tárcsák voltak (elöl). Fejlesztési mérföldkövet jelentett 1968, amikor az 1,8-as motor teljesítménye jelentős ugrással 115 lóerőre nőtt, s nem csupán a teljesítmény, a biztonság is jelentősen fokozódott, ugyanis bevezetésre került az összecsukló kormányoszlop. 1969-ben a B20 típusjelzésű, 2,0 literes 125 lóerős motor felváltotta a megbízható B18-ast és még ugyanebben az évben mindössze 73 ezer gépkocsi legördülése után befejeződött a modell gyártása.
A 73220-as alvázszámot viselő utolsó legyártott Amazon kombi a Volvo múzeumban látható. Sötétkék színű, és 1969. október 15-én gördült ki a gyárból
1969-ben kifutott az Amazon, helyét a formailag modernebb, a Volvo klasszikus alakjának számító 145 vette át
Az említett dátumra a közel két évtizedes múltra visszatekintő Duett gyártása is megszűnt, akkor ugyanis már új Volvo kombi, a formája szerint is klasszikusnak számító 145-ös is készült, mely két és négyajtós karosszériával is elérhető volt és az Amazon után újabb előrelépést jelentett, hiszen az új kombi még modernebb, még kényelmesebb és még inkább biztonságos volt.
A gyári felmérések szerint az Amazon kombi volt az az autó, amely a társadalom valamennyi rétegében vásárlókra talált. A piacon található néhány egyéb modelltől eltérően ez, az akkor még nem létező fogalommal élve, az életstílus kombik jegyeit mutató „faros” nem fedett fel semmit sem a tulajdonos társadalmi helyzetéről vagy rangjáról. Mindössze annyit mutatott – gyáriak szerint –, hogy az illető ésszerű és praktikus döntéssel választott autót. A prémiumszegmensen belül ez voltaképp a márka mai modelljeiről is elmondható, de azokat már nyilvánvalóan nem az összes társadalmi réteg vásárolja.








