Pengeélen táncoló – Húszéves a Ford Focus

    6
    1

    Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a Ford Escort nyugdíjazását és a Focus felbukkanását személyes tapasztalatokkal éltem át. Igaz még gyerekként, ám végső soron a felnőttségbe is átkísért a „fóka”. Családunkban ugyanis a „cocialista” csodákat egy zsírúj Ford Escort Alba követte az 1990-es évek közepén, amely a láncos vezérlésű motorjával nagyobb hibák nélkül szolgált le majd 300 ezer kilométert.

    Aztán megjelentek az első képek a Focusról, amelyeket elhűlten nézegettem édesapámmal együtt, akin láttam, hogy őt is megérintette a New Edge Design.

    Az Focus 1998-as debütálása után még két évig vágyakoztam utána, sokszor eljátszadozva a gondolattal, hogy a családom új autója egyszer majd egy ilyen gép lesz. Az ezredfordulón pedig megtörtént! Apám hazaállított egy fehér, ötajtós Focus kormánykereke mögött ülve, én pedig majd kibújtam a bőrömből, pedig akkoriban még szinte csak utas lehettem benne.
    A számokat böngészve úgy tűnik, nem csak minket vett le a lábunkról a Focus, ugyanis 2000 és 2001 között a világ legkelendőbb autójává vált. Pedig nem indult problémamentesen a típus története. Persze nem minőségi vagy gyártási problémákról van szó, csupán a névadás körül jelentkeztek a gondok.

    Bár az Escort leszármazottjaként érkezett, a gyár mégsem akarta ugyanazzal a névvel forgalmazni a formabontó típust. Azonban az új név megtartása nem ment könnyen, ami egy német kiadóvállalat, a Hubert Burda Media „sara”.

    A kiadó tulajdonában ugyanis működött egy lap, szintén Focus néven, és ezért betámadták a Fordot. Persze lehetett volna a megoldás az is, hogy Németországban más néven forgalmazzák a típust, ám egy ilyen fontos típusnál jobb, ha világszerte egységes a név. Egyik fél sem engedett, így végül a vita a kölni bíróságon dőlt el. A Ford számára pozitív döntés született, ezért nem sokkal a piaci debütálás előtt vált csak biztossá, hogy Focus néven forgalmazhatják az új típust.

    A sikerek nem várattak sokáig. A formaterv döntő fontosságú volt ugyan és gyanítom, hogy nagyon sokan az első pillanatban, ahogy meglátták eldöntötték, hogy kell egy ilyen. Ugyanakkor a minőség terén sem kellett csalódniuk a vásárlóknak. Az utastérben a kor szemével nézve is kiváló anyagokat használtak, ráadásul a dizájn bent is lehengerlően hatott. Nem meglepő, hogy 1999-ben megnyerte az Év Autója díjat. Még ugyanebben az évben néhány módosítással az USA piacán is megjelent a típus, bár az Európában rendkívül kedvelt ötajtós karosszéria ott csak 2001-ben gazdagította a kínálatot.

    Európában persze aránylag gyorsan piacra dobták a ferdehátú mellett a szedán és a kombi változatot is. A minőségi anyaghasználat mellett pedig a lemezek alatti technika sem hagyott kívánnivalót maga után. Akkoriban még szokatlannak hatott, hogy hátul független felfüggesztéseket alkalmaztak, amely a menetkényelemre igencsak kedvező hatást gyakorolt. Motorfronton a benzinesek domináltak. A paletta 1,4 litertől 2,0 literig terjedt. Az 1,4-es és az 1,6-os Zetec-S és SE motorokat a Fiesta és a Puma is megkapta, míg az 1,8 és 2,0 literes Zetec-R erőforrásokat a Mondeókba is beépítették. Dízelből csak egyetlen változat szerepelt a listán, az 1,8 literes TDDI, amely elég öreg konstrukciónak számított, ám 2002-ben leváltotta a szintén 1,8 literes Duratorq TDCI. Viszont utóbbiakkal nagyon drága volt az első generációs Focus, ezért most ritkák a használtautó piacon.

    Amellett, hogy a legkelendőbb autó címet kivívta a 2000-es évek elején, ugyanúgy a legmegbízhatóbb kompakt jelzőt is megérdemelte ebben az időszakban. A rendesen karbantartott példányok még ma is hűen szolgálnak, de ennek a témának egy körképet is szentelünk majd. Az alsó-középkategóriát egyébként szokás Golf kategóriaként is emlegetni, hiszen a VW típusát tartják számon etalonként, azonban a személyes tapasztalataim alapján a futómű, a kormányszerkezet és a sebességváltó hármasában az első generációs Focus valami olyat nyújt, amit senki más nem tudott a kategóriában. Sőt! Bár a második generáció sok téren javult, és ugyanúgy remekel az előbb említett hármas terén, a tömegnövekedéssel valahogy mégis veszített valamit az élvezeti értékéből.

    Az ezredforduló után egy évvel egyébként kisebb ráncfelvarrással módosítottak a Focus fényszóróin és lökhárítóján, illetve 2002-ben megjelent két sportos változat is. A kétliteres motorral felszerelt, 173 lóerős ST és a szintén kétliteres turbós, 215 lóerős RS. Az évek múltával mindkét modell feliratkozott a legvágyottabb forró ferdehátúak listájára.
    [BANNER type="1"]
    Természetesen a motorsport területén is aktív szereplőnek számított a Focus első generációja. Fel-felbukkant túraautó versenyeken, ám ezek nem gyári hátterű szereplések voltak, hiszen maga a Ford Motor Company a Rali Világbajnokságra koncentrált. A Focus WRC versenyautókat olyan legendák vezették, mint Carlos Sainz és Colin McRae, vagy épp Petter Solberg. Először 1999-ben nevezték be az autót a VB-re, ám az első bajnoki címet egészen 2006-ig hajszolták a gyártók között.

    Jelenleg már a negyedik generációnál járunk, ám az eltelt évek folyamán a formaterv már annyira megváltozott, hogy az aktuális Focusban szerintem senki nem tud felfedezni a kezdetekre utaló formai megoldást. Aki esetleg mégis, nyugodtan írja meg a kommentek között, ahogy az se tartsátok magatokban, hogy nektek milyen emlékeitek fűződnek a típushoz.

    6 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Jó az észrevétel, anno nekem is leesett az állam – még tizenévesen -, mikor először láttam, nagyon futurisztikus volt. Ami kimaradt a cikkből, hogy a 2. generációt az USÁ-ban nem forgalmazták – amíg az nálunk futott, addig a tengerentúlon nyomatták tovább az elsőt -, és aztán a 3. generáció megint globális lett. Az egy olyan időszak volt, amikor még fontos volt az európai piac, volt benne potenciál, a Ford európai részlegét is hagyták szárnyalni, nem úgy mint mostanság, hogy egy helyben toporog és szinte minden gyártó Amerikának és Kínának(és egyre inkább Indiának) hódol be…

    2. Az első generáció tényleg formabontó volt. Nekem konkrétan a „Mi ez az ocsmány összevisszaság?” volt az első gondolatom, amikor először megláttam. Aztán persze hozzászoktam, bár a modellfrissítés utáni külső mind a mai napig jobban tetszik. A műszerfal középső részével sosem tudtam igazán megbarátkozni. Használtan benne volt a szűkebb körben (ST170), amikor autót kerestem 2010 táján, de győzött a japánbérenc lényem.

    3. Volt ilyen cégautóm (is). 1-es Focus (meg II-es és az újabbak is). Amennyire jó vezetni minden Focust, így az 1-est is, annyira ocsmány az 1-es széria. A Fornak ez az erőltetett new edge design iránya szerintem óriási öngól. Se nem legömbölyített, se nem szép, mértani szögletesség (ami annyira klassz volt a ’80-as években!). Ford KA, Focus I, Cougar – borzasztóan aránytalan, ocsmány formavilág!