Kerekenként egy turbó – BMW 750Ld teszt

Mindig újat mutat. A jelenleg futó 7-es sorozat egyáltalán nem mondható már újnak, hiszen 2015 őszétől van a piacon. Azóta volt már nálunk 30d, 40e, 60Li, és most az 50Ld-t is megkaptuk. Legnagyobb újdonsága a 3,0 literes blokknak, hogy elődjéhez képest nem három, hanem négy, igen négy darab turbó dolgozik a motorháztető alatt. Kereken 400 lóerős, 760 Nm-es forgatónyomatéka mind a négy keréken keresztül tépi az aszfaltot. Az L betű 14 centivel hosszabb karosszériát jelent, amely tengelytávban, így hátsó lábtérben is növekedést, ezáltal plusz kényelmet jelent. Erről viszont majd később, egy külön bekezdésben, lássuk most mit kell tudni erről a luxusbálnáról.
[BANNER type="1"]

Hét mínusz egy. Azaz ő a hatodik generációs 7-es BMW. 1977-es megjelenése óta már hatodik generációjában jár a hetes, belső kódokból ez idő alatt már három betűt is felemésztett. Sokáig mekegtek a BMW-sek, hiszen E kódokkal tudtuk pontosan beazonosítani a karosszériát, az elmúlt évtizedben ez viszont igen felgyorsult. Az F is kifutott, most pedig már a G-nél járunk, egész pontosan ő a G11-es 7-es sorozat. Az Bangle-féle E65-ös 2001-es megjelenésekor mindenki fanyalogva nézett rá, az F01 már lényegesen letisztultabb volt, ugyanakkor még mindig bumfordi. A G11-gyel végre eltalálták a tökéletes formát, legutóbb Jason Statham hetese volt ilyen letisztult a Szállító című filmben.

Jobb, mint otthon. Már-már ezt érzi az ember, ha beül a jobb hátsó ülésre. A 750Ld ugyanis leginkább azoknak fogja a legnagyobb kényelmet nyújtani, akik sofőrrel járnak. Hátul fejedelmi kényelem vár. Alapból is elég nagy a lábhely, azonban egy gombnyomásra összehajtogatja magát az első ülés, kinyílik egy lábtámasz és laza, kényelmes pozícióban utazhatunk. Nem más ez, mint a közutak első osztálya. Hűthető, fűthető az ülés, a fejtámla helyén pihe-puha párna kényezteti a tarkónkat. A hosszú utak során megállni sem kell feltétlenül, hiszen a beépített masszázsülés átmozgat combtól lapockáig.

Vezetni is jó ám! Nem csupán a jobb hátsó ülés nyújt pazar élményt és kényelmet, a vezetőnek is fülig érhet a szája, ha ez a bő két tonnás monstrumot terelgeti. 2000 kg feletti személyautó. Nem sűrűn találkozni ilyennel. A meglepő viszont az, hogy egyáltalán nem érezi, hogy ilyen nehéz. A kanyarokba úgy lehet betenni, mint egy sportos 3-as sorozatot, menni pedig úgy megy, mint az előző generációs M3-as. Az 4,8 másodperc alatt gyorsult százra, ez meg 4,7. Brutális! Egy két tonnás autóról beszélünk.

Ezennel kitűzöm rá a dízel M7-es jelvényt. Mert ez a szint, amit tud, már az M-es modelleket közelíti.

Nincs olyan sportos, de pont ez a jó benne. Kényelem mindenek felett!

Ne érzésből hajts! A hangszigetelés és az aerodinamika igen jól megtervezett, emiatt szokatlan csend uralkodik odabent. Sokszor csak a szellőző hangjára figyelek fel. Konstans tempóval haladva a motort sem hallani, nagyobb gázadásra persze szépen morog a sorhatos dízel. Nagyon oda kell figyelni a tempóra, ugyanis autópályán amikor először lenéztem a Head Up Displayre, akkor máris 160 km/h körüli tempót mutatott. Én meg azt hittem, hogy 130-cal megyek. Nagy méret, nagy csend, nagy kényelem. Be tudják csapni az embert és hamar kialakul a hamis biztonságérzet. A kényelmes utazótempó ezzel a 7-essel valahol 180-200 km/óra körül lenne, ezt viszont idehaza nem igazán lehet kivitelezni, kivéve, ha folyamatosan fizetjük a bírságokat. Ha lenne gyorshajtás előfizetés, akár meg is érné a havidíjat fizetgetni.

M2 van az extrákban. A legkisebb M-es BMW, az M2 idehaza 17,4 millióról indul. Kicsit felextrázva is megáll 19,2 millióban. Pont ennyit tesz ki a 750Ld-ben található extralista. Miután felvettük az állunkat a földről, nézzük meg, hogy miként jön ez össze. A hátsó kényelemért felelős Executive Lounge laza 4 milliót tesz ki. A First Class Upgrade 2,3 millió, amelynek nagy részét a közel 2 milliós Bowers & Wilkins Diamond hifi teszi ki. A mindenféle vezetést segítő rendszer, a lézervilágítás és a parkolást segítő extrák és kütyük közel 2 milliót kóstálnak. Az Individual Merino bőrkárpit felára 2,5 millió, csak hogy a legfontosabbakat említsem. Ehhez jön még hozzá a sok „apró, 500 ezer és 1 millió közötti extra, így jön össze szépen lassan egy jó M2 ára.

Majdnem tökéletes. Talán hihetetlen, de még egy 55 milliós autóban is vannak apró hibák. Igaz, hogy a jobb hátsó ülés az elsődleges, alkalomadtán viszont a jobb elsőbe is ülhet utas. Ami nem kényelmes. Nagyon nem. A komfortülés hiánya fájó azoknak, akik ott utaznak. A légrugózás hibátlan, jól teszi a dolgát, viszont a 20 colos kerekeken feszülő gumiabroncs defekttűrő, ami ront a komforton. A keresztbordákat ugyanis nem tudja igazán jól kezelni. Erről valójában nem is a gumi tehet, hanem a hazai utak minősége. Nyugaton ezt a kényelmetlenséget el lehet felejteni. A fogyasztás viszont idehaza is kényelmes. Míg a csúcs, M760Li-vel nem tudtunk 20 liter alá menni 100 km-en, addig közel ugyanazt a dinamikát nyújtja az 50d blokk, 9-10 l/100 km-es fogyasztással. A 750 Ld nagyon jó, nagyon luxus és nagyon drága. A célcsoportnak viszont nem lesz gond beruházni rá és élvezni az otthoninál is nagyobb luxust.