Ma is nagyon jó ajánlat! Kia Ceed teszt

    17
    2

    Nem véletlen, hogy a bevezetőben cee’d és Ceed is szerepel. Utóbbi a mostani, harmadik generációs – végre – egyszerűsített írásmódú – modellnév, előbbi pedig az az elnevezés, amivel 2006-ban bemutatkozott a Kia Európának, Európában tervezett, fejlesztett és gyártott kompaktja – a név a Community Europe & European Design szavakból ered. A cee’d 2006-ban állakat ejtett, olyan komoly előrelépés volt a korábbi Kiákhoz mérten, nem mellesleg elsőként hozta a márka azóta védjeggyé vált 7 év/150 000 kilométer garanciáját. Nyilván nem volt rossz a 2012-ben érkezett, s az elsőhöz hasonlóan 6 évig gyártott és mintegy 640 ezer példányban elkelt második generáció sem, de az elsőhöz hasonló áttörő, s a márka szlogenjével élve, a „meglepetés erejével ható előrelépést inkább most, a harmadik generációnál érzek.
    Teljesen új a forma, amiben nyilván egy csomó ismerős elem van, de mégis megjelenik benne a márka identitása, a frontban a csúcsmodell Stinger tekintete is. Ennél is fontosabb, hogy a minőség még tovább javult, aminek egyelőre persze inkább az érzete van meg, azt majd az évek döntik el, hogy valóban így van-e. Megvan viszont a már az első generációban is üdvözölt hatalmas belső szélesség és itt még minden kivitelnél a multilink hátsó futómű is. Ma ugyanis ez már nem egyértelmű ebben a kategóriában sem. Legyen persze bármilyen a rendszer, a fontos inkább az, hogy egyszerre kapunk döbbenetesen jó stabilitást és még a 17 colos kerekekkel is jó rugózási komfortot. A Kia ráadásul olyanokra is ad, mint a minőségi Michelin abroncsok, nagy kerékkel a Ceed mindenképp ilyeneket kap.
    A motorpaletta annak ellenére egész sok opciót ad, hogy a legnagyobb és legizmosabb benzines az az 1,4-es T-GDI (közvetlen befecskendezésű, turbós, részecskeszűrős) benzines, 140 lóerővel, ami tesztautónkba is került. Van viszont továbbra is józan, 1,4-es, szívó, 100 lóerős és 6 fokozatú váltós belépő és egyliteres, háromhengeres, 120 lóerős középutas verzió is. Választható továbbá 115 és 136 lóerős 1,6-os dízel, ami azok után számomra kérdőjeles értelemmel bír, ahogyan az 1,4-es muzsikált. Ez ugyanis amellett, hogy alapjárata rezzenéstelen és az utastérből hallgatva néma, már 1500-as fordulattól hozza 242 Nm nyomatékát. Persze alatta is terhelhető, onnan viszont elég jól húz. És mellette elképesztően takarékos is.

    A teljes, csaknem 400 kilométeres teszt átlaga tankolás szerint is kereken 6 liter lett.

    Még autópályán is ilyesmi a fogyasztása az eltalált áttételezésű, jól kapcsolható 6 fokozatú váltóval (és aligha rosszabb az opciós 7 fokozatú duplakuplungos automatával). Itt a 130 km/órás tempó nem egész 2700/perc fordulattal futható, ami benzines mércével alacsony. Ugyanakkor itt még bőven a csúcsnyomaték tartományában autózunk, visszakapcsolás nélkül is bőven van gyorsítóképesség. A 100-as sprint 8,9 másodperc, a végsebesség 210 km/óra, s a nagy szilárdságú acélok bővebb alkalmazása miatt elődjénél könnyebb és könnyedebbnek is érződő Ceed stabil futóműve miatt a teljesítmény bőven ki is élvezhető. [BANNER type="1"]
    A Ceed minden jegyével masszív, üléseivel, futóművével, motorjával és végállásai között nem egész 2,5 fordulatos, közvetlen kormányával is. A jó fogású kormánykerék ráadásul fűthető is. És ehhez jön még, hogy a 4,31 méteres hosszhoz mérten meglepően nagy az utastér hosszanti helykínálata (a már említett döbbenetes, egészen pontosan 1,5 méteres belső szélességen túl). Kellően nagy, alapból 395 literes, jól pakolható a csomagtér és még a beltéri anyagminőség is igen korrekt. Ugyanakkor árával most sem szállt el.

    Az alapgép – élhető ellátmánnyal, egyebek mellett légkondicionálóval, Bluetooth-kihangosítós hifivel és tempomattal – 4,8 (akciósan 4,5) millió forint.

    Extrából bőségesen van kínálat, sok más mellett táblafelismerő, holttérfigyelő vagy távolságtartós tempomat is elérhető. A bevezető paletta csúcs ajánlata a Launch Edition, sok más mellett már kétzónás automata klímával, aktív sávtartóval, LED lámpákkal és automata reflektorral, tolatóradarral és tolatókamerával, fűthető ülésekkel és kormánykerékkel. Még 17 colos alufelni, elektrokróm tükör és navigáció is van a csomagban, aminek 1,3 millió forint a felára.
    Hogy érdemes-e a csúcsverzióra költeni, az ízlés- és preferenciafüggő, de van választási lehetőség bőven, hiszen az alap és a csúcs ellátmány között még négy másik is kínálkozik. Az 1,4-es alapgéphez mérten az 1.4 T-GDI motor felára 600 ezer forint, amit viszont már csak azért is ajánlok megfontolni, mert ma ebben a minőségben egy ennyire jó motorral a Ceed kifejezetten jó ajánlat, amit nem csak a 7 év/150 000 km garanciával, hanem gyári navigációt választva a garanciaidő alatt évente ingyenes frissítéssel is megfejel. Igaz, utóbbihoz meg kell jegyezzem, hiába volt ott a tesztautóban is a gyári navi, az Apple CarPlay funkciós hifivel én csakis a telefonomat használtam navigálásra is – ehhez pedig nem is kell a csúcsverziót megvásárolni.
    A Ceed tehát erősen ajánlott, a konfigurálásnál pedig észnél kell lenni, már csak azért is, mert a kínálatban a komfortot javító és olcsóbban gumizható 15 és 16 colos felnik is szerepelnek, amik szintén megfontolandók a csinos 17 colosak helyett. Aki pedig csinos Ceedre vágyik, várja meg az immár ötajtós Shooting Brake Proceedet, amit két hét múlva személyesen is be fogunk tudni mutatni.
    Előző cikkSzabályosan kettészakadt egy Audi az Alpokban
    Következő cikkKockás zászlóval ünnepel a Jaguar
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    17 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Pont autóvásárlás előtt álok, és ez az 1.4 T-Gdi egy kiszemelt, a Hyundai i30 szintén 1.4 turbós változatával együtt. Nos mind a kettőben ültem. (vezetni még nem sikerült) Nekem minőségre a Ceed jobbnak minőségibbnek tűnik a testvérmodellnél, igaz drágább is. Még megvárom az Új Toyota Corollát, az állítólag februárban érkezik, arra még kíváncsi vagyok, de valószínűleg ez lesz a befutó.

    2. Nem tudom mi a para ezzel a TSI vel az első széria tényleg szar volt de a mostaniak főleg az 1.5 Tsi egész jó . Szóval nyugodtan megvárhatja a 8as Golfot csak a Kis/Hyundai áraihoz mg tegyen hozzá legalább 2 milliót … Mazda 3 ??? :DDD ezen jót mulattam … ha valaki egy pár éves új autón szeretne rozsdát és rohadást látni akkor érdemes beruházni egy Mazda 3-asba is 6-7 millió környékén …szerintem a hülyének is megéri ennek a márkának ez a terméke …

    3. A VW Tsi motorjai állítólag már rég nem olyan rosszak mint a hírük, sőt egyáltalán nem rosszak. Testvérem a 150 lóerős Octáviáját imádja, amellett, hogy jól megy takarékos is. Semmi gondja a motornak igaz csak 50e körül van benne. Ami miatt viszont „nem vetek ügyet” a Vw-ra, az az, hogy nem adok nemhogy 2, de még 1 millióval sem többet autóra, mint amennyibe mondjuk a tesztben szereplő kerül. Engem ez a: prémium szegmens, meg presztizskérdés abszolúte hidegen hagy, bár szeretem az autókat mégis alapvetően közlekedési/munka eszközként tekintek rájuk. Ez a kocsi teljesen jó minőségérzetet kelt, nekem bőven elég. A Mazda 3 valamiért nem tetszik igazán. Ami viszont igen az a 308-as (azt ki is próbáltam) azt baromi jó volt vezetni, de az meg az idióta központi tablet miatt vérzett el.

      • Azért azt tisztázzuk, hogy a VW se nem prémium, se nem presztízs autó.
        A legtöbbször valóban drágább a versenytársaknál, de az a VW árpolitikájából adódik.
        Alapja nem sok van, főleg, hogy a legritkább esetben jobbak a többieknél, sőt.
        A sok bajom bekajálja a marketing dumát, így megveszi, mert az AZ AUTÓ. 🙂

      • Én is pont ezért vettem 308-t, mert jó vezetni. Van olyan jó, vagy jobb, mint a Focus, kevesebb is van belőle, szerintem szebb formája is van és belül is el lehet benne férni elől és hátul is (főleg hátul, lényegesen nagyobb)

        A tablet engem nem zavar, szépen bele van integrálva a középkonzolba, sehol sem lóg ki, mint ennél a Kiánál. Nekem pont hogy ez nem tetszik, kompromisszumos kilógó kijelző az 1 DINes rendszereknél megy el egyedül, itt inkább gagyi.

      • A „benne van minden ami kell” azt azért remélem érzed, hogy csúsztatás 😉 Mindenkinek mások a preferenciái, nekem egy kisebb (méretben is tömegben is) de jobban felszerelt autó inkább kellene, mint egy „fapados”, alapmotoros nagyobb. Főleg a sárnehéz Mondeo, trend felszereltség esetén készletes autók esetén kerül 6.8+forgalombahelyezés körül, ha a saját neved szeretnéd látni az autón. És ezekből már nem nagyon tudsz alkudni semmit.

        Grand Sport Insignia dettó, 1.5 140 LE az alapmotor, készletes autók 6.5+FH és ebből sem adnak szinte semmit, max egy ingyen kávét.

    4. Ha már Kia, meg off, a minap konfiguráltam és kértem ajánlatot egy Hyundai Kona 1,6 GDI elsőkerekes autóra, ami automata, 177 LE, konfigurálva LED fényszórós és 7,0 m-ra jött ki. A Hyundai dealer elmondta, hogy a Konfigurálás oldal nem jó, az Árak oldalról számoljak. Nos ott 6,8-ra jött ki. Ebből ajánlott a kereskedő 600K Ft kedvezményt. Az 6,2. Várakozás 4 hó. (A hibrid Ioniq-ra szerinte egy év!)