Több mint 300 kilométeres hatótáv a Hyundai Ioniq Electricben

    0
    2

    A koreaiak ismét odateszik magukat, ahogyan hatalmas gurítás volt az első Kia Ceed/Hyundai i30 páros, most a Kia e-Niro/Hyundai Kona is nagyon komoly ajánlat a villanyautók egyre bővülő piacán. A Hyundai azonban egy másik, kevésbé divatos, ám annál inkább józan villanyautót is kínál, ez pedig az Ioniq, ami a Toyota Priusok által is hangsúlyosan alkalmazott, kiváló alaktényzőjű Kamm-formával a lehető legszerényebb fogyasztást célozza. Az első Ioniq Electric is egy kifejezetten élhető modell volt, most viszont a korábbi 28 kWh-ásnál több mint harmadával nagyobb kapacitású, 38,3 KWh-ás akkumulátort kapott, amivel WLTP szerint is több mint 300 (konkrétan 311) kilométeres hatótávot ígér – és tegyük hozzá, a WLTP normát ismerve ez készpénznek is vehető, sőt, könnyedén túl is teljesíthető lesz.[BANNER type="1"]
    Az új akkumulátorral módosultak a töltési lehetőségek is, AC töltést az eddigi 6,6 helyett már 7,2 kW-tal, míg DC-t a akár 100 kW-tal tud fogadni, igaz, az ekkora teljesítményű DC töltő ritka felénk. DC töltővel legjobb esetben 54 perc az akkumulátor 80%-os telítése, míg AC-vel 6 óra 15 perc a teljes töltés. Nem csak az akkumulátor, a villanymotor is „izmosodott, 120 helyett immár 136 lóerős (azaz kereken 100 kW-os), nyomatéka 395 Nm, amivel a 0-100-as sprint 9,9 másodperc, a végsebesség pedig 165 km/óra is lehet.
    A frissítés a belteret is érintette, a legfeltűnőbb változás az új fedélzeti számítógép és az ő 10,25 colos érintőkijelzője. Érkezik okostelefonos applikáció, amiről a töltés felügyelhető, illetve a hőcserélős klíma is vezérelhető. Szabályozható a visszatáplálás mértéke, akár egypedálos vezetést is kaphatunk, az itt alapáron (a hibrid és a plug-in Ioniq esetén) TFT-s, 7 colos műszerblokk is variálható képű, a menetmódoknak megfelelően változik, az utastér új LED hangulatfényei mindenképp kék árnyalatot adnak, leginkább sötétben.

    A frissített, pontosabban a gyártó által már egyenesen második generációsnak mondott Ioniq rendelhetősége már szeptemberben indul a jelenlegi hírek szerint.
    Előző cikkHétüléses izomgép a Mercedes-AMG GLB 35
    Következő cikkÁrammal is tankolható a SEAT Tarraco
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.