Nem csak családi, prémium is! Skoda Enyaq iV 80 teszt

    0
    2
    Nem lehet, nem is kell szó nélkül elmenni az Octavia mellett, ami 25 éve debütált, már a Volkswagen Golf IV-gyel közös alapokon, persze egyszerűbb anyagokkal, de hatalmas csomagtérrel. Azóta megszokhattuk, az adott platformon a Skoda adja a legnagyobb autót. Így van ez most, az Enyaq iV esetén is, ami ugyanúgy az MEB platformra épül, akárcsak az ID.3 vagy az ID.4, leginkább utóbbival rokon, de azért csak hosszabb nála is 6,5 centivel, ugyanakkor mégsem olyan borzalmasan nagy, mint amilyennek tűnik. Igen, az Enyaq nagynak tűnik, hiszen csaknem 1,88 méter széles, 1,62 magas, de csak 4,65 méter hosszú, amivel egy Octaviánál például rövidebb. Beltere ugyanakkor még nagyobb, s mivel alapvetően oldalról és hátulról is síkokkal határolt, méretei egész jól érezhetőek. Na meg persze kamerák hada is segít, hogy belássuk az autó környezetét. Jó pont, hogy bár az alapokat az MEB építőkészlet adja (az Enyaq az első modell, ami Németországon kívül, Csehországban, már erre a bázisra épül), ugyanakkor

    az Enyaq iV igazi Skoda.

    Formájával leginkább az Octaviát idézi, nem csak kívülről, belülről is, de a dizájn kapcsán is elmondható, hogy bár megvan az erős márkaidentitás, megvan a kellően önálló, ráadásul elég meggyőző arc is. Ami nem szerény, de van is mire büszkének lenni. Méretet ugyebár bőséggel kapunk, ez nem csak kívülről, hanem főként belül egyértelmű. Elöl több mint 1,5 méteres a belső szélesség, gigászi a fejtér, a hátsó lábtér pedig ismét luxuslimuzinokat idéző. Na persze ez csöppet sem meglepő, hiszen az ID.4 esetén is az. Viszont itt a körítés is megvan hozzá. Az ecoSuite dizájncsomaggal járó olívaolajjal cserzett mogyoróbarna bőr kárpit elképesztő nívót ad a beltérnek. Elöl mindkét ülés szintszabályzós, állítható deréktámaszos, a sofőré elektromos, memóriás.

    A komfort elsőrangú, amihez a remek zajszigetelés és az autópályán is csaknem néma futás is hozzájárul.

    Opcióként háromzónás a légkondi, a dizájn csomag által jár az első-hátsó lábtérvilágítás, az első ajtókból a ki- és beszállást könnyítő emblémavetítés és a 10 árnyalatból választható beltéri LED hangulatfény is. Bár a kulcs nélküli motorindítás mindenképp jár, a Premium csomag által mindegyik ajtóhoz jutott nyitó- és zárószenzor is.

    Az Enyaq iV-ban talán az a legjobb, hogy nem tolja az arcunkba, hogy ő elektromos, nem ufó, hanem egy modern autó, minden luxussal és kényelemmel.

    A Skodától megszokottan sok-sok pakolórekesszel, 1,5 literes palackokat is fogadó, flokkolással zörgésmentesített ajtórekeszekkel, a sofőrajtóban alapáron, az utaséban opcióként esernyővel, a láblendítésre is nyíló csomagtérajtóban jégkaparóval. Közben persze elektromos, pont úgy, mint az ID.4. Az iV 80 pontosan a nemrégiben próbált ID.4-gyel egyező hajtásláncú. Azaz a nettó 77, bruttó 82 kWh kapacitású akkumulátora a hátsó kerekeket hajtó 204 lóerős, 310 Nm nyomatékú villanymotort táplálja, a 0-100-as sprint itt is 8,5 másodperc, a végsebesség pedig 160 km/órában korlátozott. [BANNER type="1"] Viszont az azonos műszakiságon az Enyaq egy jobban kitalált, izgalmasabb és vonzóbb autó. Pláne így, hogy az ID.4-ből kvázi egy alapváltozat járt nálunk, az Enyaq pedig felszereltségét tekintve fullextrásan, ám a hajtáslánc szerinti 17,8 milliós alapár helyett 25 milliós listaárral. A hajtáslánckínálat itt a szélesebb amúgy, szerényebb és komolyabb teljesítményű, összkerékhajtású egyaránt van. Őszintén szólva a 204 lóerő is bőven több, mint amennyi egy családi autóba szükséges, ha nem vigyázunk, a nyugalom megzavarására alkalmas lehet a gyorsulás. Szerencsére viszont lehet finoman is adagolni a nyomatékot, a normál mellett eco és comfort, sport, valamint egyéni menetmód is állítható az óriási, 13 colos érintőképernyőn. Ami egyrészt gyors menüvel rendelkezik, másrészt kristálytiszta képű. A klíma itt is az érintőképernyőről szabályozandó, ami nem a leginkább szerencsés, de persze megszokható. Az Enyaq iV összességében olyan ügyes autó, hogy még a hozzá hasonlóan az elektromos szabadidő-autók kategóriájában Magyar Év Autója díjra pályázó Volkswagen ID.4-nél is ügyesebben fogadtatja el mindenkivel az elektromos hajtást. Igaz, nála egy picit torkosabbnak bizonyult a teszten, 18,1 kWh/100 km lett a tesztátlag. Egy másik ID.4-gyel az Év Magyar Autója zsűrivel egy közös tesztkört is mentünk, ott is az Enyaq fogyasztott többet – hamarosan ennek kapcsán is írok egy rövidebbet. A nagyobb fogyasztás persze bőségesen érthető, hiszen nagyobb (és igényesebb) autó az Enyaq iV.

    Mély tömegközéppontja miatt nem érződik 2 tonnás tömege. Ráadásul 750 kilogrammos fékezetlen, 1000 kilós fékezett utánfutó is köthető az elektromosan kihajtható vonóhorgára.

    Itt akár láblendítésre, elektromosan nyílik a csomagtérajtó, nagyobb, alaphelyzetben is 585 literes, ülésdöntéssel 1710 literes, bő 1,8 méter hosszú rakteret kapunk. Okos megoldásokkal, szatyorakasztókkal, hátulról is indítható támladöntéssel, a töltőkábeleknek padlórekesszel. És apropó töltés, a 11 kW-os AC teljesítmény már elég korrekt, az alapáras 50 kW-os DC-nél nem kell több (de kérhető…), már csak azért sem, mert a 400 kilométeres hatótáv itt is megvan. Na mondjuk nem autópályán, ott kb. 350 kilométeressel érdemes számolni, de tegye fel a kezét, akinek ez nem elég! És kedvenc opcióm, a gyári 3 fázisú, ipari csatlakozós töltő is elérhető és benne is volt a tesztautóban, amivel ahol csak van csatlakozó, megvan a 11 kW-os töltőnk. [BANNER type="2"] Ha megvettük az Enyaq iV-t, otthoni tarifával fillérekből autózhatunk vele. De persze nem ez a legfőbb ütőkártyája, hanem az, hogy csendes, néma, jó úton még a 21 colos felnikkel is rezonanciamentes futású, és vezetni is élmény. A hátsó hajtás miatt itt sincs hajtási befolyás a közvetlen, meglepően kis fordulókört adó kormányon, a gyorsulás lehet akár letaglózó és az alapáras LED fényszóró is remek. Autópályán ügyesen segít a távolságtartós tempomat és a sávtartó, itt még az automata sebességkorlát-felismerés sem bakizott annyit, mint az ID.4-nél. Aminél persze érezhetően drágább is a Skoda kívánatosabb versenyzője. Hogy megéri-e a felárát, ami azonos hajtáslánccal közel 1 millió forint, azt bizony döntse el mindenki! De tegyük hozzá: Enyaq iV-ból is van a nálunk jártnál olcsóbb, ID.4-ből is drágább, igaz, a Skoda alapból is magasabb árral startol. Na ezt aligha gondoltuk volna 25 éve!
    Előző cikkMegérkezett a Grand Cherokee kicsi változata
    Következő cikkMeglepő, de nem bírja a Ford villanyautója ezt a tesztet
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.