A zöld autók piacát a Toyota uralta tavaly hazánkban is

    1
    1
    Nem csak divat, az EU-ban az emissziós szabályzás által és a levegőminőséget nézve is elvárt, hogy az autók zöldüljenek, még akkor is, ha a légminőség kapcsán az autózás 10 százalékos súllyal sem bír. Ugyanakkor tény, hogy egyre több a zöld autó, a gyártók sorra hozzák ki hibrid modelljeiket, amelyek kapcsán persze erősen meg kell különböztetni a motorra csak rásegítő, leginkább gyors stop-startot jelentő mild, vagy magyar szóval lágy hibrid és a full hybrid, azaz teljes értékű hibrid modelleket, amelyek elindulni, mozogni is tudnak benzinégetés nélkül, csupán villanymotorral.[BANNER type="1"] A Toyota immár több mint 20 éve, az első Prius 1997-es megjelenése óta a full hybrid modellekre szavaz, s a hibridek körében mintegy 15 millió példányos eladással toronymagasan listavezető. A tavaly csoportszinten általuk eladott 10 742 122 autóból 1 921 314 darabot tettek ki a hibridek, ami azt jelenti, hogy a vállalat világszintű eladásait 17,9 százalékban a hibridek adták. Hazánkban is övék az elsőség: a mértékadó JATO statisztikájából kiderül, hogy a 2019-es magyarországi újautó értékesítések minden korábbinál magasabb részarányát, mintegy 6,9%-át tették ki a részben vagy teljesen elektromos autók eladásai: 11 166 darab ilyen autó talált gazdára hazánkban az elmúlt évben. Ezek közül messze a legnépszerűbb a tavalyi évben debütált, és mindjárt három karosszériaváltozatban és rögtön kétféle hibridrendszerrel érkezett Toyota Corolla Hybrid volt, 1672 darabbal. Jól mutatja a Toyota jelentőségét a hibridek terén, hogy a lista első négy helyén csakis Toyota szerepelt (a Corollát a RAV4, a C-HR és a Yaris követte a sorban), a TOP10-be pedig, a kilencedik helyen még egy Lexus modell (az NX) is befért. Érdekes adat, hogy míg az alsó-középkategóriás Corolla, mint a legnépszerűbb hibrid eladásainak 46,5 százalékát vásárolták hazánkban hibridként, a RAV4 SUV esetén 82,2 százalékos, a C-HR-nél 72,8 százalékos volt a hibridek aránya. A Toyotánál a legszerényebb hibrid arány legkisebb hibridjüknél, Yarisnál mutatkozott, ott 100 vevőből 27 választott hibridet, de esetében is változást hozhat a már idén piacra lépő új generáció. A Lexus NX (9. hely) és a Toyota Camry (11. hely) csakis hibridként fogyott – utóbbinál mondjuk nem meglepő, hiszen nem is kínálnak belőle mást, Lexus NX viszont van benzinesként, ám a vásárlók kivétel nélkül inkább a hibridre szavaztak. Mivel a zöld autók hazai piacán a tavaly eladott 11 166 részint vagy teljesen elektromos motorral hajtott autóból 6950 (62,24%) volt öntöltő hibrid, 1934 (17,32%) tisztán elektromos és 1187 darab (10,63%) konnektorról tölthető hibrid, valamint 1093 (9,81%) lágy hibrid, jól látható, hogy a vevők egyelőre a kellő hatótávot és kedvező fogyasztást és emissziót egyszerre adó full hybrid/öntöltő hibrid modelleket tartják a leginkább élhetőnek. Idén persze több változást is hozhat a piac, egyre több a mild hybrid modell, ami az eladásokon is bizonyára meg fog látszani, kérdés, hogy nevezhetjük-e őket valóban zöld autónak. Ugyanakkor egyre több konnektoros hibrid is érkezik, körükben a Toyota is indít egy versenyzőt, a RAV4 Plug-in Hybrid által.
    Előző cikkMegvillantották az új Hummer orrát
    Következő cikkElkészültek, végre – Kipróbáltuk a plug-in Peugeot-kat
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás