Az új Hilux hajtásláncával erősít a hétüléses Toyota

    0
    1
    A Toyota a kilencvenes évek közepén az önhordó karosszériás RAV4 bevezetésével forradalmasította a szabadidőautók műfaját. A tervezők pontosan tudták, mit csinálnak, hiszen ekkor már tíz éve létezett a márka palettáján egy átmeneti modell, amely kivitelében és felszereltségében a későbbi RAV4 személyautós hangulatát idézte, műszaki tartalmában viszont a robusztus Toyota Hilux pickupra épült. [BANNER type="1"] Ez a típus, a 4Runner ma már az egy számmal nagyobb Toyota Tacoma pickup rokonaként él tovább. Ázsiában és Óceániában viszont megmaradt az eredeti koncepciónál, és 2004-ben Fortuner néven, az éppen aktuális Hilux bázisán született újjá. A Fortuner a mai napig közkedvelt modell a távol-keleti piacokon, és változatlanul a világ legnagyobb számban eladott, globálisan forgalmazott pickupjára, a Hiluxra épül. [BANNER type="2"] Olyannyira szoros a kapcsolat, hogy alig néhány nappal a Hilux megújulása után a Toyota a Fortunerbe is átvezette a platós kisteherautót érintő változásokat. A legfontosabb módosítás a hajtásláncot érinti: az Ázsiában korábban is alkalmazott, 2,8 literes dízelmotor teljesítményét 177-ről 204 lóerőre, forgatónyomatékát 450-ről 500 Nm-re növelték. Az erősebb motor értelemszerűen javította a menetdinamikáját, illetve lehetővé tette a legnagyobb vontatható tömeg több mint tízszázalékos emelését (2,8 tonnáról 3,1 tonnára). [BANNER type="3"] Ezeknél is fontosabb azonban, hogy a teljesítmény-növelést lehetővé tevő megoldások – például a hatékonyabb motorhűtés – egy része az üzemanyag-fogyasztás mérsékléséhez is hozzájárult. Különösen szembeötlő a változás városi forgalomban, ahol több mint 17 százalékkal (azaz egyhatodával) csökkent a fogyasztás, és ezzel párhuzamosan a károsanyag-kibocsátás. A hajtáslánc változása mellett szinte eltörpül az optikai frissítés jelentősége, pedig a hétszemélyes szabadidőjármű elegánsabb megjelenést kapott, szintén a Hilux ráncfelvarrása nyomán. A hűtőrács nagyobb lett, az első lökhárító alsó fele kartervédő lemezt mintáz, karakteresebbek a ködfényszóró-keretek, a fényszórók pedig keskenyebbek lettek, és LED-es technológiát alkalmaznak. A legmagasabb felszereltségi szinten hátul is LED-es fényeket találunk.
    Az utastér dísze az eddigi 7 helyett 8 colos érintőképernyő, amely ráadásul Apple CarPlay és Android Auto kompatibilitással biztosítja a legmodernebb kapcsolódási elvárásokat. Opcióként műholdas navigációs rendszer és digitális rádió is rendelhető a modellhez, amely így egyszerre erősítette személyiségének mindkét oldalát: pont annyival lett igényesebb és gazdagabban felszerelt, mint amennyivel jobban bírja a munkát.
    [BANNER type="4"] Forrás: Smarter Media
    Előző cikkMár csak hetek kérdése, és érkezik az új Mazda pickup
    Következő cikkDemonstráció felsőfokon – 20 éves az Opel Speedster
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.