Éretlen? – Skoda Kamiq 1.0 TSI DSG teszt

Rendkívül kíváncsian vártam a duplakuplungos váltóval érkező Skoda Kamiq modellt, miután a manuális váltóval már járt nálam az autó. Igaz, az „Acélszürke” példányban egy kicsit gyengébb motor dolgozott, mégis ugyanaz a 999 köbcentis egység, ami a „Rally zöld” tesztautót mozgatta. Szintén különböztek a felszereltségek. A zöld Kamiq ugyanis magasabb, Style felszereltséggel érkezett. Ennyi különbség pont elég volt ahhoz, hogy az egyiket jobban kedveljem a másiknál. A folytatásban kiderül, hogy melyik modell nyűgözött le jobban. A formatervről nem szeretnék most hosszan ömlengeni, hiszen a színén kívül mindenben megegyezik a korábbi tesztautóval, még a 17 colos felnik mintázata is ugyanaz. Ám minél többet szemeztem a Kamiq modellekkel, rá kellett jönnöm, hogy talán a legkarakteresebb fényszórókat kapta, nem csak a Skoda szabadidő-autói között. Bár eleve feltűnőbbek az osztott fényszórók, de annak ellenére, hogy a többi Skodán is látványosak az „üvegműves” lámpatestek, a Kamiq full LED-fényszórói kiemelkednek. Főleg a négy testecskét magában foglaló felső csík ragadott magával. Ugyanakkor hátul is szépen mutat a kristályüveg motívummal díszített lámpa, bár a Scala rokonság innen nézve üvöltő. Volt szerencsém leparkolni egy ugyanilyen zöld Scala mellé, szóval jól megnézhettem magamnak, mit is jelent a 12 centis hosszkülönbség (a Scala javára). A 39 milliméteres hasmagasság-emelés szinte fel sem tűnik, de a 6 centis magasságnövekedés jól érzékelhető. Főleg, hogy 4 centivel ülhet magasabban a Kamiq vezetője. Viszont a rövidebb kasztni kisebb csomagteret jelent. A Scala puttonyához képest 67 litert veszített a Kamiq, ám az egyenes vonalakkal határolt 400 liter azért használható méret és a hátsó ülések lehajtásával 1395 liternyi teret kapunk. Azt már talán mondanom sem kell, hogy a hátsó lábtér fantasztikus, ahogy szinte minden Skodában. [BANNER type="1"] Az eltérő felszereltség első szembetűnő részlete a digitális automata klíma kezelőpanelje a középkonzolon. Mondanám, hogy ez kényelmesebb, mint a manuális, de nem, mivel a levegő fújásának mértékét külön kell állítani a 8 colos érintőképernyős kijelzőn, ahogy az ülésfűtés mértékét és a kormánykerék fűtését is. Márpedig ez nem a kényelmet és főleg nem a biztonságot szolgálja, mert ha menet közben szeretném csinálni, sokkal tovább elvonja a figyelmet. A Style felszereltségű tesztautó utastere azonban kevésbé komor, köszönhetően a világos szövetbetéteknek az ajtóburkolatokon, a világosabb műanyag díszítésnek és a fekete-bézs szövetkárpitoknak. És akkor elérkeztünk a legnagyobb eltéréshez, a motor-váltó pároshoz. Ahogy azt fentebb említettem, a hengerűrtartalomban nincs különbség. A három hengerrel viszont egy kicsit több, 115 lóerőt állít hadrendbe a Kamiq, amit igazából nem nagyon lehet érezni.

A kéziváltós, 95 lovas érzésre ugyanúgy gyorsul, mint az erősebb, a rugalmasságukban sincs érdemi különbség és kezdetben a fogyasztás is biztatóan alakult.

Tény, hogy az erősebb motornak a nyomatéka is nagyobb, tehát 175 helyett 200 Nm, ami ugyanúgy 2000-es fordulattól elérhető, de valójában még ettől sem érződött jóval erősebbnek. Lehet, hogy a hétfokozatú DSG-váltóban tűnt el valahol az erő? Pedig a kettős tengelykapcsolós szerkezet kényelmes, már amikor haladunk. Villámgyorsan, észrevétlenül vált, viszont elindulásnál sokat gondolkodik és ugyanezt csinálja, amikor hátramenetbe kapcsoljuk. Nem mellesleg erőteljes gyorsításkor furcsa rezonancia érkezett a kardánalagút mélyéről. kezdetben biztató fogyasztás sem tartott sokáig. Az első 100 kilométert kizárólag ECO módban, autópálya nélkül, 7,2 literes átlaggal tudta le a Kamiq. Ám a tesztidőszak végére már kerek 8,6 literre nőtt az érték, miután – még mindig autópályázás nélkül – de az üzemmódválasztót Sport módba kapcsolva is próbálgattam az autó képességeit. Ilyenkor magasabb fordulatszámnál vált és próbál tényleg sportos attitűdöt felmutatni az autó, de ez nem illik hozzá. Főleg, hogy az 5000-es fordulatnál, ahol a maximális teljesítményét leadja, már tényleg megérkezik az a bizonyos kávédaráló hang, ami a háromhengeres motorokat jellemzi. Azonban be kell vallanom, hogy az első 100 kilométer letudtával a stop/start rendszert is kikapcsoltam, mert a motor leállításakor és újraindulásnál már-már kényelmetlenül beremegett az egész kasztni. Talán ez vezetett oda, hogy a műszerfal is recsegett-ropogott menet közben, amit nem szívesen hallunk egy 8 millió forintos járműben. A típus mentségére szóljon, hogy a manuális váltóval próbált változatba nem lehet belekötni, tökéletesen tette a dolgát, és a DSG-s változat is rendkívül kényelmesen suhan, az úthibákat szépen kisimító futóművet kapott. A Style felszereltség pedig a legmagasabb szint, amely nem is társítható a gyengébb benzinmotorral. A DSG váltóval az alapára 7 314 480 forint, amit a tesztautóban még feljebb tornáztak többek között olyan tételek, mint az adaptív tempomat, az elektromos csomagtér-ajtó, a fáradtságérzékelő, a fényszórómosó, a holttérfigyelő a kulcsnélküli nyitás és zárás, a nagyobb felnik, a tolatókamera, az elülső parkolóradar, illetve a multifunkciós bőr kormánykerék. Ebből jól látszik, hogy bár a Style felszereltség sem szegény, de fontos dolgokat kell külön megrendelni, így a tesztautó ára végül 8 734 250 forinton állt meg. A fentieket elolvasva talán többen is sejthetitek már, hogy miért kérdezem a címben, éretlen-e a DSG-váltóval felszerelt Kamiq. Nem a zöld színe miatt, inkább az aprónak tűnő, de a mindennapok során azért idegesítővé váló negatívumok miatt, amelyek azért is furcsák, mert a manuális váltóval felszerelt példányon nem jelentkeztek. Szóval bármennyire is imádom az automata váltókat, a Kamiq esetében inkább a manuális váltóval ajánlom az autót.