F Sport változat készült a Lexus LS 500h-ból

    0
    1

    Tavaly mutatkozott be, menetpróbáján Ománban, s a hazai teszten is meggyőző volt a Lexus LS. Bár egy luxulimuzintól legtöbbször nem várjuk el, hogy sportos jelleget mutasson, az LS F Sport modellje nem sikerült rosszul.
    Ami ugyanis a többi LS orrán krómozott, az az F Sportén fekete, s ez a váltás nem feltétlenül kellemetlen, na nem mintha bármelyik is egyszerűen tisztán tartható lenne. A külsőt továbbá egyedi, 20 colos és tízküllős F Sport öntött alumínium könnyűfém felnik és egyedi, krómozott helyett szintén fekete lökhárító- és küszöb-díszcsíkok is egyedivé teszik. A Lexusnál a sportosítás persze nem csupán az átszínezést jelenti, a hűtőmaszk esetén például CAD-operátorok csapata több hónapon át dolgozott azon, hogy a fekete színhez passzolóvá alakítsa azt, így az alapkivitel 5000 egyedi felülete helyett a hűtőmaszk itt több mint 7000 különböző apró felületet tartalmaz.
    Az átalakítás természetesen a műszakiságot is érintette, a hajtáslánc mondjuk pont nem változott, a V6-os benzinesen alapuló hibridrendszer teljesítménye továbbra is 359 lóerő, de a menetdinamikai rendszer például kapott szoftveres frissítést, s a fékek is nagyobbak lettek, a tárcsák elöl 400×36, hátul 359×30 mm-esek, hat illetve négy dugattyúval. [BANNER type="1"]
    A beltérbe F Sport logóval kerülnek az alapáron perforált bőrrel borított ülések, amelyek 28 irányban állíthatók motorosan és pneumatikusan; ülőlapjaik hossza és oldaltartásuk egyaránt változtatható. A műszeregység itt is az először az LFA sportkocsiban látott oldalra csúszó gyűrűs és persze változtatható képű. A kormánykerék vaskos karimájú és F Sport logós, teljes egészében lyuggatott bőrrel borított, ami sokkal jobban illik a sportos hangulathoz, meg persze a valódi vezetéshez is, mint a többi LS-hez elérhető fabetétes. A karima vastagságát persze nem hasra ütéssel állapították meg a Lexusnál: a kormány karimájának profilja megegyezik azzal, amit az LC kupéhoz fejlesztettek ki egy Takumi mesterpilóta visszajelzései, valamint tenyérnyomási mérések részletes kielemzése alapján. Az F Sport csomagot egyedi gázpedál, lábtámasz és váltókar teszi teljessé, az exkluzív tetőkárpit pedig finom tapintású Alcantara-szerű (Ultrasuede) anyagból készül, természetesen fekete színben.
    Előző cikkRetro Bulli – Volkswagen Multivan Bulli teszt
    Következő cikkÁlca nélküli részletek a Skoda legerősebb medvéjéről
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.