Íme a 2020-as Év Autója

    1
    1
    Miként arról beszámoltunk, idén a koronavírus következtében hozott svájci hatósági korlátozások miatt nem tartják meg a Genfi Autószalont. Mindez múlt hét pénteki fejlemény. Azóta több márka is bejelentette, hogy online fogja bemutatni a Genfi Autószalonra szánt újdonságait, az Év Autója zsűrije viszont másként döntött. Mivel a döntős autókat már Genfbe készítették, a megszokott díjátadó ceremóniát is megtartották. Szokás szerint online közvetítés is mutatta a pontok összesítését, mely alapján 281 ponttal az elektromos, benzines és dízel hajtásláncot is kínáló Peugeot 208 lett az Év Autója. Tesztünket itt, menetpróbánkat itt, az elektromosról pedig itt találod róla. [BANNER type="1"] A 208 utáni második helyezett 242 ponttal a Tesla Model 3, a harmadik (222 pont) a Porsche Taycan lett. A leginkább családi használatra alkalmas kisautó újdonság, a Renault Clio 211, a Ford Puma 209 pontot gyűjtött. Viszonylag jelentős lemaradással, 152 ponttal végzett a kétféle hibrid hajtásláncot is kínáló Toyota Corolla, míg az új 1-es BMW 133 pontot gyűjtött.
    Előző cikkHogyan vegyünk, hogy adjunk el autót?
    Következő cikkÍgy látja a DS a fenntartható elektromos közlekedést
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás