Reptéri várót ihletett a Lexus kereskedőhálózata

    Írta:
    Katona Mátyás
    -
    0
    1

    Már ilyen is van a brüsszeli reptéren, a Lounge by Lexus alighanem a legkomolyabb mai reptéri váró

    A Lexus világelső abban, hogy túlnyomórészt hibrid autókat ad el, de talán a japán szavak tanításában is, gondoljunk csak az új LS-re. Most pedig az omotenashi, a japán vendégszeretet a márka nevével fémjelzett Lunge by Lexus reptéri váróba is beköltözött. A 700 négyzetméteres, egyszerre 175 vendég fogadására képes váró a Brussels Airlines évente félmillió vendéget fogadó The Loft várójának részeként nyílt meg. Érdekes világ, mert ötvözi a márka hangulatát egy – ahhoz hasonlóan – prémiumvilágbeli váróval.[BANNER type="1"]

    Az asztalkák vezeték nélküli, meg persze vezetékes telefon- és laptoptöltést is adnak, a fotelek kényelmes pazar


    Van például Mark Levinson hifiszoba, alkatrészfal, ami persze nem egy börze, inkább egy modern szobor. Egyedi, modern kialakítású tér, mesterien összeállított étel- és italmenükkel, meg persze a felfrissüléshez vagy éppen a munkavégzéshez szükséges eszközökkel. Zuhany, fürdő, masszázs- és alvószoba egyaránt rendelkezésre áll az 5-23 óra között látogatható business lounge-ban. A bejutás feltétele egyelőre pontosan ugyanaz, mint a The Loft by Brussels Airlines esetén, de a jövőben a márka vevői alapból is bejutást nyerhetnek. Mondjuk nyilván nem mind, hanem például az L-sorozatból választók.

    Ki ne szeretne egy ilyen fal előtt tárgyalni?


    És mi köze a Lexus kereskedőhálózatának a váróhoz? A Lounge by Lexus teret az a FITCH kereskedelmi és brand tanácsadó cég tervezte, amelyiktől a Lexus európai kereskedelmi hálózatának díjnyertes koncepciója is származik. Az abból merített sikeres tapasztalatok kerültek bele a brüsszeli repülőtéren megvalósuló új lounge víziójába, ami rengeteg új és izgalmas ötletet merített a Tokióban és Dubajban működő Intersect by Lexus élmény-terekből is.
    Előző cikkElnyűhetetlen mindenes? Ford Fiesta 15 évesen
    Következő cikkKínában tért vissza a Ford Escort, ami az új Focus rokona is
    Katona Mátyás
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.