Felfoghatatlan, ami a horvát autópálya fizetőkapujánál történt

    0
    2

    Csütörtök délután tragikus baleset történt a horvátországi nyaralások kapcsán ismert A4-es autópálya Varasd (Varazdin) közelében lévő fizetőkapujánál. Magam is jártam ott többször, jó előre ki vannak téve a sebességkorlátozások, amire szükség is van, hiszen a kapunál meg kell állni, s csúcsidőben (azaz jellemzően a hétvégéken) nem ritka a hosszú sor. Csütörtök délután azonban nem volt, a kapunál épp két magyar autó állt csupán, egy Audi A7, mögötte pedig egy Skoda Octavia. Utóbbiba csapódott bele, a videófelvételeken látható módon lassítás nélkül, állítólag 150 km/órás tempóval, tempomattal érkező és éppen telefonáló sofőr egy BMW-vel.
    Beszámolók szerint a 35 éves horvát úriember éppen barátnőjével veszekedett a telefonon keresztül, amikor a tragédia történt. Hogy a sofőr valóban használta-e telefonját, azt az MTI értesülései szerint még nem erősítette meg a mobilszolgáltató, ám a szemtanúk szerint a telefon még akkor is a sofőr kezében volt, amikor az komolyabb sérülés nélkül kiszállt a felborult autójából. Míg ő gond nélkül ki tudott szállni, annak a Skoda Octaviának a magyar utasait, amelybe a BMW csapódott, csaknem háromnegyed óra kemény munkájával tudták csak autójukból kiszabadítani a tűzoltók. Az óriási ütéstől a magyarok autója először nekicsapódott a beton úttorlasznak, majd a fizetőkapu bódéjának, ezután megpördült a tengelye körül, és egy másik bódénak, illetve az ott várakozó magyar rendszámú autónak is nekicsapódott. A 38 éves magyar férfit és a 38 éves nőt, valamint nyolcéves fiukat válságos állapotban szállították kórházba, de a legfrissebb sajtójelentések szerint bár mindhármuk sérülései súlyosak, jelenleg stabil az állapotuk – ehhez azonban mesterséges kómában tartják őket. [BANNER type="1"] Az eset ismét felhívja arra a figyelmet, hogy az autóban való telefonálás sajnos egy veszélyes drog. Míg a városi 50 km/órás tempónál egyetlen másodperc alatt 14 méter tesz meg az autónk, 130 km/óránál már 36-ot, míg 150-nél már csaknem 42-t. Ha utóbbi tempónál 3 másodpercig nem az utat nézzük, több mint 120 métert vakon teszünk meg. Ehhez képest elenyésző, hogy a kézben tartott mobilhasználatért 10 ezer forintos helyszíni, 20 ezer forintos szabálysértési bírság jár csupán hazánkban. A komolyabb szankció pedig életeket menthetne, megelőzhetné a fenti tragédiákat is, s azt kell mondjam, ugyanez elmondható a beszámolók szerint a baleset előtt szintén elkövetett szabálytalan sávváltás és a sebességtúllépés kapcsán is.
    Lehet okolni a horvátok által is kivezetni kívánt megállítós autópályás fizetőrendszert, a tempomat akár káros elkényelmesítő hatását, lehet hivatkozni arra, hogy mennyire helyes az, hogy 2022-től kötelező lesz a vészfékrendszer az autókban, a legfontosabb viszont az lenne, hogy minden sofőr belássa, a szabályok nem véletlenül léteznek, s ha azokat nem tartjuk be, az autó akár halálos fegyver is lehet. A videóban látható sofőrnek nem lett volna helye a közlekedésben.
    Frissítés: szombat este a horvát rendőrség mégis előzetes letartóztatásba vette a vétkes sofőrt.
    Előző cikkNem tűnik súlyosnak, pedig az! Vezettük a Mercedes-Benz EQC-t
    Következő cikkEurópa útjaira is elhozta önvezető autóit a Toyota
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.