Nyertesek és vesztesek – az autópiac 2020-as számai

Megérkeztek az adatok a 2020-as év hazai autópiacáról. A teljes gépjármű-piac 18,4, a személyautó-eladások 18,9 százalékos mínusszal zárták az évet. Legalábbis a 2019-eshez mérten, de még a 2018-ashoz képest is van 6% körüli elmaradás. Ha azt vesszük, hogy a második negyedévben szinte feleződtek az eladások, a teljes éves eredmény még szinte konszolidáltnak is nevezhető, nem mellesleg a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) is komolyabb piaczsugorodást vizionált a koronavírus hatásai miatt módosított előrejelzésben. [BANNER type="1"] A visszaesés természetesen eltérően érintette az egyes szektorokat. Leginkább a nagyhaszonjármű-eladások csökkentek, ott csaknem 36%-os a mínusz, ami nem csoda, hiszen a nemzetközi fuvarozás is nagyon nagyot esett, a meglévő flották egy része is parkolni kényszerül. Ugyanakkor az országon belüli kiszállítások fénykorukat élik, így a kishaszon-eladások az átlagosnál kisebb mértékben csökkentek, a buszoké is a piaci átlag alatt apadt, holott a turizmust is – pestiesen szólva – „hazavágta a koronavírus, ám a tömegközlekedési beszerzések miatt mégis voltak forgalomba helyezések.

Egyetlen szegmens, a motorkerékpároké tudott növekedni, ami nem csoda: felértékelődött a személyes mobilitás, márpedig motorhoz jutni olcsóbban lehet, mint autóhoz.

A piac zömét persze a személyautók adják, körükben pedig – a regisztrációs adatok szerint – ötödik éve piacvezető a Suzuki, még úgy is, hogy az év első felében, sőt, egészen augusztus végéig a Toyotáé volt az első hely. Mindez persze nem meglepő annak tükrében, hogy a Suzuki tavaly épp frissítette a kínálatát, tavaly előtt kifuttatta az összes nem (lágy) hibrid modelljét, majd az új gyártása kicsikét lassan indult, utána pedig a koronavírus is hátráltatta, míg a Toyota kvázi egész évben zavartalanul tudta kiszolgálni vevőit. Bár piacvezető a Suzuki, s nem alaptalanul büszke arra, hogy a modellek között az első két hely az esztergomi gyártású Vitaráé és SX4 S-Crossé, valamint import modelljei is viszonylag jól szerepeltek (a Swiftből és az Ignisből együttesen több mint kétezer példány fogyott), de még a márka új csúcsmodelljéből, az Acrossból is elfogyott az év végén 35, a Swace-ből 74 példány, a márka eladásai összességében a piaci átlag több mint duplájával, 42,6 százalékkal estek. A 10 legnépszerűbb márka közül egyedül a második helyen álló Toyota és a Fiat tudta növelni eladásait. Itt viszont közbe kell szúrjam: az MGE-től kapott adatok szerint

a forgalomba helyezett autók 25 százaléka nem kerül valós hazai tulajdonosokhoz, a regisztráció után 6 hónapon belül kivonásra kerül – akár külföldre értékesítés, akár egyéb ok miatt. A valós hazai autóállomány tehát nem bővült sajnos 128 ezer új autóval, csak 100 ezer alattival, a kivonások aránya pedig márkánként eltérő.

A regisztrációs adatokat nézve az első Suzukit a Toyota követi, ám a kivonásokkal tisztított piacon információink szerint a Toyota az első. Ha azonban a teljes lista szerinti második helyét nézzük, az is hatalmas bravúr a tavalyi ötödik hely után. Komolyat hajrázott a Dacia is, mely mindössze 1,1%-kal csökkent eladást és a hetedikről a negyedik helyre lépést mutatott, miközben a Skoda a harmadikról az ötödik helyre csúszott. A Volkswagen és a Kia őrizte hatodik és nyolcadik helyét, a Fiat a tizedikről a hetedik helyre lépett (regisztráció szerint), míg az Opel tavaly előtti eladásainak csaknem felét veszítve a negyedik helyett a kilencedik helyen végzett. Harmadával csökkent a Renault eladása is, így egy hellyel hátrébb szorulva lett tizedik. [BANNER type="2"]
Ha azt nézzük, hogy melyik márka tudta a legtöbb autóval növelni 2019-es eladását, akkor szintén a tavaly 1709 autóval többet értékesítő Toyota az első, második pedig a Jeep, amely 838 autónyi plusszal több mint kétszeres eladást hozott az előző évhez mérten. Minden márka örülhetett, amely a piaci átlagnál kisebb visszaesést, vagy akár növekedést ért el. Köztük említhető a Mercedes-Benz, a BMW és a bővülni tudó Volvo is. Érdekes módon az Audi nem, pedig a recesszió egyértelműen kerülte a prémiumszegmenst, a Porsche eladásai például csaknem 40 (!) százalékkal bővültek. Új modelljeinek, leginkább az új Korandónak köszönhetően a SsangYong eladásai több mint másfélszeresére nőttek, a Jaguar, Subaru, smart, Tesla Infiniti és DS eladások azonban a piac visszaesésénél is jelentősebb mértékben zsugorodtak. [BANNER type="3"]

A modellek körében változatlan a Vitara, SX4 S-Cross, Octavia dobogó, ugyanakkor mindnek jelentősen csökkent az értékesítése. A piacon egyértelműen érződik a nagycsaládosok 2,5 millió forintos, 7-9 üléses modellekre élő támogatása.

Leginkább ezek a modellek és az azokat kínáló márkák tudtak bővülni, vagy stabilak maradni. Látványosan tört előre: a 15. helyről az ötödikre jutott a szegmens eladásainak zömét vivő – legolcsóbb – Dacia Lodgy, de jól szerepelt az Opel Combo Tour és testvérmodelljei, a Peugeot Rifter, az év közben érkezett Toyota Proace City Verso és a Citroen Berlingo is, igaz utóbbi nem fért be a top50 modellbe, ahova viszont a Grand C4 Spacetourer előző évi eladásait csaknem duplázva igazolt. Duplázta eladásait a Volkswagen Touran, több mint háromszorosat hozott a Nissan X-Trail is. A nem hétüléses modellek közül látványos a Fiat 500 és a Jeep Renegade regisztráció-növekedése, de érezhetően több fogyott a friss generációjával csak év végén érkezett Toyota Yarisból és a Corollából is, a százalékos előrelépés győztese a SsangYong Korando, amiből az előző évi mennyiség csaknem harmincszorosa fogyott. A közvetlen elődmodell nélkül érkezett új Ford Puma a 12. helyre igazolt, a Ford többi személyautója azonban a támogatott Tourneo Custom kivételével veszített népszerűségéből. Döbbenetes adat, hogy a csaknem 13 százalékos pluszt magáénak tudó Toyota RAV4-ből több fogyott, mint az eladásainak több mint ötödét vesztett Volkswagen Golfból. A Skoda slágermodellje az Octavián túl a hétüléses Kodiaq volt, kifutó generációjával is népszerűsödni tudott a Hyundai Tucson, amit az új alighanem csak fokozni fog. Voltak persze látványos mínuszok is, a Suzuki Swift eladásai felére estek , az Opel Astráé még jelentősebben, az új Ford Kuga pedig egyelőre nem tudta hozni az – olcsóbb – elődje sikereit, eladásai csaknem ötödére (!) estek. Hiába új (ha drágább), látványosan apadt az új Renault Captur eladása is, ahogyan az öregedő Nissan Qashqai-é vagy a Volkswagen Polóé is. Hiába a tavaly meghirdetett és mindössze egyetlen nap alatt kifutott 5 milliárd forintos villanyautó-támogatási keret, a megrendelések messze nem fedték le a teljes összeget. Igaz, a támogatás így is látványos előrelépést jelentett: a zsugorodó piacon az előző évinél is látványosan több villanyautó fogyott, így piacrészük 1-ről 2% fölé nőtt. Még látványosabb a hibridek népszerűsödése: immár az eladások negyedét adják, amiben persze az is szerepet játszik, hogy egyre több az ilyen modell a piacon, még ha legtöbbjük csupán lágy hibrid is.
[BANNER type="4"] Mit hoz a jövő?
Nehéz megjósolni, az azonban egyértelmű, hogy míg az új modellek mind drágábbak lesznek, ezáltal az újautó-vásárlás egyre kevesebb ember számára marad valós lehetőség, a villanyautók felára egyre szerényebb lesz, piacrészük tehát nőni fog, ahogyan a hibrideknél is további népszerűsödés várható, a tisztán elektromosokhoz további támogatásra is van kilátás. Az MGE várakozásai szerint a többi szegmens is növekedni fog tudni, igaz, még mindig nem olyan mértékben, hogy elérjék a 2019-es számokat. Ha szerencsénk és jó évünk lesz, a 2020-as – korrigált – előrejelzéshez hasonlóan nem lesz igazuk, vagyis ismét jobb számokat kapunk majd. Most az év elején persze jobb óvatosnak lenni és drukkolni a piacnak.